Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   fa ‫سوال کردن- زمان گذشته 2‬

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

‫86 [هشتاد و شش]‬

86 [hashtâd-o-shesh]

‫سوال کردن- زمان گذشته 2‬

[soâl kardan - zamâne gozashte 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar perzsa Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? ‫--و--د-- ک--وات را-----بودی-‬ ‫ ت- ک--- ک----- ر- ز-- ب----- ‫ ت- ک-ا- ک-ا-ا- ر- ز-ه ب-د-؟- ------------------------------ ‫ تو کدام کراوات را زده بودی؟‬ 0
to --d-m ke-â--- -â-za---b---? t- k---- k------ r- z--- b---- t- k-d-m k-r-v-t r- z-d- b-d-? ------------------------------ to kodâm kerâvât râ zade budi?
Melyik autót vetted meg? ‫ت- ک-----و-رو ر- خری-- بو---‬ ‫-- ک--- خ---- ر- خ---- ب----- ‫-و ک-ا- خ-د-و ر- خ-ی-ه ب-د-؟- ------------------------------ ‫تو کدام خودرو را خریده بودی؟‬ 0
to-k-dâ--k----o r--khar-d- bud-? t- k---- k----- r- k------ b---- t- k-d-m k-o-r- r- k-a-i-e b-d-? -------------------------------- to kodâm khodro râ kharide budi?
Melyik újságra fizettél elő? ‫-و---ت-ا- -د-- -و-نام--را گرفته---د--‬ ‫-- ا----- ک--- ر------ ر- گ---- ب----- ‫-و ا-ت-ا- ک-ا- ر-ز-ا-ه ر- گ-ف-ه ب-د-؟- --------------------------------------- ‫تو اشتراک کدام روزنامه را گرفته بودی؟‬ 0
to-esh-----e--o-â- -oo-n--- r----reft--b-di? t- e-------- k---- r------- r- g------ b---- t- e-h-e-â-e k-d-m r-o-n-m- r- g-r-f-e b-d-? -------------------------------------------- to eshterâke kodâm rooznâme râ gerefte budi?
Kit látott? ‫ش-ا--ه کسی--ا--یده ا-د؟‬ ‫--- چ- ک-- ر- د--- ا---- ‫-م- چ- ک-ی ر- د-د- ا-د-‬ ------------------------- ‫شما چه کسی را دیده اید؟‬ 0
sho-â--he -a-- râ--ide-id? s---- c-- k--- r- d------- s-o-â c-e k-s- r- d-d---d- -------------------------- shomâ che kasi râ dide-id?
Kivel találkozott? ‫شما با--ی مل--ات ک-د- ا-د؟‬ ‫--- ب- ک- م----- ک--- ا---- ‫-م- ب- ک- م-ا-ا- ک-د- ا-د-‬ ---------------------------- ‫شما با کی ملاقات کرده اید؟‬ 0
s-omâ-bâ------a-- mo-âg----kar----d? s---- b- c-- k--- m------- k-------- s-o-â b- c-e k-s- m-l-g-â- k-r-e-i-? ------------------------------------ shomâ bâ che kasi molâghât karde-id?
Kit ismert meg? ‫ش-- -ه -س- -ا-شنا--- ا-د؟‬ ‫--- چ- ک-- ر- ش----- ا---- ‫-م- چ- ک-ی ر- ش-ا-ت- ا-د-‬ --------------------------- ‫شما چه کسی را شناخته اید؟‬ 0
s-om--ch---a-- r---h-n---t----? s---- c-- k--- r- s------------ s-o-â c-e k-s- r- s-e-â-h-e-i-? ------------------------------- shomâ che kasi râ shenâkhte-id?
Mikor kelt fel? ‫شما----ا--خ-اب--لن- شد- -ی--‬ ‫--- ک- ا- خ--- ب--- ش-- ا---- ‫-م- ک- ا- خ-ا- ب-ن- ش-ه ا-د-‬ ------------------------------ ‫شما کی از خواب بلند شده اید؟‬ 0
s---â c----o--- -z-k-â- ---an--s-ode-id? s---- c-- m---- a- k--- b----- s-------- s-o-â c-e m-g-e a- k-â- b-l-n- s-o-e-i-? ---------------------------------------- shomâ che moghe az khâb boland shode-id?
Mikor kezdett neki? ‫-ما--ی--رو------ ا-د-‬ ‫--- ک- ش--- ک--- ا---- ‫-م- ک- ش-و- ک-د- ا-د-‬ ----------------------- ‫شما کی شروع کرده اید؟‬ 0
