Kifejezéstár

hu Számok   »   bs Brojevi

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sedam]

Brojevi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bosnyák Lejátszás Több
Számolok: J--br--i-: J_ b______ J- b-o-i-: ---------- Ja brojim: 0
egy, kettő, három j-d-n, d--, -ri j_____ d___ t__ j-d-n- d-a- t-i --------------- jedan, dva, tri 0
Én háromig számolok. Ja-b-o--m ---tr-. J_ b_____ d_ t___ J- b-o-i- d- t-i- ----------------- Ja brojim do tri. 0
Én tovább számolok: Ja br-jim-d----: J_ b_____ d_____ J- b-o-i- d-l-e- ---------------- Ja brojim dalje: 0
négy, öt, hat, č-t-r-, p-t- ----, č______ p___ š____ č-t-r-, p-t- š-s-, ------------------ četiri, pet, šest, 0
hét, nyolc, kilenc seda-, --a-,--e-et s_____ o____ d____ s-d-m- o-a-, d-v-t ------------------ sedam, osam, devet 0
Én számolok. Ja--roj-m. J_ b______ J- b-o-i-. ---------- Ja brojim. 0
Te számolsz. Ti-br-j--. T_ b______ T- b-o-i-. ---------- Ti brojiš. 0
Ő számol. O--b---i. O_ b_____ O- b-o-i- --------- On broji. 0
Egy. Az első. J--an. -r-i. J_____ P____ J-d-n- P-v-. ------------ Jedan. Prvi. 0
Kettő. A második. Dva-----gi. D___ D_____ D-a- D-u-i- ----------- Dva. Drugi. 0
Három. A harmadik. Tr---Tr--i. T___ T_____ T-i- T-e-i- ----------- Tri. Treći. 0
Négy. A negyedik. Č---r-.--e---t-. Č______ Č_______ Č-t-r-. Č-t-r-i- ---------------- Četiri. Četvrti. 0
Öt. Az ötödik. Pet----t-. P___ P____ P-t- P-t-. ---------- Pet. Peti. 0
Hat. A hatodik. Š--t.-Še--i. Š____ Š_____ Š-s-. Š-s-i- ------------ Šest. Šesti. 0
Hét. A hetedik. S-d--.---d-i. S_____ S_____ S-d-m- S-d-i- ------------- Sedam. Sedmi. 0
Nyolc. A nyolcadik. Osam. Osm-. O____ O____ O-a-. O-m-. ----------- Osam. Osmi. 0
Kilenc. A kilencedik. D---t- ---et-. D_____ D______ D-v-t- D-v-t-. -------------- Devet. Deveti. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!