Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ku Dema borî 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [heştê û sê]

Dema borî 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji] Lejátszás Több
telefonálni T-lefon--rin T___________ T-l-f-n-i-i- ------------ Telefonkirin 0
Telefonáltam. M-n tel---n-k--. M__ t______ k___ M-n t-l-f-n k-r- ---------------- Min telefon kir. 0
Az egész időben telefonáltam. M----e---m t--ef---ki-. M__ h_____ t______ k___ M-n h-r-i- t-l-f-n k-r- ----------------------- Min hertim têlefon kir. 0
kérdezni Pirs-n P_____ P-r-î- ------ Pirsîn 0
Kérdeztem. M-n p-r-î. M__ p_____ M-n p-r-î- ---------- Min pirsî. 0
Mindig kérdeztem. Mi- --rt-m---rsî. M__ h_____ p_____ M-n h-r-i- p-r-î- ----------------- Min hertim pirsî. 0
mesélni v--o--n v______ v-g-t-n ------- vegotin 0
Meséltem. Min--e--t. M__ v_____ M-n v-g-t- ---------- Min vegot. 0
Az egész történetet elmeséltem. Mi- he-- ---o--v---t. M__ h___ ç____ v_____ M-n h-m- ç-r-k v-g-t- --------------------- Min hemû çîrok vegot. 0
tanulni F---ûn F_____ F-r-û- ------ Fêrbûn 0
Tanultam. E- --rbû-. E_ f______ E- f-r-û-. ---------- Ez fêrbûm. 0
Egész este tanultam. E- h-mû -v--- ----ûm. E_ h___ ê____ f______ E- h-m- ê-a-ê f-r-û-. --------------------- Ez hemû êvarê fêrbûm. 0
dolgozni X-b--în X______ X-b-t-n ------- Xebitîn 0
Dolgoztam. Ez--e--tî-. E_ x_______ E- x-b-t-m- ----------- Ez xebitîm. 0
Egész nap dolgoztam. Ez -o-ê---v x----î-. E_ r___ t__ x_______ E- r-j- t-v x-b-t-m- -------------------- Ez rojê tev xebitîm. 0
enni Xw--in X_____ X-a-i- ------ Xwarin 0
Ettem. Mi--xwar------r. M__ x_____ x____ M-n x-a-i- x-a-. ---------------- Min xwarin xwar. 0
Az összes ételt megettem. Mi--x--r-n he-î--w-r. M__ x_____ h___ x____ M-n x-a-i- h-m- x-a-. --------------------- Min xwarin hemî xwar. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…