Kifejezéstár

hu Sorszámok   »   kk Ordinal numbers

61 [hatvanegy]

Sorszámok

Sorszámok

61 [алпыс бір]

61 [alpıs bir]

Ordinal numbers

[Rettik nömirler]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
Az első hónap a január. Б---н-- -----қаңт-р. Б------ а- – қ------ Б-р-н-і а- – қ-ң-а-. -------------------- Бірінші ай – қаңтар. 0
Bi--n---a- - qañ-a-. B------ a- – q------ B-r-n-i a- – q-ñ-a-. -------------------- Birinşi ay – qañtar.
A második hónap a február. Екі--і ---–----ан. Е----- а- – а----- Е-і-ш- а- – а-п-н- ------------------ Екінші ай – ақпан. 0
Ek---i-ay - a---n. E----- a- – a----- E-i-ş- a- – a-p-n- ------------------ Ekinşi ay – aqpan.
A harmadik hónap a március. Ү--н-і ай - -ауры-. Ү----- а- – н------ Ү-і-ш- а- – н-у-ы-. ------------------- Үшінші ай – наурыз. 0
Üşinş- -y-– -aw-ı-. Ü----- a- – n------ Ü-i-ş- a- – n-w-ı-. ------------------- Üşinşi ay – nawrız.
A negyedik hónap az április. Т----н---ай-–--әуір. Т------- а- – с----- Т-р-і-ш- а- – с-у-р- -------------------- Төртінші ай – сәуір. 0
T----nş--ay - sä--r. T------- a- – s----- T-r-i-ş- a- – s-w-r- -------------------- Törtinşi ay – säwir.
Az ötödik hónap a május. Бес-н-і -- ----мыр. Б------ а- – м----- Б-с-н-і а- – м-м-р- ------------------- Бесінші ай – мамыр. 0
B-si-şi -y --mam-r. B------ a- – m----- B-s-n-i a- – m-m-r- ------------------- Besinşi ay – mamır.
A hatodik hónap a június. А-ты-шы-ай ---а--ым. А------ а- – м------ А-т-н-ы а- – м-у-ы-. -------------------- Алтыншы ай – маусым. 0
Al--nşı -y – -a---m. A------ a- – m------ A-t-n-ı a- – m-w-ı-. -------------------- Altınşı ay – mawsım.
Hat hónap az egy félév. Ал----й --бұ- ж-р-- --л. А--- а- – б-- ж---- ж--- А-т- а- – б-л ж-р-ы ж-л- ------------------------ Алты ай – бұл жарты жыл. 0
A-----y-- b-l--a--ı---l. A--- a- – b-- j---- j--- A-t- a- – b-l j-r-ı j-l- ------------------------ Altı ay – bul jartı jıl.
Január, február, március, Қаң--р--а-п--,-нау-ы-, Қ------ а----- н------ Қ-ң-а-, а-п-н- н-у-ы-, ---------------------- Қаңтар, ақпан, наурыз, 0
Q--tar, -q-an, --wrı-, Q------ a----- n------ Q-ñ-a-, a-p-n- n-w-ı-, ---------------------- Qañtar, aqpan, nawrız,
április, május és június. сә-ір,-м-м---ж-не -а-с--. с----- м---- ж--- м------ с-у-р- м-м-р ж-н- м-у-ы-. ------------------------- сәуір, мамыр және маусым. 0
s--i-, -a--r--ä-- -aw-ım. s----- m---- j--- m------ s-w-r- m-m-r j-n- m-w-ı-. ------------------------- säwir, mamır jäne mawsım.
A hetedik hónap a július. Жетінші ---– ш-лде. Ж------ а- – ш----- Ж-т-н-і а- – ш-л-е- ------------------- Жетінші ай – шілде. 0
J---nşi----– ş--de. J------ a- – ş----- J-t-n-i a- – ş-l-e- ------------------- Jetinşi ay – şilde.
A nyolcadik hónap az augusztus. С--ізінш---- -----ы-. С-------- а- – т----- С-г-з-н-і а- – т-м-з- --------------------- Сегізінші ай – тамыз. 0
S---zin---a- – tam-z. S-------- a- – t----- S-g-z-n-i a- – t-m-z- --------------------- Segizinşi ay – tamız.
A kilencedik hónap a szeptember. Тоғыз-нш--ай -----күйе-. Т-------- а- – қ-------- Т-ғ-з-н-ы а- – қ-р-ү-е-. ------------------------ Тоғызыншы ай – қыркүйек. 0
T--ı-ın-- a-----ı---ye-. T-------- a- – q-------- T-ğ-z-n-ı a- – q-r-ü-e-. ------------------------ Toğızınşı ay – qırküyek.
A tizedik hónap az október. О--ншы----–-қ--ан. О----- а- – қ----- О-ы-ш- а- – қ-з-н- ------------------ Оныншы ай – қазан. 0
On---ı--y –---z-n. O----- a- – q----- O-ı-ş- a- – q-z-n- ------------------ Onınşı ay – qazan.
A tizenegyedik hónap a november. Он-----нш---й –-қара-а. О- б------ а- – қ------ О- б-р-н-і а- – қ-р-ш-. ----------------------- Он бірінші ай – қараша. 0
On ---inşi a- –---r-ş-. O- b------ a- – q------ O- b-r-n-i a- – q-r-ş-. ----------------------- On birinşi ay – qaraşa.
A tizenkettedik hónap a december. О--ек-нш- -й – желт-қс-н. О- е----- а- – ж--------- О- е-і-ш- а- – ж-л-о-с-н- ------------------------- Он екінші ай – желтоқсан. 0
O--ek------- - -e-toqs-n. O- e----- a- – j--------- O- e-i-ş- a- – j-l-o-s-n- ------------------------- On ekinşi ay – jeltoqsan.
Tizenkét hónap az egy év. О--ек- а--– -ұл--ір-жыл. О- е-- а- – б-- б-- ж--- О- е-і а- – б-л б-р ж-л- ------------------------ Он екі ай – бұл бір жыл. 0
O----- ay-----l---- -ı-. O- e-- a- – b-- b-- j--- O- e-i a- – b-l b-r j-l- ------------------------ On eki ay – bul bir jıl.
Július, augusztus, szeptember, Ші-д-- --м-з- ------е-, Ш----- т----- қ-------- Ш-л-е- т-м-з- қ-р-ү-е-, ----------------------- Шілде, тамыз, қыркүйек, 0
Ş---e,-----z- -ı--üyek, Ş----- t----- q-------- Ş-l-e- t-m-z- q-r-ü-e-, ----------------------- Şilde, tamız, qırküyek,
október, november és december. қ--а-,-қ--аша--ж----қ--н. қ----- қ------ ж--------- қ-з-н- қ-р-ш-, ж-л-о-с-н- ------------------------- қазан, қараша, желтоқсан. 0
q----- -a---a,-je-t-----. q----- q------ j--------- q-z-n- q-r-ş-, j-l-o-s-n- ------------------------- qazan, qaraşa, jeltoqsan.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad

Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…