Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   kk Shopping

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [елу төрт]

54 [elw tört]

Shopping

[Sawda jasaw]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. Ме- с--л-қ --тып--л-йын д-- е-ім. М-- с----- с---- а----- д-- е---- М-н с-й-ы- с-т-п а-а-ы- д-п е-і-. --------------------------------- Мен сыйлық сатып алайын деп едім. 0
M-- -ıy-ı- s---- --ayı--d---e---. M-- s----- s---- a----- d-- e---- M-n s-y-ı- s-t-p a-a-ı- d-p e-i-. --------------------------------- Men sıylıq satıp alayın dep edim.
De nem túl drágát. Б-----өт----мба- бо---сы-. Б---- ө-- қ----- б-------- Б-р-қ ө-е қ-м-а- б-л-а-ы-. -------------------------- Бірақ өте қымбат болмасын. 0
Bi------e-qı-bat bol--sın. B---- ö-- q----- b-------- B-r-q ö-e q-m-a- b-l-a-ı-. -------------------------- Biraq öte qımbat bolmasın.
Talán egy kézitáskát? М-мкі-,-сөмк---а--п-ала--ыз? М------ с---- с---- а------- М-м-і-, с-м-е с-т-п а-а-с-з- ---------------------------- Мүмкін, сөмке сатып аларсыз? 0
Mü---n,--ö-ke -at-p--la-sız? M------ s---- s---- a------- M-m-i-, s-m-e s-t-p a-a-s-z- ---------------------------- Mümkin, sömke satıp alarsız?
Milyen színt szeretne? Қ-нд-й түсі--қ-лайсыз? Қ----- т---- қ-------- Қ-н-а- т-с-н қ-л-й-ы-? ---------------------- Қандай түсін қалайсыз? 0
Q--day-t---- q---ysı-? Q----- t---- q-------- Q-n-a- t-s-n q-l-y-ı-? ---------------------- Qanday tüsin qalaysız?
Feketét, barnát vagy fehéret? Қ--а----ңыр--л-е--қ па? Қ---- қ---- ә--- а- п-- Қ-р-, қ-ң-р ә-д- а- п-? ----------------------- Қара, қоңыр әлде ақ па? 0
Q---- -o--r--l---a---a? Q---- q---- ä--- a- p-- Q-r-, q-ñ-r ä-d- a- p-? ----------------------- Qara, qoñır älde aq pa?
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Үл-е--н -е әл-- к----н---ын ба? Ү------ б- ә--- к---------- б-- Ү-к-н-н б- ә-д- к-ш-е-т-й-н б-? ------------------------------- Үлкенін бе әлде кішкентайын ба? 0
Ü-k-n-- b- älde -iş----a-ı- -a? Ü------ b- ä--- k---------- b-- Ü-k-n-n b- ä-d- k-ş-e-t-y-n b-? ------------------------------- Ülkenin be älde kişkentayın ba?
Meg szabad ezt néznem? Мынаны -ө-----бола-м-? М----- к----- б--- м-- М-н-н- к-р-е- б-л- м-? ---------------------- Мынаны көрсем бола ма? 0
M-n-n- k---em bo-a m-? M----- k----- b--- m-- M-n-n- k-r-e- b-l- m-? ---------------------- Mınanı körsem bola ma?
Bőrből van? Б---а-- -а? Б------ м-- Б-л-а-ы м-? ----------- Былғары ма? 0
B-l--rı ma? B------ m-- B-l-a-ı m-? ----------- Bılğarı ma?
Vagy műbőrből van? Әлд- --с-нд---а--р-а- ма? Ә--- ж------ м------- м-- Ә-д- ж-с-н-ы м-т-р-а- м-? ------------------------- Әлде жасанды материал ма? 0
Älde j--and---at--ï-l---? Ä--- j------ m------- m-- Ä-d- j-s-n-ı m-t-r-a- m-? ------------------------- Älde jasandı materïal ma?
Bőrből természetesen. Ә--н--бы-ғ-р-. Ә---- б------- Ә-и-е б-л-а-ы- -------------- Әрине былғары. 0
Ä-ïne-b-----ı. Ä---- b------- Ä-ï-e b-l-a-ı- -------------- Ärïne bılğarı.
Ez egy különösen jó minőségű áru. С-па---ер-кш- --қ-ы. С----- е----- ж----- С-п-с- е-е-ш- ж-қ-ы- -------------------- Сапасы ерекше жақсы. 0
Sa-----ere-ş--j-qsı. S----- e----- j----- S-p-s- e-e-ş- j-q-ı- -------------------- Sapası erekşe jaqsı.
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. C-м---ің-б-------ра----т---иі-ді. C------- б------ р--- ө-- т------ C-м-е-і- б-ғ-с-, р-с- ө-е т-і-д-. --------------------------------- Cөмкенің бағасы, рас, өте тиімді. 0
C---e-i----ğ--ı- r----ö-- tïim-i. C------- b------ r--- ö-- t------ C-m-e-i- b-ğ-s-, r-s- ö-e t-i-d-. --------------------------------- Cömkeniñ bağası, ras, öte tïimdi.
Ez tetszik nekem. М-ғ---ұна-д-. М---- ұ------ М-ғ-н ұ-а-д-. ------------- Маған ұнайды. 0
M-ğan un----. M---- u------ M-ğ-n u-a-d-. ------------- Mağan unaydı.
Ezt veszem. Ме----ы--л--ы-. М-- о-- а------ М-н о-ы а-а-ы-. --------------- Мен оны аламын. 0
M-n -nı--l----. M-- o-- a------ M-n o-ı a-a-ı-. --------------- Men onı alamın.
Esetleg visszacserélhetem ezt? Қа-----, -у-с---а ал-- -а? Қ------- а------- а--- б-- Қ-л-с-м- а-ы-т-р- а-а- б-? -------------------------- Қаласам, ауыстыра алам ба? 0
Q--a---------t-ra alam--a? Q------- a------- a--- b-- Q-l-s-m- a-ı-t-r- a-a- b-? -------------------------- Qalasam, awıstıra alam ba?
Magától értetődő. Ә--н-. Ә----- Ә-и-е- ------ Әрине. 0
Ä-ïne. Ä----- Ä-ï-e- ------ Ärïne.
Becsomagoljuk mint egy ajándék. Б-з --ы сый-ық ---- орай-ы-. Б-- о-- с----- е--- о------- Б-з о-ы с-й-ы- е-і- о-а-м-з- ---------------------------- Біз оны сыйлық етіп ораймыз. 0
Bi- -nı--ıy-ıq-e-i----a--ız. B-- o-- s----- e--- o------- B-z o-ı s-y-ı- e-i- o-a-m-z- ---------------------------- Biz onı sıylıq etip oraymız.
A túloldalon van a pénztár. К-сс----- ж--т-. К---- а-- ж----- К-с-а а-а ж-қ-а- ---------------- Касса ана жақта. 0
Ka-s--a-a-j--t-. K---- a-- j----- K-s-a a-a j-q-a- ---------------- Kassa ana jaqta.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…