Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   pa ਸਰਵਜਨਿਕ ਪਰਿਵਹਨ

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [ਛੱਤੀ]

36 [Chatī]

ਸਰਵਜਨਿਕ ਪਰਿਵਹਨ

[saravajanika parivahana]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar pandzsábi Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? ਬੱ- ਕ--- ਰ---- ਹ-? ਬੱਸ ਕਿਥੇ ਰੁਕਦੀ ਹੈ? 0
b--- k---- r----- h--? ba-- k---- r----- h--? basa kithē rukadī hai? b-s- k-t-ē r-k-d- h-i? ---------------------?
Melyik busz megy a központba? ਕਿ--- ਬ-- ਸ਼--- ਨ-- ਜ---- ਹ-? ਕਿਹੜੀ ਬੱਸ ਸ਼ਹਿਰ ਨੂੰ ਜਾਂਦੀ ਹੈ? 0
K----- b--- ś----- j---- h--? Ki---- b--- ś----- j---- h--? Kihaṛī basa śahira jāndī hai? K-h-ṛ- b-s- ś-h-r- j-n-ī h-i? ----------------------------?
Melyik vonalat kell válasszam? ਮੈ--- ਕ---- ਬ-- ਲ--- ਚ----- ਹ-? ਮੈਨੂੰ ਕਿਹੜੀ ਬੱਸ ਲੈਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ? 0
M---- k----- b--- l---- c----- h--? Ma--- k----- b--- l---- c----- h--? Mainū kihaṛī basa laiṇī cāhīdī hai? M-i-ū k-h-ṛ- b-s- l-i-ī c-h-d- h-i? ----------------------------------?
Át kell szállnom? ਕੀ ਮ---- ਬ---- ਪ----? ਕੀ ਮੈਨੂੰ ਬਦਲਣਾ ਪਵੇਗਾ? 0
K- m---- b------- p-----? Kī m---- b------- p-----? Kī mainū badalaṇā pavēgā? K- m-i-ū b-d-l-ṇ- p-v-g-? ------------------------?
Hol kell átszállnom? ਮੈ--- ਕ---- ਬ---- ਪ----? ਮੈਨੂੰ ਕਿੱਥੇ ਬਦਲਣਾ ਪਵੇਗਾ? 0
M---- k---- b------- p-----? Ma--- k---- b------- p-----? Mainū kithē badalaṇā pavēgā? M-i-ū k-t-ē b-d-l-ṇ- p-v-g-? ---------------------------?
Mennyibe kerül egy jegy? ਟਿ-- ਕ---- ਦ- ਹ-? ਟਿਕਟ ਕਿੰਨੇ ਦੀ ਹੈ? 0
Ṭ----- k--- d- h--? Ṭi---- k--- d- h--? Ṭikaṭa kinē dī hai? Ṭ-k-ṭ- k-n- d- h-i? ------------------?
Hány megálló van a központig? ਸ਼ਹ-- ਤ-- ਬ-- ਕ---- ਵ-- ਰ---- ਹ-? ਸ਼ਹਿਰ ਤੱਕ ਬੱਸ ਕਿੰਨੀ ਵਾਰ ਰੁਕਦੀ ਹੈ? 0
Ś----- t--- b--- k--- v--- r----- h--? Śa---- t--- b--- k--- v--- r----- h--? Śahira taka basa kinī vāra rukadī hai? Ś-h-r- t-k- b-s- k-n- v-r- r-k-d- h-i? -------------------------------------?
Itt kell ki- / leszállnia. ਤੁ----- ਇ--- ੳ---- ਚ----- ਹ-। ਤੁਹਾਨੂੰ ਇੱਥੇ ੳਤਰਨਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ। 0
T----- i--- t----- c----- h--. Tu---- i--- t----- c----- h--. Tuhānū ithē taranā cāhīdā hai. T-h-n- i-h- t-r-n- c-h-d- h-i. -----------------------------.
Hátul kell ki- / leszállnia. ਤੁ----- ਪ---- ਉ---- ਚ----- ਹ-। ਤੁਹਾਨੂੰ ਪਿੱਛੇ ਉਤਰਨਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ। 0
