Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   ti ወግዓዊ መጕዓዝያ ኣብ ቀረባ ከባቢ

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [ሰላሳንሽዱሽተን]

36 [selasanishidushiteni]

ወግዓዊ መጕዓዝያ ኣብ ቀረባ ከባቢ

wegi‘awī megwi‘aziya abi k’ereba kebabī

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? ቡ-----ን -----ሎ? ቡ_ ስ___ ኣ__ ኣ__ ቡ- ስ-ሽ- ኣ-ይ ኣ-? --------------- ቡስ ስቴሽን ኣበይ ኣሎ? 0
busi s-tē--i-i-a-ey- a-o? b___ s________ a____ a___ b-s- s-t-s-i-i a-e-i a-o- ------------------------- busi sitēshini abeyi alo?
Melyik busz megy a központba? ኣየና---- ------ማ--ል---ማ-ዝኸ--? ኣ___ ቡ_ ኢ_ ና_ ማ___ ከ__ ዝ____ ኣ-ና- ቡ- ኢ- ና- ማ-ከ- ከ-ማ ዝ-ይ-? ---------------------------- ኣየናይ ቡስ ኢዩ ናብ ማእከል ከተማ ዝኸይድ? 0
aye-a-- ---i--y--na-i-m---k--- --te---ziẖe---i? a______ b___ ī__ n___ m_______ k_____ z________ a-e-a-i b-s- ī-u n-b- m-’-k-l- k-t-m- z-h-e-i-i- ------------------------------------------------ ayenayi busi īyu nabi ma’ikeli ketema ziẖeyidi?
Melyik vonalat kell válasszam? ኣ-ና- መስመ--ቡ- -ወ-- ኣለኒ? ኣ___ መ___ ቡ_ ክ___ ኣ___ ኣ-ና- መ-መ- ቡ- ክ-ስ- ኣ-ኒ- ---------------------- ኣየናይ መስመር ቡስ ክወስድ ኣለኒ? 0
a-e-a-- mesim-ri------kiw-sidi -le-ī? a______ m_______ b___ k_______ a_____ a-e-a-i m-s-m-r- b-s- k-w-s-d- a-e-ī- ------------------------------------- ayenayi mesimeri busi kiwesidi alenī?
Át kell szállnom? ምጋ--ያ -ቕይር ኣ-ኒ-ዶ? ም____ ክ___ ኣ__ ዶ_ ም-ዓ-ያ ክ-ይ- ኣ-ኒ ዶ- ----------------- ምጋዓዝያ ክቕይር ኣለኒ ዶ? 0
m----az--- kik-’--i-i--lenī do? m_________ k________ a____ d__ m-g-‘-z-y- k-k-’-y-r- a-e-ī d-? ------------------------------- miga‘aziya kiḵ’iyiri alenī do?
Hol kell átszállnom? ኣ---ኢየ---ይር-ዘለ-? ኣ__ ኢ_ ክ___ ዘ___ ኣ-ይ ኢ- ክ-ይ- ዘ-ኒ- ---------------- ኣበይ ኢየ ክቕይር ዘለኒ? 0
a---- --- ki-̱’i--r- ---en-? a____ ī__ k________ z______ a-e-i ī-e k-k-’-y-r- z-l-n-? ---------------------------- abeyi īye kiḵ’iyiri zelenī?
Mennyibe kerül egy jegy? ሓደ ----ክ-ደይ --ኡ? ሓ_ ቲ__ ክ___ ዋ___ ሓ- ቲ-ት ክ-ደ- ዋ-ኡ- ---------------- ሓደ ቲከት ክንደይ ዋግኡ? 0
ḥ-d- --k------n-dey---ag--u? ḥ___ t_____ k_______ w______ h-a-e t-k-t- k-n-d-y- w-g-’-? ----------------------------- ḥade tīketi kinideyi wagi’u?
Hány megálló van a központig? ክንደ- ፌርማ--ት ኢዮ- --ብ ማእከ- -ተ--? ክ___ ፌ_____ ኢ__ ክ__ ማ___ ከ__ ? ክ-ደ- ፌ-ማ-ታ- ኢ-ም ክ-ብ ማ-ከ- ከ-ማ ? ------------------------------ ክንደይ ፌርማታታት ኢዮም ክሳብ ማእከል ከተማ ? 0
