Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ku Past tense 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [heştê û sê]

Past tense 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
telefonálni Te-e--n-i-in T----------- T-l-f-n-i-i- ------------ Telefonkirin 0
Telefonáltam. M---t-l--o--k--. M-- t------ k--- M-n t-l-f-n k-r- ---------------- Min telefon kir. 0
Az egész időben telefonáltam. M-- ---t----ê--f-n--i-. M-- h----- t------ k--- M-n h-r-i- t-l-f-n k-r- ----------------------- Min hertim têlefon kir. 0
kérdezni Pi-s-n P----- P-r-î- ------ Pirsîn 0
Kérdeztem. Mi--p-r-î. M-- p----- M-n p-r-î- ---------- Min pirsî. 0
Mindig kérdeztem. M-n-her-im pi-sî. M-- h----- p----- M-n h-r-i- p-r-î- ----------------- Min hertim pirsî. 0
mesélni ve-o-in v------ v-g-t-n ------- vegotin 0
Meséltem. Mi- ve-ot. M-- v----- M-n v-g-t- ---------- Min vegot. 0
Az egész történetet elmeséltem. Min-h--- çîrok-v--ot. M-- h--- ç---- v----- M-n h-m- ç-r-k v-g-t- --------------------- Min hemû çîrok vegot. 0
tanulni F--b-n F----- F-r-û- ------ Fêrbûn 0
Tanultam. Ez-f-rb-m. E- f------ E- f-r-û-. ---------- Ez fêrbûm. 0
Egész este tanultam. Ez-------v--ê-fê--ûm. E- h--- ê---- f------ E- h-m- ê-a-ê f-r-û-. --------------------- Ez hemû êvarê fêrbûm. 0
dolgozni X-bitîn X------ X-b-t-n ------- Xebitîn 0
Dolgoztam. Ez-x-bi---. E- x------- E- x-b-t-m- ----------- Ez xebitîm. 0
Egész nap dolgoztam. E---o-ê -ev xe---î-. E- r--- t-- x------- E- r-j- t-v x-b-t-m- -------------------- Ez rojê tev xebitîm. 0
enni Xw-rin X----- X-a-i- ------ Xwarin 0
Ettem. Mi- xwar-n--w--. M-- x----- x---- M-n x-a-i- x-a-. ---------------- Min xwarin xwar. 0
Az összes ételt megettem. Mi------in---m- xwar. M-- x----- h--- x---- M-n x-a-i- h-m- x-a-. --------------------- Min xwarin hemî xwar. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…