Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   sr Јавни локални саобраћај

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [тридесет и шест]

36 [trideset i šest]

Јавни локални саобраћај

[Javni lokalni saobraćaj]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? Гд-----ау--б-ск------ица? Г-- ј- а-------- с------- Г-е ј- а-т-б-с-а с-а-и-а- ------------------------- Где је аутобуска станица? 0
G---j--a-t--u--- -t-ni--? G-- j- a-------- s------- G-e j- a-t-b-s-a s-a-i-a- ------------------------- Gde je autobuska stanica?
Melyik busz megy a központba? Ко-- -у---ус----- --це---р? К--- а------ в--- у ц------ К-ј- а-т-б-с в-з- у ц-н-а-? --------------------------- Који аутобус вози у центар? 0
Koj- -u---u---o---- ce---r? K--- a------ v--- u c------ K-j- a-t-b-s v-z- u c-n-a-? --------------------------- Koji autobus vozi u centar?
Melyik vonalat kell válasszam? К-ј---------мо--м у--т-? К--- л----- м---- у----- К-ј- л-н-ј- м-р-м у-е-и- ------------------------ Коју линију морам узети? 0
Koj-----i-u-mo--- --e-i? K--- l----- m---- u----- K-j- l-n-j- m-r-m u-e-i- ------------------------ Koju liniju moram uzeti?
Át kell szállnom? М--ам--- -р-с-д---? М---- л- п--------- М-р-м л- п-е-е-а-и- ------------------- Морам ли преседати? 0
M---m -i p-e--da--? M---- l- p--------- M-r-m l- p-e-e-a-i- ------------------- Moram li presedati?
Hol kell átszállnom? Г---мор-м-прес-сти? Г-- м---- п-------- Г-е м-р-м п-е-е-т-? ------------------- Где морам пресести? 0
G---m------re-----? G-- m---- p-------- G-e m-r-m p-e-e-t-? ------------------- Gde moram presesti?
Mennyibe kerül egy jegy? Ко---- --шта ка-та? К----- к---- к----- К-л-к- к-ш-а к-р-а- ------------------- Колико кошта карта? 0
K----- koš-a ----a? K----- k---- k----- K-l-k- k-š-a k-r-a- ------------------- Koliko košta karta?
Hány megálló van a központig? К--ик- --а-ица им- -- ------? К----- с------ и-- д- ц------ К-л-к- с-а-и-а и-а д- ц-н-р-? ----------------------------- Колико станица има до центра? 0
Kol----stanic- i-- -- c--t-a? K----- s------ i-- d- c------ K-l-k- s-a-i-a i-a d- c-n-r-? ----------------------------- Koliko stanica ima do centra?
Itt kell ki- / leszállnia. М--ат---вд- изаћи. М----- о--- и----- М-р-т- о-д- и-а-и- ------------------ Морате овде изаћи. 0
Mo-a-e--v-e -z--́i. M----- o--- i------ M-r-t- o-d- i-a-́-. ------------------- Morate ovde izaći.
Hátul kell ki- / leszállnia. Мор----и-аћ- -аза-. М----- и---- н----- М-р-т- и-а-и н-з-д- ------------------- Морате изаћи назад. 0
M-r-te i-a--i n--a-. M----- i----- n----- M-r-t- i-a-́- n-z-d- -------------------- Morate izaći nazad.
A következő metró 5 perc múlva jön. С-ед--и м-т-о--о-а-и ---5-м-ну--. С------ м---- д----- з- 5 м------ С-е-е-и м-т-о д-л-з- з- 5 м-н-т-. --------------------------------- Следећи метро долази за 5 минута. 0
Sl--eći m-tr- dola-i-z------nuta. S------- m---- d----- z- 5 m------ S-e-e-́- m-t-o d-l-z- z- 5 m-n-t-. ---------------------------------- Sledeći metro dolazi za 5 minuta.
A következő villamos 10 perc múlva jön. С-е-ећи--р----ј --л-зи за -0-ми-у--. С------ т------ д----- з- 1- м------ С-е-е-и т-а-в-ј д-л-з- з- 1- м-н-т-. ------------------------------------ Следећи трамвај долази за 10 минута. 0
S-e-e-́--t--mv-j -o--z--z-----minut-. S------- t------ d----- z- 1- m------ S-e-e-́- t-a-v-j d-l-z- z- 1- m-n-t-. ------------------------------------- Sledeći tramvaj dolazi za 10 minuta.
A következő busz 15 perc múlva jön. С---е-- ау----с--о-а-и-за--5 -инут-. С------ а------ д----- з- 1- м------ С-е-е-и а-т-б-с д-л-з- з- 1- м-н-т-. ------------------------------------ Следећи аутобус долази за 15 минута. 0
S-edeći--u-obu- -o-az---a--- -inu-a. S------- a------ d----- z- 1- m------ S-e-e-́- a-t-b-s d-l-z- z- 1- m-n-t-. ------------------------------------- Sledeći autobus dolazi za 15 minuta.
Mikor megy az utolsó metró? К--а--о-- ---њ- -ет--? К--- в--- з---- м----- К-д- в-з- з-д-и м-т-о- ---------------------- Када вози задњи метро? 0
Kad--v-z- za-n-- m----? K--- v--- z----- m----- K-d- v-z- z-d-j- m-t-o- ----------------------- Kada vozi zadnji metro?
Mikor megy az utolsó villamos? К--а -о-и ---њ- ---м--ј? К--- в--- з---- т------- К-д- в-з- з-д-и т-а-в-ј- ------------------------ Када вози задњи трамвај? 0
Ka-a vozi ----ji--ra-v--? K--- v--- z----- t------- K-d- v-z- z-d-j- t-a-v-j- ------------------------- Kada vozi zadnji tramvaj?
Mikor megy az utolsó busz? Ка------и---дњ- -у--б-с? К--- в--- з---- а------- К-д- в-з- з-д-и а-т-б-с- ------------------------ Када вози задњи аутобус? 0
Ka-- ---i-z-dnj--aut-bus? K--- v--- z----- a------- K-d- v-z- z-d-j- a-t-b-s- ------------------------- Kada vozi zadnji autobus?
Van jegye? И-ате ли --з-у-к--т-? И---- л- в---- к----- И-а-е л- в-з-у к-р-у- --------------------- Имате ли возну карту? 0
Ima-e-li-voz-- ---t-? I---- l- v---- k----- I-a-e l- v-z-u k-r-u- --------------------- Imate li voznu kartu?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. В-з-- --рт-? - Н---нем--. В---- к----- – Н-- н----- В-з-у к-р-у- – Н-, н-м-м- ------------------------- Возну карту? – Не, немам. 0
Vo-n---artu? – Ne- n-mam. V---- k----- – N-- n----- V-z-u k-r-u- – N-, n-m-m- ------------------------- Voznu kartu? – Ne, nemam.
Akkor büntetést kell fizetnie. Он-- м--а---п-а--т- --з--. О--- м----- п------ к----- О-д- м-р-т- п-а-и-и к-з-у- -------------------------- Онда морате платити казну. 0
O-da ---a----l--------zn-. O--- m----- p------ k----- O-d- m-r-t- p-a-i-i k-z-u- -------------------------- Onda morate platiti kaznu.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?