Kifejezéstár

hu A városban   »   kk In the city

25 [huszonöt]

A városban

A városban

25 [жиырма бес]

25 [jïırma bes]

In the city

[Qalada]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
A vasútállomásra szeretnék menni. М---- в-----ға-ба-у----ек. Маған вокзалға бару керек. М-ғ-н в-к-а-ғ- б-р- к-р-к- -------------------------- Маған вокзалға бару керек. 0
Mağ------z-lğ- --rw---r--. Mağan vokzalğa barw kerek. M-ğ-n v-k-a-ğ- b-r- k-r-k- -------------------------- Mağan vokzalğa barw kerek.
A repülőtérre szeretnék menni. Ма--- ----ай-- ба-у ---е-. Маған әуежайға бару керек. М-ғ-н ә-е-а-ғ- б-р- к-р-к- -------------------------- Маған әуежайға бару керек. 0
M---n äw-jayğ--barw ---e-. Mağan äwejayğa barw kerek. M-ğ-n ä-e-a-ğ- b-r- k-r-k- -------------------------- Mağan äwejayğa barw kerek.
A városközpontba szeretnék menni. Ма-а- қа-- о-т-лығ-на----у к-р--. Маған қала орталығына бару керек. М-ғ-н қ-л- о-т-л-ғ-н- б-р- к-р-к- --------------------------------- Маған қала орталығына бару керек. 0
Mağ-n q-la o--alığ--a----w--e-e-. Mağan qala ortalığına barw kerek. M-ğ-n q-l- o-t-l-ğ-n- b-r- k-r-k- --------------------------------- Mağan qala ortalığına barw kerek.
Hogyan jutok el a vasútállomáshoz? В-кзал-- қ--ай--арс---б---д-? Вокзалға қалай барсам болады? В-к-а-ғ- қ-л-й б-р-а- б-л-д-? ----------------------------- Вокзалға қалай барсам болады? 0
V---a-ğ- --la- --rs-m b-----? Vokzalğa qalay barsam boladı? V-k-a-ğ- q-l-y b-r-a- b-l-d-? ----------------------------- Vokzalğa qalay barsam boladı?
Hogyan jutok el a repülőtérhez? Ә--ж--ғ- қ-ла- б-р-ам--о---ы? Әуежайға қалай барсам болады? Ә-е-а-ғ- қ-л-й б-р-а- б-л-д-? ----------------------------- Әуежайға қалай барсам болады? 0
Ä--jayğa ----y---r-am-bo---ı? Äwejayğa qalay barsam boladı? Ä-e-a-ğ- q-l-y b-r-a- b-l-d-? ----------------------------- Äwejayğa qalay barsam boladı?
Hogyan jutok el a városközpontba? Қа-- о-т---ғы-а қ-ла- --------ол-ды? Қала орталығына қалай барсам болады? Қ-л- о-т-л-ғ-н- қ-л-й б-р-а- б-л-д-? ------------------------------------ Қала орталығына қалай барсам болады? 0
Qala-or-al-ğ-------a- -ars---b-l-dı? Qala ortalığına qalay barsam boladı? Q-l- o-t-l-ğ-n- q-l-y b-r-a- b-l-d-? ------------------------------------ Qala ortalığına qalay barsam boladı?
Szükségem van egy taxira. Ма----т--с- ----к. Маған такси керек. М-ғ-н т-к-и к-р-к- ------------------ Маған такси керек. 0
M-ğ-- -a--ï ke-ek. Mağan taksï kerek. M-ğ-n t-k-ï k-r-k- ------------------ Mağan taksï kerek.
Szükségem van egy várostérképre. Маға--қаланың картас- кере-. Маған қаланың картасы керек. М-ғ-н қ-л-н-ң к-р-а-ы к-р-к- ---------------------------- Маған қаланың картасы керек. 0
Mağ-n --l--ıñ k--t--- -er--. Mağan qalanıñ kartası kerek. M-ğ-n q-l-n-ñ k-r-a-ı k-r-k- ---------------------------- Mağan qalanıñ kartası kerek.
Szükségem van egy hotelre. М--а- қ-нақ-ү- --р-к. Маған қонақ үй керек. М-ғ-н қ-н-қ ү- к-р-к- --------------------- Маған қонақ үй керек. 0
M-ğan---n-q -y ker--. Mağan qonaq üy kerek. M-ğ-n q-n-q ü- k-r-k- --------------------- Mağan qonaq üy kerek.
Egy autót szeretnék bérelni. Ме- -ал-- кө--к -л--м -е- ед-м. Мен жалға көлік алсам деп едім. М-н ж-л-а к-л-к а-с-м д-п е-і-. ------------------------------- Мен жалға көлік алсам деп едім. 0
M-n-jal-a-----k a-sam-de- -d-m. Men jalğa kölik alsam dep edim. M-n j-l-a k-l-k a-s-m d-p e-i-. ------------------------------- Men jalğa kölik alsam dep edim.
Itt van a hitelkártyám. М-н--ме-ің ---ие---р---. Міне менің несие картам. М-н- м-н-ң н-с-е к-р-а-. ------------------------ Міне менің несие картам. 0
M-ne ---iñ ---ï------am. Mine meniñ nesïe kartam. M-n- m-n-ñ n-s-e k-r-a-. ------------------------ Mine meniñ nesïe kartam.
Itt van a jogosítványom. М-н---ен-- жү-г-зу-і--у--і---. Міне менің жүргізуші куәлігім. М-н- м-н-ң ж-р-і-у-і к-ә-і-і-. ------------------------------ Міне менің жүргізуші куәлігім. 0
M-ne m-niñ-jü-gi---i ---lig--. Mine meniñ jürgizwşi kwäligim. M-n- m-n-ñ j-r-i-w-i k-ä-i-i-. ------------------------------ Mine meniñ jürgizwşi kwäligim.
Mit lehet megnézni a városban? Қ--ада--ө---ін-н- б--? Қалада көретін не бар? Қ-л-д- к-р-т-н н- б-р- ---------------------- Қалада көретін не бар? 0
Q----- köretin ne-b--? Qalada köretin ne bar? Q-l-d- k-r-t-n n- b-r- ---------------------- Qalada köretin ne bar?
Menjenek az óvárosba. Еск- қ--а---ба----з. Ескі қалаға барыңыз. Е-к- қ-л-ғ- б-р-ң-з- -------------------- Ескі қалаға барыңыз. 0
E-k- qala-a ----ñ--. Eski qalağa barıñız. E-k- q-l-ğ- b-r-ñ-z- -------------------- Eski qalağa barıñız.
Csináljanak egy városnézö körsétát. Қа-а-- ш--ып-э-с-у--и--ж--аң-з. Қаланы шолып экскурсия жасаңыз. Қ-л-н- ш-л-п э-с-у-с-я ж-с-ң-з- ------------------------------- Қаланы шолып экскурсия жасаңыз. 0
Q---nı -o--- ---k-rs-y--j-sa-ı-. Qalanı şolıp ékskwrsïya jasañız. Q-l-n- ş-l-p é-s-w-s-y- j-s-ñ-z- -------------------------------- Qalanı şolıp ékskwrsïya jasañız.
Menjenek a kikötőhöz! По-т----а-----. Портқа барыңыз. П-р-қ- б-р-ң-з- --------------- Портқа барыңыз. 0
P--tqa b----ı-. Portqa barıñız. P-r-q- b-r-ñ-z- --------------- Portqa barıñız.
Csináljanak egy kikötői körutazást. Пор----экск-р-и--жаса-ыз. Портқа экскурсия жасаңыз. П-р-қ- э-с-у-с-я ж-с-ң-з- ------------------------- Портқа экскурсия жасаңыз. 0
Po-tqa ----w--ï-- j---ñı-. Portqa ékskwrsïya jasañız. P-r-q- é-s-w-s-y- j-s-ñ-z- -------------------------- Portqa ékskwrsïya jasañız.
Milyen látnivalók vannak még ezen kívül? О--н басқ- тағ- қа--ай-------- ж--ле--ба-? Одан басқа тағы қандай көрікті жерлер бар? О-а- б-с-а т-ғ- қ-н-а- к-р-к-і ж-р-е- б-р- ------------------------------------------ Одан басқа тағы қандай көрікті жерлер бар? 0
Od----a--a t----qa-d-y--ö-ik-i-j--le- --r? Odan basqa tağı qanday körikti jerler bar? O-a- b-s-a t-ğ- q-n-a- k-r-k-i j-r-e- b-r- ------------------------------------------ Odan basqa tağı qanday körikti jerler bar?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Szláv nyelvek