ki--dey--f-r-m-t-tati ī-o-------b- m-’--eli -e---- ? k_______ f___________ ī____ k_____ m_______ k_____ ? k-n-d-y- f-r-m-t-t-t- ī-o-i k-s-b- m-’-k-l- k-t-m- ? ---------------------------------------------------- kinideyi fērimatatati īyomi kisabi ma’ikeli ketema ?
Itt kell ki- / leszállnia. ኣ-ዚ -ት--- ኣለ-ም። ኣ__ ክ____ ኣ____ ኣ-ዚ ክ-ወ-ዱ ኣ-ኩ-። --------------- ኣብዚ ክትወርዱ ኣለኩም። 0
abi-- -i---erid----e-umi። a____ k_________ a_______ a-i-ī k-t-w-r-d- a-e-u-i- ------------------------- abizī kitiweridu alekumi።
Hátul kell ki- / leszállnia. ብ ---- -ትወርዱ --ኩ-። ብ ድ___ ክ____ ኣ____ ብ ድ-ሪ- ክ-ወ-ዱ ኣ-ኩ-። ------------------ ብ ድሕሪት ክትወርዱ ኣለኩም። 0
b--d--̣i-īti------eri-u -leku--። b_ d_______ k_________ a_______ b- d-h-i-ī-i k-t-w-r-d- a-e-u-i- -------------------------------- bi diḥirīti kitiweridu alekumi።
A következő metró 5 perc múlva jön. ብሕጂ -- „ኡ---“--ራ-- -ብ-- ደ-ቕ -መ---ዩ። ብ__ ዘ_ „__________ ኣ_ 5 ደ__ ክ______ ብ-ጂ ዘ- „---ን-(-ራ-] ኣ- 5 ደ-ቕ ክ-ጽ-‘-። ----------------------------------- ብሕጂ ዘሎ „ኡ-ባን“(ትራም] ኣብ 5 ደቒቕ ክመጽእ‘ዩ። 0
bi-̣-j--z--o „--b-n---tira-----bi---de--’---’--k---ts-i-i‘yu። b_____ z___ „_______________ a__ 5 d_______ k_____________ b-h-i-ī z-l- „---a-i-(-i-a-i- a-i 5 d-k-’-k-’- k-m-t-’-’-‘-u- ------------------------------------------------------------- biḥijī zelo „u-bani“(tirami) abi 5 deḵ’īḵ’i kimets’i’i‘yu።
A következő villamos 10 perc múlva jön. ብሕ--ዘሎ ት--(-- -ርግ-- -- 1--ደ-- --ጽእ‘-። ብ__ ዘ_ ት_____ ጽ____ ኣ_ 1_ ደ__ ክ______ ብ-ጂ ዘ- ት-ም-ና- ጽ-ግ-] ኣ- 1- ደ-ቕ ክ-ጽ-‘-። ------------------------------------- ብሕጂ ዘሎ ትራም(ናይ ጽርግያ] ኣብ 10 ደቒቕ ክመጽእ‘ዩ። 0
b----j--z--o tira--(-a-i-ts---i--ya--a---1- ---̱’ī--’i----e----’i‘y-። b_____ z___ t__________ t__________ a__ 1_ d_______ k_____________ b-h-i-ī z-l- t-r-m-(-a-i t-’-r-g-y-) a-i 1- d-k-’-k-’- k-m-t-’-’-‘-u- --------------------------------------------------------------------- biḥijī zelo tirami(nayi ts’irigiya) abi 10 deḵ’īḵ’i kimets’i’i‘yu።
A következő busz 15 perc múlva jön. ብሕ---ሎ ቡስ -- -- ደ-- ክ---‘ዩ። ብ__ ዘ_ ቡ_ ኣ_ 1_ ደ__ ክ______ ብ-ጂ ዘ- ቡ- ኣ- 1- ደ-ቕ ክ-ጽ-‘-። --------------------------- ብሕጂ ዘሎ ቡስ ኣብ 15 ደቒቕ ክመጽእ‘ዩ። 0
biḥi-----lo-bus- --i-1--d-k----̱’i--i---s--’i---። b_____ z___ b___ a__ 1_ d_______ k_____________ b-h-i-ī z-l- b-s- a-i 1- d-k-’-k-’- k-m-t-’-’-‘-u- -------------------------------------------------- biḥijī zelo busi abi 15 deḵ’īḵ’i kimets’i’i‘yu።
