Kifejezéstár

hu Számok   »   et Arvud

7 [hét]

Számok

Számok

7 [seitse]

Arvud

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar észt Lejátszás Több
Számolok: Ma---e---n: M- l------- M- l-e-d-n- ----------- Ma loendan: 0
egy, kettő, három ük-,---k-- -o-m ü--- k---- k--- ü-s- k-k-, k-l- --------------- üks, kaks, kolm 0
Én háromig számolok. Ma--oe-d-- --l-e-i. M- l------ k------- M- l-e-d-n k-l-e-i- ------------------- Ma loendan kolmeni. 0
Én tovább számolok: M- ---ndan--da--: M- l------ e----- M- l-e-d-n e-a-i- ----------------- Ma loendan edasi: 0
négy, öt, hat, neli,-vi----k--s, n---- v---- k---- n-l-, v-i-, k-u-, ----------------- neli, viis, kuus, 0
hét, nyolc, kilenc se----,--ah--sa----e-sa s------ k------- ü----- s-i-s-, k-h-k-a- ü-e-s- ----------------------- seitse, kaheksa, üheksa 0
Én számolok. M- --en-an. M- l------- M- l-e-d-n- ----------- Ma loendan. 0
Te számolsz. Sa----nd-d. S- l------- S- l-e-d-d- ----------- Sa loendad. 0
Ő számol. T- -oe-d-b. T- l------- T- l-e-d-b- ----------- Ta loendab. 0
Egy. Az első. Ük-. E-im--e. Ü--- E------- Ü-s- E-i-e-e- ------------- Üks. Esimene. 0
Kettő. A második. K--s.-T-in-. K---- T----- K-k-. T-i-e- ------------ Kaks. Teine. 0
Három. A harmadik. K---. -o---s. K---- K------ K-l-. K-l-a-. ------------- Kolm. Kolmas. 0
Négy. A negyedik. Ne------lj-s. N---- N------ N-l-. N-l-a-. ------------- Neli. Neljas. 0
Öt. Az ötödik. V-i-. ---es. V---- V----- V-i-. V-i-s- ------------ Viis. Viies. 0
Hat. A hatodik. Ku-s---uue-. K---- K----- K-u-. K-u-s- ------------ Kuus. Kuues. 0
Hét. A hetedik. S--t-e. S-its---. S------ S-------- S-i-s-. S-i-s-e-. ----------------- Seitse. Seitsmes. 0
Nyolc. A nyolcadik. K------.-Ka-e----. K------- K-------- K-h-k-a- K-h-k-a-. ------------------ Kaheksa. Kaheksas. 0
Kilenc. A kilencedik. Ü-eksa. -he--a-. Ü------ Ü------- Ü-e-s-. Ü-e-s-s- ---------------- Üheksa. Üheksas. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!