Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   ka შეკითხვა – წარსული 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [ოთხმოცდაექვსი]

86 [otkhmotsdaekvsi]

შეკითხვა – წარსული 2

shek'itkhva – ts'arsuli 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? რ-მ-ლი--ალ-ტ--ი--ე-ე--? რ_____ ჰ_______ გ______ რ-მ-ლ- ჰ-ლ-ტ-ხ- გ-კ-თ-? ----------------------- რომელი ჰალსტუხი გეკეთა? 0
ro-----hals-'--hi-g-----a? r_____ h_________ g_______ r-m-l- h-l-t-u-h- g-k-e-a- -------------------------- romeli halst'ukhi gek'eta?
Melyik autót vetted meg? რ-მე-ი --ნ---ა--ყ--ე? რ_____ მ______ ი_____ რ-მ-ლ- მ-ნ-ა-ა ი-ი-ე- --------------------- რომელი მანქანა იყიდე? 0
rom-l--ma-k--a -q-d-? r_____ m______ i_____ r-m-l- m-n-a-a i-i-e- --------------------- romeli mankana iqide?
Melyik újságra fizettél elő? რ----- გა--თი--ა----ერ-? რ_____ გ_____ გ_________ რ-მ-ლ- გ-ზ-თ- გ-მ-ი-ე-ე- ------------------------ რომელი გაზეთი გამოიწერე? 0
r--eli g-z--i-g--o--s'e--? r_____ g_____ g___________ r-m-l- g-z-t- g-m-i-s-e-e- -------------------------- romeli gazeti gamoits'ere?
Kit látott? ვინ ------ე? ვ__ დ_______ ვ-ნ დ-ი-ა-ე- ------------ ვინ დაინახე? 0
vin--a-n--h-? v__ d________ v-n d-i-a-h-? ------------- vin dainakhe?
Kivel találkozott? ვ-- -ეხ--ით? ვ__ შ_______ ვ-ს შ-ხ-დ-თ- ------------ ვის შეხვდით? 0
vi--sh---v---? v__ s_________ v-s s-e-h-d-t- -------------- vis shekhvdit?
Kit ismert meg? ვ-- ი-ან--? ვ__ ი______ ვ-ნ ი-ა-ი-? ----------- ვინ იცანით? 0
v----tsani-? v__ i_______ v-n i-s-n-t- ------------ vin itsanit?
Mikor kelt fel? რო-ი--ადე-ით? რ____ ა______ რ-დ-ს ა-ე-ი-? ------------- როდის ადექით? 0
r-dis ad-ki-? r____ a______ r-d-s a-e-i-? ------------- rodis adekit?
Mikor kezdett neki? რო--- --ი-ყ--? რ____ დ_______ რ-დ-ს დ-ი-ყ-თ- -------------- როდის დაიწყეთ? 0
ro-is-d-its'---? r____ d_________ r-d-s d-i-s-q-t- ---------------- rodis daits'qet?
Mikor hagyta abba? რ--ის შ-წყ-----? რ____ შ_________ რ-დ-ს შ-წ-ვ-ტ-თ- ---------------- როდის შეწყვიტეთ? 0
r--is --ets'-vit--t? r____ s_____________ r-d-s s-e-s-q-i-'-t- -------------------- rodis shets'qvit'et?
Miért ébredt fel? რატო---აიღ---ეთ? რ____ გ_________ რ-ტ-მ გ-ი-ვ-ძ-თ- ---------------- რატომ გაიღვიძეთ? 0
r--'om ga-gh----et? r_____ g___________ r-t-o- g-i-h-i-z-t- ------------------- rat'om gaighvidzet?
Miért lett tanár? რ-ტ-მ გ-ხდით-მ--წავ-----ი? რ____ გ_____ მ____________ რ-ტ-მ გ-ხ-ი- მ-ს-ა-ლ-ბ-ლ-? -------------------------- რატომ გახდით მასწავლებელი? 0
r---o---a--di- --sts--vlebe--? r_____ g______ m______________ r-t-o- g-k-d-t m-s-s-a-l-b-l-? ------------------------------ rat'om gakhdit masts'avlebeli?
Miért hívott taxit? რ--ო- -აჯ-ქ-- ტა-ს--? რ____ ჩ______ ტ______ რ-ტ-მ ჩ-ჯ-ქ-თ ტ-ქ-შ-? --------------------- რატომ ჩაჯექით ტაქსში? 0
r-t'o- chaj--i- t'-ks-h-? r_____ c_______ t________ r-t-o- c-a-e-i- t-a-s-h-? ------------------------- rat'om chajekit t'aksshi?
Honnan jött? ს----ნ-მ--ვ-დ-თ? ს_____ მ________ ს-ი-ა- მ-ხ-ე-ი-? ---------------- საიდან მოხვედით? 0
s-i-a--mokh-edi-? s_____ m_________ s-i-a- m-k-v-d-t- ----------------- saidan mokhvedit?
Hova ment? ს-- წ-ხვ----? ს__ წ________ ს-დ წ-ხ-ე-ი-? ------------- სად წახვედით? 0
sa- t----hv-d-t? s__ t___________ s-d t-'-k-v-d-t- ---------------- sad ts'akhvedit?
Hol volt? ს-დ------თ? ს__ ი______ ს-დ ი-ა-ი-? ----------- სად იყავით? 0
sad iqa---? s__ i______ s-d i-a-i-? ----------- sad iqavit?
Kinek segítettél? ვი--მიეხ-ა-ე? ვ__ მ________ ვ-ს მ-ე-მ-რ-? ------------- ვის მიეხმარე? 0
vis m---hma-e? v__ m_________ v-s m-e-h-a-e- -------------- vis miekhmare?
Kinek írtál? ვი- -ი----ე? ვ__ მ_______ ვ-ს მ-ს-ე-ე- ------------ ვის მისწერე? 0
vi- -is--'-re? v__ m_________ v-s m-s-s-e-e- -------------- vis mists'ere?
Kinek válaszoltál? ვის უ--ს---? ვ__ უ_______ ვ-ს უ-ა-უ-ე- ------------ ვის უპასუხე? 0
v---u---su-h-? v__ u_________ v-s u-'-s-k-e- -------------- vis up'asukhe?

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…