Mikor megy az utolsó metró? እ--ናይ-መ-------- መዓ- ኣ- ? እ_ ና_ መ____ ት__ መ__ ኣ_ ? እ- ና- መ-ዳ-ታ ት-ም መ-ስ ኣ- ? ------------------------ እታ ናይ መወዳእታ ትራም መዓስ ኣላ ? 0
i---n----mewe---ita---r--- ---asi --a ? i__ n___ m_________ t_____ m_____ a__ ? i-a n-y- m-w-d-’-t- t-r-m- m-‘-s- a-a ? --------------------------------------- ita nayi meweda’ita tirami me‘asi ala ?
Mikor megy az utolsó villamos? እ--መ---ታ ት-ም--ይ-ጽ-ግ-----ስ ---- --? እ_ መ____ ት_____ ጽ____ መ__ ክ___ ኢ__ እ- መ-ዳ-ታ ት-ም-ና- ጽ-ግ-] መ-ስ ክ-ይ- ኢ-? ---------------------------------- እቲ መወዳእታ ትራም(ናይ ጽርግያ] መዓስ ክኸይድ ኢያ? 0
i---mew-d-’--a -i--m--na-i t--iri-i--- me‘-si ki---y-di----? i__ m_________ t__________ t__________ m_____ k_______ ī___ i-ī m-w-d-’-t- t-r-m-(-a-i t-’-r-g-y-) m-‘-s- k-h-e-i-i ī-a- ------------------------------------------------------------ itī meweda’ita tirami(nayi ts’irigiya) me‘asi kiẖeyidi īya?
Mikor megy az utolsó busz? እቲ-መጨረሽታ -ስ -ዓ-----ድ ኢያ? እ_ መ____ ቡ_ መ__ ክ___ ኢ__ እ- መ-ረ-ታ ቡ- መ-ስ ክ-ይ- ኢ-? ------------------------ እቲ መጨረሽታ ቡስ መዓስ ክኸይድ ኢያ? 0
i-ī--ech--res-ita b-si----as---i---y-d- --a? i__ m____________ b___ m_____ k_______ ī___ i-ī m-c-’-r-s-i-a b-s- m-‘-s- k-h-e-i-i ī-a- -------------------------------------------- itī mech’ereshita busi me‘asi kiẖeyidi īya?
Van jegye? ቲከት ኣ--ም--? ቲ__ ኣ___ ዶ_ ቲ-ት ኣ-ኩ- ዶ- ----------- ቲከት ኣለኩም ዶ? 0
t-k--- a-ekumi d-? t_____ a______ d__ t-k-t- a-e-u-i d-? ------------------ tīketi alekumi do?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. ቲከት ---- -ብለ-ን። ቲ__ ? ኖ_ የ_____ ቲ-ት ? ኖ- የ-ለ-ን- --------------- ቲከት ? ኖ፣ የብለይን። 0
t-k--i-? -o፣-yebil-yi-i። t_____ ? n__ y__________ t-k-t- ? n-፣ y-b-l-y-n-። ------------------------ tīketi ? no፣ yebileyini።
Akkor büntetést kell fizetnie. እ- መቕ-ዕቲ-ክት-ፍ--ኣ-ኩ-። እ_ መ____ ክ____ ኣ____ እ- መ-ጻ-ቲ ክ-ከ-ሉ ኣ-ኩ-። -------------------- እሞ መቕጻዕቲ ክትከፍሉ ኣለኩም። 0
imo -ek---t-’--itī---ti---ilu a------። i__ m____________ k_________ a_______ i-o m-k-’-t-’-‘-t- k-t-k-f-l- a-e-u-i- -------------------------------------- imo meḵ’its’a‘itī kitikefilu alekumi።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + tigrinya (1-100) MP3 tigrinya (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?