Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   be Грамадскі мясцовы транспарт

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [трыццаць шэсць]

36 [trytstsats’ shests’]

Грамадскі мясцовы транспарт

Gramadskі myastsovy transpart

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? Д---з-ах--з-цца ---о--сны--рыпын--? Д__ з__________ а________ п________ Д-е з-а-о-з-ц-а а-т-б-с-ы п-ы-ы-а-? ----------------------------------- Дзе знаходзіцца аўтобусны прыпынак? 0
D-e-z--k--dzі-s-s- a-t--usny--rypy-a-? D__ z_____________ a________ p________ D-e z-a-h-d-і-s-s- a-t-b-s-y p-y-y-a-? -------------------------------------- Dze znakhodzіtstsa autobusny prypynak?
Melyik busz megy a központba? Я----ў--б-- ед-- ў--э--р? Я__ а______ е___ ў ц_____ Я-і а-т-б-с е-з- ў ц-н-р- ------------------------- Які аўтобус едзе ў цэнтр? 0
Yakі--u--bu------e - -sen-r? Y___ a______ y____ u t______ Y-k- a-t-b-s y-d-e u t-e-t-? ---------------------------- Yakі autobus yedze u tsentr?
Melyik vonalat kell válasszam? Як-м марш-утам м-- -рэба--х-ц-? Я___ м________ м__ т____ е_____ Я-і- м-р-р-т-м м-е т-э-а е-а-ь- ------------------------------- Якім маршрутам мне трэба ехаць? 0
Yakі- -a--hrut----ne--re-a yek-ats’? Y____ m_________ m__ t____ y________ Y-k-m m-r-h-u-a- m-e t-e-a y-k-a-s-? ------------------------------------ Yakіm marshrutam mne treba yekhats’?
Át kell szállnom? Ц- т--ба м-- р-б-ц--п-ра--д-у? Ц_ т____ м__ р_____ п_________ Ц- т-э-а м-е р-б-ц- п-р-с-д-у- ------------------------------ Ці трэба мне рабіць перасадку? 0
Tsі-tr-ba --- ----ts’ -eras--ku? T__ t____ m__ r______ p_________ T-і t-e-a m-e r-b-t-’ p-r-s-d-u- -------------------------------- Tsі treba mne rabіts’ perasadku?
Hol kell átszállnom? Дзе--------іць-п-р---дк-? Д__ м__ р_____ п_________ Д-е м-е р-б-ц- п-р-с-д-у- ------------------------- Дзе мне рабіць перасадку? 0
D-e mne ---іt---pe--s-d-u? D__ m__ r______ p_________ D-e m-e r-b-t-’ p-r-s-d-u- -------------------------- Dze mne rabіts’ perasadku?
Mennyibe kerül egy jegy? Ко--кі --ш-у--біл-т? К_____ к_____ б_____ К-л-к- к-ш-у- б-л-т- -------------------- Колькі каштуе білет? 0
Kol’-- --shtue------? K_____ k______ b_____ K-l-k- k-s-t-e b-l-t- --------------------- Kol’kі kashtue bіlet?
Hány megálló van a központig? К--ькі -----нка--да---нтра? К_____ п________ д_ ц______ К-л-к- п-ы-ы-к-ў д- ц-н-р-? --------------------------- Колькі прыпынкаў да цэнтра? 0
Kol’-і --ypynk----a -sent-a? K_____ p________ d_ t_______ K-l-k- p-y-y-k-u d- t-e-t-a- ---------------------------- Kol’kі prypynkau da tsentra?
Itt kell ki- / leszállnia. В-м---эба -ут в--о-зі-ь. В__ т____ т__ в_________ В-м т-э-а т-т в-х-д-і-ь- ------------------------ Вам трэба тут выходзіць. 0
Va- tr-ba--u- -yk-----t--. V__ t____ t__ v___________ V-m t-e-a t-t v-k-o-z-t-’- -------------------------- Vam treba tut vykhodzіts’.
Hátul kell ki- / leszállnia. Вам-т--б- -ых-дзіць-п-аз з--н-- -з--р-. В__ т____ в________ п___ з_____ д______ В-м т-э-а в-х-д-і-ь п-а- з-д-і- д-в-р-. --------------------------------------- Вам трэба выходзіць праз заднія дзверы. 0
Vam---e-a---k-odz--s’ --a- zadnіya---v-ry. V__ t____ v__________ p___ z______ d______ V-m t-e-a v-k-o-z-t-’ p-a- z-d-і-a d-v-r-. ------------------------------------------ Vam treba vykhodzіts’ praz zadnіya dzvery.
