Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   be Пытанні – прошлы час 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [восемдзесят шэсць]

86 [vosemdzesyat shests’]

Пытанні – прошлы час 2

[Pytannі – proshly chas 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Я-- -а -абе -ыў -а------? Я-- н- т--- б-- г-------- Я-і н- т-б- б-ў г-л-ш-у-? ------------------------- Які на табе быў гальштук? 0
Yakі-n----be---u-g-l--h-uk? Y--- n- t--- b-- g--------- Y-k- n- t-b- b-u g-l-s-t-k- --------------------------- Yakі na tabe byu gal’shtuk?
Melyik autót vetted meg? Я-- --там-б-ль т- --піў? Я-- а--------- т- к----- Я-і а-т-м-б-л- т- к-п-ў- ------------------------ Які аўтамабіль ты купіў? 0
Y-k- --tam--іl---y k-pіu? Y--- a--------- t- k----- Y-k- a-t-m-b-l- t- k-p-u- ------------------------- Yakі autamabіl’ ty kupіu?
Melyik újságra fizettél elő? Н-----ю -аз-ту-т- --дп-с-ў-я? Н- я--- г----- т- п---------- Н- я-у- г-з-т- т- п-д-і-а-с-? ----------------------------- На якую газету ты падпісаўся? 0
N---a--yu-g----u -----dp--a-sy-? N- y----- g----- t- p----------- N- y-k-y- g-z-t- t- p-d-і-a-s-a- -------------------------------- Na yakuyu gazetu ty padpіsausya?
Kit látott? Каг- -ы--бач--і? К--- В- ў------- К-г- В- ў-а-ы-і- ---------------- Каго Вы ўбачылі? 0
Kag- V- -ba--ylі? K--- V- u-------- K-g- V- u-a-h-l-? ----------------- Kago Vy ubachylі?
Kivel találkozott? К-го-Вы-с-стрэл-? К--- В- с-------- К-г- В- с-с-р-л-? ----------------- Каго Вы сустрэлі? 0
Kag--V- s---rel-? K--- V- s-------- K-g- V- s-s-r-l-? ----------------- Kago Vy sustrelі?
Kit ismert meg? К--о--ы-па-на-і? К--- В- п------- К-г- В- п-з-а-і- ---------------- Каго Вы пазналі? 0
K--o V- p--na--? K--- V- p------- K-g- V- p-z-a-і- ---------------- Kago Vy paznalі?
Mikor kelt fel? Ка-- -- --тал-? К--- В- ў------ К-л- В- ў-т-л-? --------------- Калі Вы ўсталі? 0
K--і -y----al-? K--- V- u------ K-l- V- u-t-l-? --------------- Kalі Vy ustalі?
Mikor kezdett neki? К--і--ы--ачалі? К--- В- п------ К-л- В- п-ч-л-? --------------- Калі Вы пачалі? 0
K-lі ---p-ch-lі? K--- V- p------- K-l- V- p-c-a-і- ---------------- Kalі Vy pachalі?
Mikor hagyta abba? Калі--ы----он-ыл-? К--- В- з--------- К-л- В- з-к-н-ы-і- ------------------ Калі Вы закончылі? 0
K-l- Vy za----h-l-? K--- V- z---------- K-l- V- z-k-n-h-l-? ------------------- Kalі Vy zakonchylі?
Miért ébredt fel? Ч--- В- пра-нул-ся? Ч--- В- п---------- Ч-м- В- п-а-н-л-с-? ------------------- Чаму Вы прачнуліся? 0
Cha-- -y -ra--n---sya? C---- V- p------------ C-a-u V- p-a-h-u-і-y-? ---------------------- Chamu Vy prachnulіsya?
Miért lett tanár? Ч-м- Вы-ст--і-настаў---ам? Ч--- В- с---- н----------- Ч-м- В- с-а-і н-с-а-н-к-м- -------------------------- Чаму Вы сталі настаўнікам? 0
Cha-- -y s---і -as-aun-kam? C---- V- s---- n----------- C-a-u V- s-a-і n-s-a-n-k-m- --------------------------- Chamu Vy stalі nastaunіkam?
Miért hívott taxit? Чаму-В- -з--і -ак--? Ч--- В- ў---- т----- Ч-м- В- ў-я-і т-к-і- -------------------- Чаму Вы ўзялі таксі? 0
C---u -y-u----і ---s-? C---- V- u----- t----- C-a-u V- u-y-l- t-k-і- ---------------------- Chamu Vy uzyalі taksі?
Honnan jött? Адку-ь-В- пр---л-? А----- В- п------- А-к-л- В- п-ы-ш-і- ------------------ Адкуль Вы прыйшлі? 0
Ad-u-- ----ry-sh--? A----- V- p-------- A-k-l- V- p-y-s-l-? ------------------- Adkul’ Vy pryyshlі?
Hova ment? К--ы В- --йшл-? К--- В- п------ К-д- В- п-й-л-? --------------- Куды Вы пайшлі? 0
Kudy V- pay--l-? K--- V- p------- K-d- V- p-y-h-і- ---------------- Kudy Vy payshlі?
Hol volt? Д-е--ы -ы-і? Д-- В- б---- Д-е В- б-л-? ------------ Дзе Вы былі? 0
Dz--V--by--? D-- V- b---- D-e V- b-l-? ------------ Dze Vy bylі?
Kinek segítettél? К-му--- --п-мо-? К--- т- д------- К-м- т- д-п-м-г- ---------------- Каму ты дапамог? 0
K--u-ty-dap--og? K--- t- d------- K-m- t- d-p-m-g- ---------------- Kamu ty dapamog?
Kinek írtál? К-му-т--н-п-са-? К--- т- н------- К-м- т- н-п-с-ў- ---------------- Каму ты напісаў? 0
Kamu-t--na----u? K--- t- n------- K-m- t- n-p-s-u- ---------------- Kamu ty napіsau?
Kinek válaszoltál? К-м- -- адк-з-ў? К--- т- а------- К-м- т- а-к-з-ў- ---------------- Каму ты адказаў? 0
K-----y-adkaz--? K--- t- a------- K-m- t- a-k-z-u- ---------------- Kamu ty adkazau?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…