Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   ko 대중 교통

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [서른여섯]

36 [seoleun-yeoseos]

대중 교통

[daejung gyotong]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar koreai Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? 버- 정류장이 -디예-? 버- 정--- 어---- 버- 정-장- 어-예-? ------------- 버스 정류장이 어디예요? 0
beo-eu j--n-l-------i eod--eyo? b----- j------------- e-------- b-o-e- j-o-g-y-j-n--- e-d-y-y-? ------------------------------- beoseu jeonglyujang-i eodiyeyo?
Melyik busz megy a központba? 어떤 --가---로 가-? 어- 버-- 시-- 가-- 어- 버-가 시-로 가-? -------------- 어떤 버스가 시내로 가요? 0
e--te-n---o----- -i-aelo----o? e------ b------- s------ g---- e-t-e-n b-o-e-g- s-n-e-o g-y-? ------------------------------ eotteon beoseuga sinaelo gayo?
Melyik vonalat kell válasszam? 어떤 --- -야 해-? 어- 버-- 타- 해-- 어- 버-를 타- 해-? ------------- 어떤 버스를 타야 해요? 0
eo-t--n---os-u-e-l-t-y- --e--? e------ b--------- t--- h----- e-t-e-n b-o-e-l-u- t-y- h-e-o- ------------------------------ eotteon beoseuleul taya haeyo?
Át kell szállnom? 갈-타- 해-? 갈--- 해-- 갈-타- 해-? -------- 갈아타야 해요? 0
g-l--t--- -ae-o? g-------- h----- g-l-a-a-a h-e-o- ---------------- gal-ataya haeyo?
Hol kell átszállnom? 어디--갈-타- 해요? 어-- 갈--- 해-- 어-서 갈-타- 해-? ------------ 어디서 갈아타야 해요? 0
eo-is-- g-----a-- -aeyo? e------ g-------- h----- e-d-s-o g-l-a-a-a h-e-o- ------------------------ eodiseo gal-ataya haeyo?
Mennyibe kerül egy jegy? 표-한장--얼--요? 표 한-- 얼---- 표 한-이 얼-예-? ----------- 표 한장이 얼마예요? 0
p-- -anj--g-i eol-a--yo? p-- h-------- e--------- p-o h-n-a-g-i e-l-a-e-o- ------------------------ pyo hanjang-i eolmayeyo?
Hány megálló van a központig? 시----몇 정-장이--? 시--- 몇 정------ 시-까- 몇 정-장-에-? -------------- 시내까지 몇 정거장이에요? 0
s--a--kaj- ---o---jeon---eoja---iey-? s--------- m----- j------------------ s-n-e-k-j- m-e-c- j-o-g-g-o-a-g-i-y-? ------------------------------------- sinaekkaji myeoch jeong-geojang-ieyo?
Itt kell ki- / leszállnia. 여-서--리-- -요. 여-- 내--- 해-- 여-서 내-셔- 해-. ------------ 여기서 내리셔야 해요. 0
y--g---- -ael-sy---- -a--o. y------- n---------- h----- y-o-i-e- n-e-i-y-o-a h-e-o- --------------------------- yeogiseo naelisyeoya haeyo.
Hátul kell ki- / leszállnia. 뒤로 --셔야--요. 뒤- 내--- 해-- 뒤- 내-셔- 해-. ----------- 뒤로 내리셔야 해요. 0
dwilo---el-s---y--haeyo. d---- n---------- h----- d-i-o n-e-i-y-o-a h-e-o- ------------------------ dwilo naelisyeoya haeyo.
A következő metró 5 perc múlva jön. 다---차는 오---후---요. 다- 기-- 오 분 후- 와-- 다- 기-는 오 분 후- 와-. ----------------- 다음 기차는 오 분 후에 와요. 0
d------g-----e---o b-n --e w-yo. d----- g-------- o b-- h-- w---- d---u- g-c-a-e-n o b-n h-e w-y-. -------------------------------- da-eum gichaneun o bun hue wayo.
A következő villamos 10 perc múlva jön. 다--전-은 십-- ---와요. 다- 전-- 십 분 후- 와-- 다- 전-은 십 분 후- 와-. ----------------- 다음 전철은 십 분 후에 와요. 0
d--e-m-jeon-h--l-e-n--i--b-n--ue -ay-. d----- j------------ s-- b-- h-- w---- d---u- j-o-c-e-l-e-n s-b b-n h-e w-y-. -------------------------------------- da-eum jeoncheol-eun sib bun hue wayo.
A következő busz 15 perc múlva jön. 다--버스- ---- 후에 -요. 다- 버-- 십- 분 후- 와-- 다- 버-는 십- 분 후- 와-. ------------------ 다음 버스는 십오 분 후에 와요. 0
d--e-- b---eu-eu- -ib-- -un-hue -ay-. d----- b--------- s---- b-- h-- w---- d---u- b-o-e-n-u- s-b-o b-n h-e w-y-. ------------------------------------- da-eum beoseuneun sib-o bun hue wayo.
Mikor megy az utolsó metró? 마지막 기-가 --예-? 마-- 기-- 언---- 마-막 기-가 언-예-? ------------- 마지막 기차가 언제예요? 0
m-j--a- -ic-aga-e-nj-y-y-? m------ g------ e--------- m-j-m-g g-c-a-a e-n-e-e-o- -------------------------- majimag gichaga eonjeyeyo?
Mikor megy az utolsó villamos? 마지----이 ----? 마-- 전-- 언---- 마-막 전-이 언-예-? ------------- 마지막 전철이 언제예요? 0
maji--g -eo--he---- ---j--e-o? m------ j---------- e--------- m-j-m-g j-o-c-e-l-i e-n-e-e-o- ------------------------------ majimag jeoncheol-i eonjeyeyo?
Mikor megy az utolsó busz? 마-- -----제-요? 마-- 버-- 언---- 마-막 버-가 언-예-? ------------- 마지막 버스가 언제예요? 0
m-jima- -eo--uga-eon--ye--? m------ b------- e--------- m-j-m-g b-o-e-g- e-n-e-e-o- --------------------------- majimag beoseuga eonjeyeyo?
Van jegye? 표- ---? 표- 있--- 표- 있-요- ------- 표가 있어요? 0
p---a iss-e---? p---- i-------- p-o-a i-s-e-y-? --------------- pyoga iss-eoyo?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. 표요?----니-,--어요. 표-- – 아--- 없--- 표-? – 아-요- 없-요- --------------- 표요? – 아니요, 없어요. 0
pyo--- –--ni--,--o-s---yo. p----- – a----- e--------- p-o-o- – a-i-o- e-b---o-o- -------------------------- pyoyo? – aniyo, eobs-eoyo.
Akkor büntetést kell fizetnie. 그- 벌금- 내야 해-. 그- 벌-- 내- 해-- 그- 벌-을 내- 해-. ------------- 그럼 벌금을 내야 해요. 0
g-------be--g-um-e-l-n-eya-haeyo. g------ b----------- n---- h----- g-u-e-m b-o-g-u---u- n-e-a h-e-o- --------------------------------- geuleom beolgeum-eul naeya haeyo.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?