Kifejezéstár

hu Sorszámok   »   kk Реттік нөмірлер

61 [hatvanegy]

Sorszámok

Sorszámok

61 [алпыс бір]

61 [alpıs bir]

Реттік нөмірлер

Rettik nömirler

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
Az első hónap a január. Бі-і--- а-----а----. Б______ а_ – қ______ Б-р-н-і а- – қ-ң-а-. -------------------- Бірінші ай – қаңтар. 0
B-r---i-ay – q-ñ-ar. B______ a_ – q______ B-r-n-i a- – q-ñ-a-. -------------------- Birinşi ay – qañtar.
A második hónap a február. Е---ші а- –---п-н. Е_____ а_ – а_____ Е-і-ш- а- – а-п-н- ------------------ Екінші ай – ақпан. 0
E---ş------ --pa-. E_____ a_ – a_____ E-i-ş- a- – a-p-n- ------------------ Ekinşi ay – aqpan.
A harmadik hónap a március. Үш--ш---й – на-ры-. Ү_____ а_ – н______ Ү-і-ш- а- – н-у-ы-. ------------------- Үшінші ай – наурыз. 0
Ü-in-- ay - ---rı-. Ü_____ a_ – n______ Ü-i-ş- a- – n-w-ı-. ------------------- Üşinşi ay – nawrız.
A negyedik hónap az április. Төртінш- -й - ----р. Т_______ а_ – с_____ Т-р-і-ш- а- – с-у-р- -------------------- Төртінші ай – сәуір. 0
Tö-ti--- ---- -äwir. T_______ a_ – s_____ T-r-i-ş- a- – s-w-r- -------------------- Törtinşi ay – säwir.
Az ötödik hónap a május. Бе--н-і -й – -а-ы-. Б______ а_ – м_____ Б-с-н-і а- – м-м-р- ------------------- Бесінші ай – мамыр. 0
Bes--ş- -y-- ma--r. B______ a_ – m_____ B-s-n-i a- – m-m-r- ------------------- Besinşi ay – mamır.
A hatodik hónap a június. Алт-н-- а- –--ау-ым. А______ а_ – м______ А-т-н-ы а- – м-у-ы-. -------------------- Алтыншы ай – маусым. 0
A--ın-- -y – -a-s--. A______ a_ – m______ A-t-n-ı a- – m-w-ı-. -------------------- Altınşı ay – mawsım.
Hat hónap az egy félév. А------ - -ұл ---т--жы-. А___ а_ – б__ ж____ ж___ А-т- а- – б-л ж-р-ы ж-л- ------------------------ Алты ай – бұл жарты жыл. 0
A--ı ---– ------r---jı-. A___ a_ – b__ j____ j___ A-t- a- – b-l j-r-ı j-l- ------------------------ Altı ay – bul jartı jıl.
Január, február, március, Қаң-а-- ақ--н--нау-ыз, Қ______ а_____ н______ Қ-ң-а-, а-п-н- н-у-ы-, ---------------------- Қаңтар, ақпан, наурыз, 0
Q-ñt--,-a-p--,-n----z, Q______ a_____ n______ Q-ñ-a-, a-p-n- n-w-ı-, ---------------------- Qañtar, aqpan, nawrız,
április, május és június. с-уі-- --мыр ---- мау-ы-. с_____ м____ ж___ м______ с-у-р- м-м-р ж-н- м-у-ы-. ------------------------- сәуір, мамыр және маусым. 0
sä-i-- -amır-jä-e maw--m. s_____ m____ j___ m______ s-w-r- m-m-r j-n- m-w-ı-. ------------------------- säwir, mamır jäne mawsım.
A hetedik hónap a július. Жеті--і ай-–-ш----. Ж______ а_ – ш_____ Ж-т-н-і а- – ш-л-е- ------------------- Жетінші ай – шілде. 0
J----ş---- - -i--e. J______ a_ – ş_____ J-t-n-i a- – ş-l-e- ------------------- Jetinşi ay – şilde.
A nyolcadik hónap az augusztus. С----ін-і-а- – тамы-. С________ а_ – т_____ С-г-з-н-і а- – т-м-з- --------------------- Сегізінші ай – тамыз. 0
Segi-i-şi----–---mı-. S________ a_ – t_____ S-g-z-n-i a- – t-m-z- --------------------- Segizinşi ay – tamız.
A kilencedik hónap a szeptember. Тоғы--нш- -й - қ--күйек. Т________ а_ – қ________ Т-ғ-з-н-ы а- – қ-р-ү-е-. ------------------------ Тоғызыншы ай – қыркүйек. 0
To-ı--nş- ay -----kü-e-. T________ a_ – q________ T-ğ-z-n-ı a- – q-r-ü-e-. ------------------------ Toğızınşı ay – qırküyek.
A tizedik hónap az október. Оны-ш- а- - қ-зан. О_____ а_ – қ_____ О-ы-ш- а- – қ-з-н- ------------------ Оныншы ай – қазан. 0
O---şı-ay – q--an. O_____ a_ – q_____ O-ı-ş- a- – q-z-n- ------------------ Onınşı ay – qazan.
A tizenegyedik hónap a november. О--бірі--і----– қа----. О_ б______ а_ – қ______ О- б-р-н-і а- – қ-р-ш-. ----------------------- Он бірінші ай – қараша. 0
O----ri--i ay----ara--. O_ b______ a_ – q______ O- b-r-n-i a- – q-r-ş-. ----------------------- On birinşi ay – qaraşa.
A tizenkettedik hónap a december. Он ек-н----------л--қса-. О_ е_____ а_ – ж_________ О- е-і-ш- а- – ж-л-о-с-н- ------------------------- Он екінші ай – желтоқсан. 0
O- -ki-ş- -y - -e--oq--n. O_ e_____ a_ – j_________ O- e-i-ş- a- – j-l-o-s-n- ------------------------- On ekinşi ay – jeltoqsan.
Tizenkét hónap az egy év. Он е---а- – -ұ--бір жы-. О_ е__ а_ – б__ б__ ж___ О- е-і а- – б-л б-р ж-л- ------------------------ Он екі ай – бұл бір жыл. 0
On-eki ay - bul-b-r----. O_ e__ a_ – b__ b__ j___ O- e-i a- – b-l b-r j-l- ------------------------ On eki ay – bul bir jıl.
Július, augusztus, szeptember, Шіл-е--т-м--,----к-йек, Ш_____ т_____ қ________ Ш-л-е- т-м-з- қ-р-ү-е-, ----------------------- Шілде, тамыз, қыркүйек, 0
Şi--e, tam-z,-q-r-ü---, Ş_____ t_____ q________ Ş-l-e- t-m-z- q-r-ü-e-, ----------------------- Şilde, tamız, qırküyek,
október, november és december. қаза-, қар--а, -е-т-қса-. қ_____ қ______ ж_________ қ-з-н- қ-р-ш-, ж-л-о-с-н- ------------------------- қазан, қараша, желтоқсан. 0
qaz----q-r-şa- -e---q-a-. q_____ q______ j_________ q-z-n- q-r-ş-, j-l-o-s-n- ------------------------- qazan, qaraşa, jeltoqsan.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kazah (1-100) MP3 kazah (1-100)
Nem található videó!

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad

Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…