Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   bs Pitati – prošlost 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [osamdeset i šest]

Pitati – prošlost 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bosnyák Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? K-j--k-a---u--- -osi-? K--- k------ s- n----- K-j- k-a-a-u s- n-s-o- ---------------------- Koju kravatu si nosio? 0
Melyik autót vetted meg? Koj- ---o ----upio /--up-l-? K--- a--- s- k---- / k------ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila? 0
Melyik újságra fizettél elő? Na koje si-se---v-ne-pr-t--a-io ---re-p--t--a? N- k--- s- s- n----- p--------- / p----------- N- k-j- s- s- n-v-n- p-e-p-a-i- / p-e-p-a-i-a- ---------------------------------------------- Na koje si se novine pretplatio / pretplatila? 0
Kit látott? K--- -te vi--eli? K--- s-- v------- K-g- s-e v-d-e-i- ----------------- Koga ste vidjeli? 0
Kivel találkozott? K-ga -t----e--? K--- s-- s----- K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli? 0
Kit ismert meg? Ko-- -te p-e-o--al-? K--- s-- p---------- K-g- s-e p-e-o-n-l-? -------------------- Koga ste prepoznali? 0
Mikor kelt fel? Kada ste-u-t--i? K--- s-- u------ K-d- s-e u-t-l-? ---------------- Kada ste ustali? 0
Mikor kezdett neki? K--a --e--oč-li? K--- s-- p------ K-d- s-e p-č-l-? ---------------- Kada ste počeli? 0
Mikor hagyta abba? Kada -t- --e-t-l-? K--- s-- p-------- K-d- s-e p-e-t-l-? ------------------ Kada ste prestali? 0
Miért ébredt fel? Zaš-o ste--e-p--b-di-i? Z---- s-- s- p--------- Z-š-o s-e s- p-o-u-i-i- ----------------------- Zašto ste se probudili? 0
Miért lett tanár? Za------- po---li -----lj? Z---- s-- p------ u------- Z-š-o s-e p-s-a-i u-i-e-j- -------------------------- Zašto ste postali učitelj? 0
Miért hívott taxit? Z-š-o---e ---l- -ak-i? Z---- s-- u---- t----- Z-š-o s-e u-e-i t-k-i- ---------------------- Zašto ste uzeli taksi? 0
Honnan jött? Oda--e s-e-d----? O----- s-- d----- O-a-l- s-e d-š-i- ----------------- Odakle ste došli? 0
Hova ment? G--e s-e -š--? G--- s-- i---- G-j- s-e i-l-? -------------- Gdje ste išli? 0
Hol volt? G-je--te--i--? G--- s-- b---- G-j- s-e b-l-? -------------- Gdje ste bili? 0
Kinek segítettél? K--e ----o-o--o-/--om--l-? K--- s- p------ / p------- K-m- s- p-m-g-o / p-m-g-a- -------------------------- Kome si pomogao / pomogla? 0
Kinek írtál? Ko-- si ----o ----s-l-? K--- s- p---- / p------ K-m- s- p-s-o / p-s-l-? ----------------------- Kome si pisao / pisala? 0
Kinek válaszoltál? K----s- od----rio-/ -d--v-r-la? K--- s- o-------- / o---------- K-m- s- o-g-v-r-o / o-g-v-r-l-? ------------------------------- Kome si odgovorio / odgovorila? 0

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…