s--m- -h---og-e---o---- k--d---d? s---- c-- m---- s------ k-------- s-o-â c-e m-g-e s-o-u-e k-r-e-i-? --------------------------------- shomâ che moghe shoru-e karde-id?
Mikor hagyta abba? ‫شم---- -ا- را م-و-ف کرد--ای--‬ ‫--- ک- ک-- ر- م---- ک--- ا---- ‫-م- ک- ک-ر ر- م-و-ف ک-د- ا-د-‬ ------------------------------- ‫شما کی کار را متوقف کرده اید؟‬ 0
sh-mâ c-- m------â---â motevagh-- --r-----? s---- c-- m---- k-- r- m--------- k-------- s-o-â c-e m-g-e k-r r- m-t-v-g-e- k-r-e-i-? ------------------------------------------- shomâ che moghe kâr râ motevaghef karde-id?
Miért ébredt fel? ‫شم--چ-- -------د--ا--؟‬ ‫--- چ-- ب---- ش-- ا---- ‫-م- چ-ا ب-د-ر ش-ه ا-د-‬ ------------------------ ‫شما چرا بیدار شده اید؟‬ 0
sh-mâ-che---bidâ--sh-d--i-? s---- c---- b---- s-------- s-o-â c-e-â b-d-r s-o-e-i-? --------------------------- shomâ cherâ bidâr shode-id?
Miért lett tanár? ‫چ-ا ش---م--م-----ا-د-‬ ‫--- ش-- م--- ش-- ا---- ‫-ر- ش-ا م-ل- ش-ه ا-د-‬ ----------------------- ‫چرا شما معلم شده اید؟‬ 0
ch--- sho-- m-al-m sh----id? c---- s---- m----- s-------- c-e-â s-o-â m-a-e- s-o-e-i-? ---------------------------- cherâ shomâ moalem shode-id?
Miért hívott taxit? ‫چرا-شم----ار ت--س--ش-- ا-د؟‬ ‫--- ش-- س--- ت---- ش-- ا---- ‫-ر- ش-ا س-ا- ت-ک-ی ش-ه ا-د-‬ ----------------------------- ‫چرا شما سوار تاکسی شده اید؟‬ 0
c-erâ --o-â-s-vâr- t--i-s---e--d? c---- s---- s----- t--- s-------- c-e-â s-o-â s-v-r- t-x- s-o-e-i-? --------------------------------- cherâ shomâ savâre tâxi shode-id?
Honnan jött? ‫ش-- -ز -جا---ده اید؟‬ ‫--- ا- ک-- آ--- ا---- ‫-م- ا- ک-ا آ-د- ا-د-‬ ---------------------- ‫شما از کجا آمده اید؟‬ 0
s-omâ -- ko-- â-------? s---- a- k--- â-------- s-o-â a- k-j- â-a-e-i-? ----------------------- shomâ az kojâ âmade-id?
Hova ment? ‫-ما -ه-کجا ر-ته--ید-‬ ‫--- ب- ک-- ر--- ا---- ‫-م- ب- ک-ا ر-ت- ا-د-‬ ---------------------- ‫شما به کجا رفته اید؟‬ 0
s-omâ ---ko-â-ra-te--d? s---- b- k--- r-------- s-o-â b- k-j- r-f-e-i-? ----------------------- shomâ be kojâ rafte-id?
Hol volt? ‫-جا-بو-ی--‬ ‫--- ب------ ‫-ج- ب-د-د-‬ ------------ ‫کجا بودید؟‬ 0
s--------- ---e---? s---- k--- b------- s-o-â k-j- b-d---d- ------------------- shomâ kojâ bude-id?
Kinek segítettél? ‫ت- به--- کمک -ر-ه -ی؟‬ ‫-- ب- ک- ک-- ک--- ا--- ‫-و ب- ک- ک-ک ک-د- ا-؟- ----------------------- ‫تو به کی کمک کرده ای؟‬ 0
t- -e -he k-s- --m-k ka--e-e? t- b- c-- k--- k---- k------- t- b- c-e k-s- k-m-k k-r-e-e- ----------------------------- to be che kasi komak karde-e?
Kinek írtál? ‫-و----کی-ن-م-----ت- -ی؟‬ ‫-- ب- ک- ن--- ن---- ا--- ‫-و ب- ک- ن-م- ن-ش-ه ا-؟- ------------------------- ‫تو به کی نامه نوشته ای؟‬ 0
t- b---h- --------e-----sh---e? t- b- c-- k--- n--- n---------- t- b- c-e k-s- n-m- n-v-s-t---? ------------------------------- to be che kasi nâme neveshte-e?
Kinek válaszoltál? ‫-- -- کی---ا- دا-----؟‬ ‫-- ب- ک- ج--- د--- ا--- ‫-و ب- ک- ج-ا- د-د- ا-؟- ------------------------ ‫تو به کی جواب داده ای؟‬ 0
to -e c-e----- ----b-d-de--? t- b- c-- k--- j---- d------ t- b- c-e k-s- j-v-b d-d---? ---------------------------- to be che kasi javâb dâde-e?

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…