Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   ka შეკითხვა – წარსული 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [ოთხმოცდაექვსი]

86 [otkhmotsdaekvsi]

შეკითხვა – წარსული 2

[shek'itkhva – ts'arsuli 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? რ---ლ--ჰ-ლს---ი-გე--თა? რ----- ჰ------- გ------ რ-მ-ლ- ჰ-ლ-ტ-ხ- გ-კ-თ-? ----------------------- რომელი ჰალსტუხი გეკეთა? 0
r-------als-'u-h------e--? r----- h--------- g------- r-m-l- h-l-t-u-h- g-k-e-a- -------------------------- romeli halst'ukhi gek'eta?
Melyik autót vetted meg? რ-მ-ლი -ან--ნ----იდე? რ----- მ------ ი----- რ-მ-ლ- მ-ნ-ა-ა ი-ი-ე- --------------------- რომელი მანქანა იყიდე? 0
ro-e-i--an-a---i----? r----- m------ i----- r-m-l- m-n-a-a i-i-e- --------------------- romeli mankana iqide?
Melyik újságra fizettél elő? რომ--ი--ა-ეთი-გამოი----? რ----- გ----- გ--------- რ-მ-ლ- გ-ზ-თ- გ-მ-ი-ე-ე- ------------------------ რომელი გაზეთი გამოიწერე? 0
ro-eli g-z--- g--o-t---re? r----- g----- g----------- r-m-l- g-z-t- g-m-i-s-e-e- -------------------------- romeli gazeti gamoits'ere?
Kit látott? ვ-ნ---ინ-ხე? ვ-- დ------- ვ-ნ დ-ი-ა-ე- ------------ ვინ დაინახე? 0
v-- --in-khe? v-- d-------- v-n d-i-a-h-? ------------- vin dainakhe?
Kivel találkozott? ვ-ს --ხვდ-თ? ვ-- შ------- ვ-ს შ-ხ-დ-თ- ------------ ვის შეხვდით? 0
v-s -he-hvdi-? v-- s--------- v-s s-e-h-d-t- -------------- vis shekhvdit?
Kit ismert meg? ვ-ნ--ცან-თ? ვ-- ი------ ვ-ნ ი-ა-ი-? ----------- ვინ იცანით? 0
vi- -t-an--? v-- i------- v-n i-s-n-t- ------------ vin itsanit?
Mikor kelt fel? რ-დი- ა-ექ--? რ---- ა------ რ-დ-ს ა-ე-ი-? ------------- როდის ადექით? 0
ro----ad--i-? r---- a------ r-d-s a-e-i-? ------------- rodis adekit?
Mikor kezdett neki? რო--ს ---წყ--? რ---- დ------- რ-დ-ს დ-ი-ყ-თ- -------------- როდის დაიწყეთ? 0
r-d-- dai--'--t? r---- d--------- r-d-s d-i-s-q-t- ---------------- rodis daits'qet?
Mikor hagyta abba? რ-დ-ს შ-წყვი---? რ---- შ--------- რ-დ-ს შ-წ-ვ-ტ-თ- ---------------- როდის შეწყვიტეთ? 0
r-d----h-t-'-------? r---- s------------- r-d-s s-e-s-q-i-'-t- -------------------- rodis shets'qvit'et?
Miért ébredt fel? რატ---გა---ი-ეთ? რ---- გ--------- რ-ტ-მ გ-ი-ვ-ძ-თ- ---------------- რატომ გაიღვიძეთ? 0
rat'-- -ai-h---zet? r----- g----------- r-t-o- g-i-h-i-z-t- ------------------- rat'om gaighvidzet?
Miért lett tanár? რ---- -ა-----მა--ა-ლებ-ლ-? რ---- გ----- მ------------ რ-ტ-მ გ-ხ-ი- მ-ს-ა-ლ-ბ-ლ-? -------------------------- რატომ გახდით მასწავლებელი? 0
r-t'om-g-khdi--mas-s'----b---? r----- g------ m-------------- r-t-o- g-k-d-t m-s-s-a-l-b-l-? ------------------------------ rat'om gakhdit masts'avlebeli?
Miért hívott taxit? რა-ო--ჩა-ე--თ ტაქს--? რ---- ჩ------ ტ------ რ-ტ-მ ჩ-ჯ-ქ-თ ტ-ქ-შ-? --------------------- რატომ ჩაჯექით ტაქსში? 0
r-t'-m --ajeki- t'ak----? r----- c------- t-------- r-t-o- c-a-e-i- t-a-s-h-? ------------------------- rat'om chajekit t'aksshi?
Honnan jött? ს-ი-ან--ო-ვ-დით? ს----- მ-------- ს-ი-ა- მ-ხ-ე-ი-? ---------------- საიდან მოხვედით? 0
sa---n mo--v--i-? s----- m--------- s-i-a- m-k-v-d-t- ----------------- saidan mokhvedit?
Hova ment? ს-დ წახ--დ-თ? ს-- წ-------- ს-დ წ-ხ-ე-ი-? ------------- სად წახვედით? 0
sa-------hved--? s-- t----------- s-d t-'-k-v-d-t- ---------------- sad ts'akhvedit?
Hol volt? ს-დ ------? ს-- ი------ ს-დ ი-ა-ი-? ----------- სად იყავით? 0
s---i-a-it? s-- i------ s-d i-a-i-? ----------- sad iqavit?
Kinek segítettél? ვ-- მ--ხმარ-? ვ-- მ-------- ვ-ს მ-ე-მ-რ-? ------------- ვის მიეხმარე? 0
v-s --e----re? v-- m--------- v-s m-e-h-a-e- -------------- vis miekhmare?
Kinek írtál? ვის ---წერე? ვ-- მ------- ვ-ს მ-ს-ე-ე- ------------ ვის მისწერე? 0
vis-m-s--'---? v-- m--------- v-s m-s-s-e-e- -------------- vis mists'ere?
Kinek válaszoltál? ვ-- უ--ს-ხ-? ვ-- უ------- ვ-ს უ-ა-უ-ე- ------------ ვის უპასუხე? 0
vis ---a-u-he? v-- u--------- v-s u-'-s-k-e- -------------- vis up'asukhe?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…