T----- p---- u------ c----- h--. Tu---- p---- u------ c----- h--. Tuhānū pichē utaranā cāhīdā hai. T-h-n- p-c-ē u-a-a-ā c-h-d- h-i. -------------------------------.
A következő metró 5 perc múlva jön. ਅਗ-- ਮ---- 5 ਮ--- ਵ--- ਆ---। ਅਗਲੀ ਮੈਟਰੋ 5 ਮਿੰਟ ਵਿੱਚ ਆਏਗੀ। 0
A---- m------ 5 m--- v--- ā'ē--. Ag--- m------ 5 m--- v--- ā----. Agalī maiṭarō 5 miṭa vica ā'ēgī. A-a-ī m-i-a-ō 5 m-ṭ- v-c- ā'ē-ī. --------------5------------'---.
A következő villamos 10 perc múlva jön. ਅਗ-- ਟ---- 10 ਮ--- ਵ--- ਆ---। ਅਗਲੀ ਟ੍ਰਾਮ 10 ਮਿੰਟ ਵਿੱਚ ਆਏਗੀ। 0
A---- ṭ---- 10 m--- v--- ā'ē--. Ag--- ṭ---- 10 m--- v--- ā----. Agalī ṭrāma 10 miṭa vica ā'ēgī. A-a-ī ṭ-ā-a 10 m-ṭ- v-c- ā'ē-ī. ------------10------------'---.
A következő busz 15 perc múlva jön. ਅਗ-- ਬ-- 15 ਮ--- ਵ--- ਆ---। ਅਗਲੀ ਬੱਸ 15 ਮਿੰਟ ਵਿੱਚ ਆਏਗੀ। 0
A---- b--- 15 m--- v--- ā'ē--. Ag--- b--- 15 m--- v--- ā----. Agalī basa 15 miṭa vica ā'ēgī. A-a-ī b-s- 15 m-ṭ- v-c- ā'ē-ī. -----------15------------'---.
Mikor megy az utolsó metró? ਆਖ-- ਮ---- ਕ--- ਹ-? ਆਖਰੀ ਮੈਟਰੋ ਕਦੋਂ ਹੈ? 0
Ā----- m------ k---- h--? Āk---- m------ k---- h--? Ākharī maiṭarō kadōṁ hai? Ā-h-r- m-i-a-ō k-d-ṁ h-i? ------------------------?
Mikor megy az utolsó villamos? ਆਖ-- ਟ---- ਕ--- ਹ-? ਆਖਰੀ ਟ੍ਰਾਮ ਕਦੋਂ ਹੈ? 0
Ā----- ṭ---- k---- h--? Āk---- ṭ---- k---- h--? Ākharī ṭrāma kadōṁ hai? Ā-h-r- ṭ-ā-a k-d-ṁ h-i? ----------------------?
Mikor megy az utolsó busz? ਆਖ-- ਬ-- ਕ--- ਹ-? ਆਖਰੀ ਬੱਸ ਕਦੋਂ ਹੈ? 0
Ā----- b--- k---- h--? Āk---- b--- k---- h--? Ākharī basa kadōṁ hai? Ā-h-r- b-s- k-d-ṁ h-i? ---------------------?
Van jegye? ਕੀ ਤ----- ਕ-- ਟ--- ਹ-? ਕੀ ਤੁਹਾਡੇ ਕੋਲ ਟਿਕਟ ਹੈ? 0
K- t----- k--- ṭ----- h--? Kī t----- k--- ṭ----- h--? Kī tuhāḍē kōla ṭikaṭa hai? K- t-h-ḍ- k-l- ṭ-k-ṭ- h-i? -------------------------?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. ਟਿ--?ਜ- ਨ-------- ਕ-- ਟ--- ਨ--- ਹ-। ਟਿਕਟ?ਜੀ ਨਹੀਂ,ਮੇਰੇ ਕੋਲ ਟਿਕਟ ਨਹੀਂ ਹੈ। 0
Ṭ-----?J- n----,m--- k--- ṭ----- n---- h--. Ṭi----?J- n--------- k--- ṭ----- n---- h--. Ṭikaṭa?Jī nahīṁ,mērē kōla ṭikaṭa nahīṁ hai. Ṭ-k-ṭ-?J- n-h-ṁ,m-r- k-l- ṭ-k-ṭ- n-h-ṁ h-i. ------?--------,--------------------------.
Akkor büntetést kell fizetnie. ਫਿ- ਤ------ ਜ------ ਭ--- ਪ----। ਫਿਰ ਤੁਹਾਨੂੰ ਜੁਰਮਾਨਾ ਭਰਨਾ ਪਵੇਗਾ। 0
P---- t----- j------- b------ p-----. Ph--- t----- j------- b------ p-----. Phira tuhānū juramānā bharanā pavēgā. P-i-a t-h-n- j-r-m-n- b-a-a-ā p-v-g-. ------------------------------------.

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?