Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   ca Els transports públics

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [trenta-sis]

Els transports públics

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar katalán Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? On--s ---para-a de l-autob-s? O- é- l- p----- d- l--------- O- é- l- p-r-d- d- l-a-t-b-s- ----------------------------- On és la parada de l’autobús? 0
Melyik busz megy a központba? Q--n ---o--- va--l-ce-t-e de l--c--t-t? Q--- a------ v- a- c----- d- l- c------ Q-i- a-t-b-s v- a- c-n-r- d- l- c-u-a-? --------------------------------------- Quin autobús va al centre de la ciutat? 0
Melyik vonalat kell válasszam? Qu-n- --n---h---e-p--nd--? Q---- l---- h- d- p------- Q-i-a l-n-a h- d- p-e-d-e- -------------------------- Quina línia he de prendre? 0
Át kell szállnom? Haur- de -a--i-----a------? H---- d- c------ d--------- H-u-é d- c-n-i-r d-a-t-b-s- --------------------------- Hauré de canviar d’autobús? 0
Hol kell átszállnom? On-he----c--v---? O- h- d- c------- O- h- d- c-n-i-r- ----------------- On he de canviar? 0
Mennyibe kerül egy jegy? Qu-nt --s-a ---b-t--et? Q---- c---- u- b------- Q-a-t c-s-a u- b-t-l-t- ----------------------- Quant costa un bitllet? 0
Hány megálló van a központig? Q-an-es--a-ades-hi h---i-s-al -ent-e? Q------ p------ h- h- f--- a- c------ Q-a-t-s p-r-d-s h- h- f-n- a- c-n-r-? ------------------------------------- Quantes parades hi ha fins al centre? 0
Itt kell ki- / leszállnia. Heu ---bai--- --u-. H-- d- b----- a---- H-u d- b-i-a- a-u-. ------------------- Heu de baixar aquí. 0
Hátul kell ki- / leszállnia. H-- de --ix----er d------. H-- d- b----- p-- d------- H-u d- b-i-a- p-r d-r-e-e- -------------------------- Heu de baixar per darrere. 0
A következő metró 5 perc múlva jön. El -r---m m-tro-ar--b- d’-quí --nc ----t-. E- p----- m---- a----- d----- c--- m------ E- p-ò-i- m-t-o a-r-b- d-a-u- c-n- m-n-t-. ------------------------------------------ El pròxim metro arriba d’aquí cinc minuts. 0
A következő villamos 10 perc múlva jön. El-p-ò----tr-mv-a ar--ba --aq-------m-nu-s. E- p----- t------ a----- d----- d-- m------ E- p-ò-i- t-a-v-a a-r-b- d-a-u- d-u m-n-t-. ------------------------------------------- El pròxim tramvia arriba d’aquí deu minuts. 0
A következő busz 15 perc múlva jön. E- --ò-i- -u-obú- -r-ib- d’aq-- q-inz- m-n-ts. E- p----- a------ a----- d----- q----- m------ E- p-ò-i- a-t-b-s a-r-b- d-a-u- q-i-z- m-n-t-. ---------------------------------------------- El pròxim autobús arriba d’aquí quinze minuts. 0
Mikor megy az utolsó metró? Q-a- p--s--el---r-er-tr-n? Q--- p---- e- d----- t---- Q-a- p-s-a e- d-r-e- t-e-? -------------------------- Quan passa el darrer tren? 0
Mikor megy az utolsó villamos? Q-----as-a -l da-----t-amvi-? Q--- p---- e- d----- t------- Q-a- p-s-a e- d-r-e- t-a-v-a- ----------------------------- Quan passa el darrer tramvia? 0
Mikor megy az utolsó busz? Qu------s--e--d-rr-r----o-ús? Q--- p---- e- d----- a------- Q-a- p-s-a e- d-r-e- a-t-b-s- ----------------------------- Quan passa el darrer autobús? 0
Van jegye? Q-e t- ----l--? Q-- t- b------- Q-e t- b-t-l-t- --------------- Que té bitllet? 0
Jegyem? – Nem, nincs nekem. Bi-lle-?-– No------n -inc. B------- – N-- n- e- t---- B-t-l-t- – N-, n- e- t-n-. -------------------------- Bitllet? – No, no en tinc. 0
Akkor büntetést kell fizetnie. Llavo-s--ostè-ha -- -aga--u-- -ul--. L------ v---- h- d- p---- u-- m----- L-a-o-s v-s-è h- d- p-g-r u-a m-l-a- ------------------------------------ Llavors vostè ha de pagar una multa. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?