Kifejezéstár

hu Számok   »   bs Brojevi

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sedam]

Brojevi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bosnyák Lejátszás Több
Számolok: Ja--roj-m: J- b------ J- b-o-i-: ---------- Ja brojim: 0
egy, kettő, három j-dan- dv-,---i j----- d--- t-- j-d-n- d-a- t-i --------------- jedan, dva, tri 0
Én háromig számolok. Ja-bro-im do --i. J- b----- d- t--- J- b-o-i- d- t-i- ----------------- Ja brojim do tri. 0
Én tovább számolok: Ja---o--m da-j-: J- b----- d----- J- b-o-i- d-l-e- ---------------- Ja brojim dalje: 0
négy, öt, hat, č--ir-- pet,-š---, č------ p--- š---- č-t-r-, p-t- š-s-, ------------------ četiri, pet, šest, 0
hét, nyolc, kilenc se---- -sa-,-d--et s----- o---- d---- s-d-m- o-a-, d-v-t ------------------ sedam, osam, devet 0
Én számolok. J- -ro-im. J- b------ J- b-o-i-. ---------- Ja brojim. 0
Te számolsz. T- -r----. T- b------ T- b-o-i-. ---------- Ti brojiš. 0
Ő számol. O----o--. O- b----- O- b-o-i- --------- On broji. 0
Egy. Az első. J---n. --vi. J----- P---- J-d-n- P-v-. ------------ Jedan. Prvi. 0
Kettő. A második. D--.---u-i. D--- D----- D-a- D-u-i- ----------- Dva. Drugi. 0
Három. A harmadik. Tr-. T--ć-. T--- T----- T-i- T-e-i- ----------- Tri. Treći. 0
Négy. A negyedik. Č---ri- Č---r--. Č------ Č------- Č-t-r-. Č-t-r-i- ---------------- Četiri. Četvrti. 0
Öt. Az ötödik. Pe-- P--i. P--- P---- P-t- P-t-. ---------- Pet. Peti. 0
Hat. A hatodik. Še--- Š---i. Š---- Š----- Š-s-. Š-s-i- ------------ Šest. Šesti. 0
Hét. A hetedik. S---m. S-d--. S----- S----- S-d-m- S-d-i- ------------- Sedam. Sedmi. 0
Nyolc. A nyolcadik. Os--. O-m-. O---- O---- O-a-. O-m-. ----------- Osam. Osmi. 0
Kilenc. A kilencedik. D-v-t--D-----. D----- D------ D-v-t- D-v-t-. -------------- Devet. Deveti. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!