A következő metró 5 perc múlva jön. На-----ы ця-нік--у-----ра- - хвіл-н. Н_______ ц_____ б____ п___ 5 х______ Н-с-у-н- ц-г-і- б-д-е п-а- 5 х-і-і-. ------------------------------------ Наступны цягнік будзе праз 5 хвілін. 0
N-st---y-ts-ag----b--ze p-a- 5-k----і-. N_______ t_______ b____ p___ 5 k_______ N-s-u-n- t-y-g-і- b-d-e p-a- 5 k-v-l-n- --------------------------------------- Nastupny tsyagnіk budze praz 5 khvіlіn.
A következő villamos 10 perc múlva jön. На---п-- тр-м-а- б--з-----з 1--х-ілі-. Н_______ т______ б____ п___ 1_ х______ Н-с-у-н- т-а-в-й б-д-е п-а- 1- х-і-і-. -------------------------------------- Наступны трамвай будзе праз 10 хвілін. 0
N--t-p-----amv-y--u--e p-az -0 k-vі-іn. N_______ t______ b____ p___ 1_ k_______ N-s-u-n- t-a-v-y b-d-e p-a- 1- k-v-l-n- --------------------------------------- Nastupny tramvay budze praz 10 khvіlіn.
A következő busz 15 perc múlva jön. На-тупны а--о-ус -у-з- п-а- -- хві---. Н_______ а______ б____ п___ 1_ х______ Н-с-у-н- а-т-б-с б-д-е п-а- 1- х-і-і-. -------------------------------------- Наступны аўтобус будзе праз 15 хвілін. 0
N-----n- a---b-s--u--e p--z-1- --vіl-n. N_______ a______ b____ p___ 1_ k_______ N-s-u-n- a-t-b-s b-d-e p-a- 1- k-v-l-n- --------------------------------------- Nastupny autobus budze praz 15 khvіlіn.
Mikor megy az utolsó metró? Калі--д-е--п--ні-ц-г-ік м-т-о? К___ е___ а_____ ц_____ м_____ К-л- е-з- а-о-н- ц-г-і- м-т-о- ------------------------------ Калі едзе апошні цягнік метро? 0
Kal------e ap--h-і---yag--k-metr-? K___ y____ a______ t_______ m_____ K-l- y-d-e a-o-h-і t-y-g-і- m-t-o- ---------------------------------- Kalі yedze aposhnі tsyagnіk metro?
Mikor megy az utolsó villamos? Кал---д-е-апо--і-т-а-ва-? К___ е___ а_____ т_______ К-л- е-з- а-о-н- т-а-в-й- ------------------------- Калі едзе апошні трамвай? 0
Kal- -ed----p-shnі-tr--va-? K___ y____ a______ t_______ K-l- y-d-e a-o-h-і t-a-v-y- --------------------------- Kalі yedze aposhnі tramvay?
Mikor megy az utolsó busz? К-лі-е--- ап-шні аўтобус? К___ е___ а_____ а_______ К-л- е-з- а-о-н- а-т-б-с- ------------------------- Калі едзе апошні аўтобус? 0
Ka-і y--z- ap--hnі --to-u-? K___ y____ a______ a_______ K-l- y-d-e a-o-h-і a-t-b-s- --------------------------- Kalі yedze aposhnі autobus?
Van jegye? У-В-с---ц--б-лет? У В__ ё___ б_____ У В-с ё-ц- б-л-т- ----------------- У Вас ёсць білет? 0
U -as yo---’ b---t? U V__ y_____ b_____ U V-s y-s-s- b-l-t- ------------------- U Vas yosts’ bіlet?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. Б-л-т?-– --, н---. Б_____ – Н__ н____ Б-л-т- – Н-, н-м-. ------------------ Білет? – Не, няма. 0
Bіl-t? –-----n--ma. B_____ – N__ n_____ B-l-t- – N-, n-a-a- ------------------- Bіlet? – Ne, nyama.
Akkor büntetést kell fizetnie. Т--ы------а-----ц-а п-аціць-ш-р--. Т___ В__ д_________ п______ ш_____ Т-д- В-м д-в-д-е-ц- п-а-і-ь ш-р-ф- ---------------------------------- Тады Вам давядзецца плаціць штраф. 0
T-d---a---av--dz----s- ---ts-ts’ -htr--. T___ V__ d____________ p________ s______ T-d- V-m d-v-a-z-t-t-a p-a-s-t-’ s-t-a-. ---------------------------------------- Tady Vam davyadzetstsa platsіts’ shtraf.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + belorusz (1-100) MP3 belorusz (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?