300 millió ember számára a szláv számít anyanyelvnek. A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Körülbelül 20 szláv nyelv létezik. A legjelentősebb az orosz nyelv. Több mint 150 millió ember anyanyelve az orosz. Ezután jön a Lengyel és az ukrán 50-50 millió anyanyelvűvel. A nyelvtudomány felosztja a szláv nyelveket. Léteznek nyugat szláv, kelet szláv és dél szláv nyelvek. A nyugat-szláv nyelvek közé tartozik a lengyel, a cseh és a szlovák nyelv. Az orosz, az ukrán és a fehérorosz kelet-szláv nyelvek. Dél-szláv nyelvek közé tartozik a szerb, a horvát és a bolgár. Emellett sok egyéb szláv nyelv létezik. Ezeket azonban csak nagyon kevés ember beszeli. A szláv nyelvek egy közös proto nyelvből származnak. Egyes nyelvek viszonylag későn fejlődtek ki belőle. Tehát ezek fiatalabbak mint a germán és a újlatin nyelvek. A szláv nyelvek szókincse nagyon hasonlít egymásra. Ez azért van, mert viszonylag későn váltak szét. Tudományos szemszögből nézve a szláv nyelvek konzervatívak. Ez azt jelenti, hogy még sok régi struktúrát tartalmaznak. Egyéb indoeurópai nyelvek már elvesztették ezeket a régi struktúrákat. A szláv nyelvek ezért nagyon érdekesek a tudomány számára. A segítségükkel vissza lehet következtetni régebbi nyelvekre. Így kívánják a tudósok az indoeurópai nyelvet rekonstruálni. Jellemzője a szláv nyelveknek a kevés magánhangzó. Emellett léteznek számos olyan hangok amelyek más nyelvben nem fordulnak elő. Ezért különösen a nyugat-európaiak számára sokszor gondot okoz a kiejtés. De ne féljen - minden rendben lesz! Avagy lengyelül: Wszystko będzie dobrze!