Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   sr Питати – прошлост 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [осамдесет и шест]

86 [osamdeset i šest]

Питати – прошлост 2

[Pitati – prošlost 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Ко-- к------ с- н---- / н-----? Коју кравату си носио / носила? 0
K--- k------ s- n---- / n-----? Ko-- k------ s- n---- / n-----? Koju kravatu si nosio / nosila? K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ----------------------/-------?
Melyik autót vetted meg? Ко-- а--- с- к---- / к-----? Који ауто си купио / купила? 0
K--- a--- s- k---- / k-----? Ko-- a--- s- k---- / k-----? Koji auto si kupio / kupila? K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? -------------------/-------?
Melyik újságra fizettél elő? На к--- н----- с- п--------- / п----------? На које новине си претплаћен / претплаћена? 0
N- k--- n----- s- p-------́e- / p-------́e--? Na k--- n----- s- p---------- / p-----------? Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena? N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́e- / p-e-p-a-́e-a? --------------------------́---/---------́---?
Kit látott? Ко-- с-- в-----? Кога сте видели? 0
K--- s-- v-----? Ko-- s-- v-----? Koga ste videli? K-g- s-e v-d-l-? ---------------?
Kivel találkozott? Ко-- с-- с----? Кога сте срели? 0
K--- s-- s----? Ko-- s-- s----? Koga ste sreli? K-g- s-e s-e-i? --------------?
Kit ismert meg? Ко-- с-- п---------? Кога сте препознали? 0
K--- s-- p---------? Ko-- s-- p---------? Koga ste prepoznali? K-g- s-e p-e-o-n-l-? -------------------?
Mikor kelt fel? Ка-- с-- у-----? Када сте устали? 0
K--- s-- u-----? Ka-- s-- u-----? Kada ste ustali? K-d- s-e u-t-l-? ---------------?
Mikor kezdett neki? Ка-- с-- п-----? Када сте почели? 0
K--- s-- p-----? Ka-- s-- p-----? Kada ste počeli? K-d- s-e p-č-l-? ---------------?
Mikor hagyta abba? Ка-- с-- п-------? Када сте престали? 0
K--- s-- p-------? Ka-- s-- p-------? Kada ste prestali? K-d- s-e p-e-t-l-? -----------------?
Miért ébredt fel? За--- с-- с- п--------? Зашто сте се пробудили? 0
Z---- s-- s- p--------? Za--- s-- s- p--------? Zašto ste se probudili? Z-š-o s-e s- p-o-u-i-i? ----------------------?
Miért lett tanár? За--- с-- п------ у-----? Зашто сте постали учитељ? 0
Z---- s-- p------ u------? Za--- s-- p------ u------? Zašto ste postali učitelj? Z-š-o s-e p-s-a-i u-i-e-j? -------------------------?
Miért hívott taxit? За--- с-- у---- т----? Зашто сте узели такси? 0
Z---- s-- u---- t----? Za--- s-- u---- t----? Zašto ste uzeli taksi? Z-š-o s-e u-e-i t-k-i? ---------------------?
Honnan jött? Од---- с-- д----? Одакле сте дошли? 0
O----- s-- d----? Od---- s-- d----? Odakle ste došli? O-a-l- s-e d-š-i? ----------------?
Hova ment? Гд- с-- и---? Где сте ишли? 0
G-- s-- i---? Gd- s-- i---? Gde ste išli? G-e s-e i-l-? ------------?
Hol volt? Гд- с-- б---? Где сте били? 0
G-- s-- b---? Gd- s-- b---? Gde ste bili? G-e s-e b-l-? ------------?
Kinek segítettél? Ко-- с- п------ / п------? Коме си помогао / помогла? 0
K--- s- p------ / p------? Ko-- s- p------ / p------? Kome si pomogao / pomogla? K-m- s- p-m-g-o / p-m-g-a? ----------------/--------?
Kinek írtál? Ко-- с- п---- / п-----? Коме си писао / писала? 0
K--- s- p---- / p-----? Ko-- s- p---- / p-----? Kome si pisao / pisala? K-m- s- p-s-o / p-s-l-? --------------/-------?
Kinek válaszoltál? Ко-- с- о-------- / о---------? Коме си одговорио / одговорила? 0
K--- s- o-------- / o---------? Ko-- s- o-------- / o---------? Kome si odgovorio / odgovorila? K-m- s- o-g-v-r-o / o-g-v-r-l-? ------------------/-----------?

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…