تم-----و--ے-ا--ار -- ---دار- -ی ہے-
تم نے کونسے اخبار کی خریداری کی ہے؟
-م ن- ک-ن-ے ا-ب-ر ک- خ-ی-ا-ی ک- ہ-؟-
-------------------------------------
تم نے کونسے اخبار کی خریداری کی ہے؟ 0 t-m--e ---se a--ba- k- k-a-idari ------?tum ne konse akhbar ki kharidari ki hai?t-m n- k-n-e a-h-a- k- k-a-i-a-i k- h-i-----------------------------------------tum ne konse akhbar ki kharidari ki hai?
آپ-ن- ک-ے----ھ--
آپ نے کسے دیکھا؟
-پ ن- ک-ے د-ک-ا-
------------------
آپ نے کسے دیکھا؟ 0 aap n--k---y d--ha?aap ne kisay dekha?a-p n- k-s-y d-k-a--------------------aap ne kisay dekha?
-پ ک- -ے م-ے؟
آپ کس سے ملے؟
-پ ک- س- م-ے-
---------------
آپ کس سے ملے؟ 0 aap---s--e--a-a-?aap kis se malay?a-p k-s s- m-l-y------------------aap kis se malay?
-- -ے -س-ک- --چ--- -
آپ نے کس کو پہچانا ؟
-پ ن- ک- ک- پ-چ-ن- ؟-
----------------------
آپ نے کس کو پہچانا ؟ 0 aa--ne --s ko---h-h---?aap ne kis ko pehchana?a-p n- k-s k- p-h-h-n-?-----------------------aap ne kis ko pehchana?
---نے -ب-ش--ع--یا ؟
آپ نے کب شروع کیا ؟
-پ ن- ک- ش-و- ک-ا ؟-
---------------------
آپ نے کب شروع کیا ؟ 0 a----e--ab --ur---ya?aap ne kab shuru kya?a-p n- k-b s-u-u k-a----------------------aap ne kab shuru kya?
-پ--ے ک--ک------کی ؟
آپ نے کس کی مدد کی ؟
-پ ن- ک- ک- م-د ک- ؟-
----------------------
آپ نے کس کی مدد کی ؟ 0 aap -- --- -i-m-d-d k-?aap ne kis ki madad ki?a-p n- k-s k- m-d-d k-?-----------------------aap ne kis ki madad ki?
آپ نے ک--کو-لک-ا -
آپ نے کس کو لکھا ؟
-پ ن- ک- ک- ل-ھ- ؟-
--------------------
آپ نے کس کو لکھا ؟ 0 aap--e-k----- -i-ha?aap ne kis ko likha?a-p n- k-s k- l-k-a---------------------aap ne kis ko likha?
آپ-نے -س ک--جواب -یا -
آپ نے کس کو جواب دیا ؟
-پ ن- ک- ک- ج-ا- د-ا ؟-
------------------------
آپ نے کس کو جواب دیا ؟ 0 aap--e-----ko-j-wab--i--?aap ne kis ko jawab diya?a-p n- k-s k- j-w-b d-y-?-------------------------aap ne kis ko jawab diya?
Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk.
Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni.
Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás.
A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg.
A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel.
Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek.
A csoport másik része csak angolul beszélt.
A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk.
Ez a ‘da’ volt.
Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem.
A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak.
Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket.
A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot.
Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak.
Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak.
A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra.
Az agyuk erős aktivitást jelzett.
Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni.
Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült.
A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké.
A kutatás eredménye meglepte a kutatókat.
Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk.
Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást.
A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük.
Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania.
Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között.
A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra.
Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…