Kifejezéstár

hu A házban   »   kk Around the house

17 [tizenhét]

A házban

A házban

17 [он жеті]

17 [on jeti]

Around the house

[Üy işinde]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
Itt van a mi házunk. Мы--у — -і--і--үй. М---- — б----- ү-- М-н-у — б-з-і- ү-. ------------------ Мынау — біздің үй. 0
M-n---- --z--- --. M---- — b----- ü-- M-n-w — b-z-i- ü-. ------------------ Mınaw — bizdiñ üy.
Fent van a tető. Жоғарыда ша-ыр. Ж------- ш----- Ж-ғ-р-д- ш-т-р- --------------- Жоғарыда шатыр. 0
J--arı-a -a-ı-. J------- ş----- J-ğ-r-d- ş-t-r- --------------- Joğarıda şatır.
Lent van a pince. Т-----е-ж-р-ө--. Т------ ж------- Т-м-н-е ж-р-ө-е- ---------------- Төменде жертөле. 0
T-m-----jer-öl-. T------ j------- T-m-n-e j-r-ö-e- ---------------- Tömende jertöle.
A ház mögött van egy kert. Үйд-ң -ртынд--б-қш--бар. Ү---- а------ б---- б--- Ү-д-ң а-т-н-а б-қ-а б-р- ------------------------ Үйдің артында бақша бар. 0
Üy--ñ a--ın-a---qşa-ba-. Ü---- a------ b---- b--- Ü-d-ñ a-t-n-a b-q-a b-r- ------------------------ Üydiñ artında baqşa bar.
A ház előtt nincs utca. Үй-і- ал-ын-а-к-ше -оқ. Ү---- а------ к--- ж--- Ү-д-ң а-д-н-а к-ш- ж-қ- ----------------------- Үйдің алдында көше жоқ. 0
Üyd-ñ--l-ı------ş----q. Ü---- a------ k--- j--- Ü-d-ñ a-d-n-a k-ş- j-q- ----------------------- Üydiñ aldında köşe joq.
A ház mellett fák vannak. Ү--і- қасынд--ағ-шт-р ---. Ү---- қ------ а------ б--- Ү-д-ң қ-с-н-а а-а-т-р б-р- -------------------------- Үйдің қасында ағаштар бар. 0
Üy-iñ q-sında ağaş--r-bar. Ü---- q------ a------ b--- Ü-d-ñ q-s-n-a a-a-t-r b-r- -------------------------- Üydiñ qasında ağaştar bar.
Itt van az én lakásom. М-н-- –-менің ------м. М---- – м---- п------- М-н-у – м-н-ң п-т-р-м- ---------------------- Мынау – менің пәтерім. 0
M---- –-men-- pä--r-m. M---- – m---- p------- M-n-w – m-n-ñ p-t-r-m- ---------------------- Mınaw – meniñ päterim.
Itt van a konyha és a fürdőszoba. Мұн-а -сүй--ен-ж--н-тын -ө-м-. М---- а--- м-- ж------- б----- М-н-а а-ү- м-н ж-ы-а-ы- б-л-е- ------------------------------ Мұнда асүй мен жуынатын бөлме. 0
M-nd--asü- -e- j-ı--t----ö--e. M---- a--- m-- j------- b----- M-n-a a-ü- m-n j-ı-a-ı- b-l-e- ------------------------------ Munda asüy men jwınatın bölme.
Ott van a nappali és a hálószoba. Ан- -ақта-қ-н-қ б-лме-мен ж-т-- бө-ме. А-- ж---- қ---- б---- м-- ж---- б----- А-а ж-қ-а қ-н-қ б-л-е м-н ж-т-н б-л-е- -------------------------------------- Ана жақта қонақ бөлме мен жатын бөлме. 0
Ana jaqta-qonaq-bö-m--me- ----n--ö-m-. A-- j---- q---- b---- m-- j---- b----- A-a j-q-a q-n-q b-l-e m-n j-t-n b-l-e- -------------------------------------- Ana jaqta qonaq bölme men jatın bölme.
A ház ajtaja be van zárva. К-р-р-ес-- ---ы--т-р. К---- е--- ж---- т--- К-р-р е-і- ж-б-қ т-р- --------------------- Кірер есік жабық тұр. 0
Kire- e-i--------t-r. K---- e--- j---- t--- K-r-r e-i- j-b-q t-r- --------------------- Kirer esik jabıq tur.
De az ablakok nyitva vannak. Бі-а- т-----лер --ы-. Б---- т-------- а---- Б-р-қ т-р-з-л-р а-ы-. --------------------- Бірақ терезелер ашық. 0
Bir-q--er-ze--- -ş-q. B---- t-------- a---- B-r-q t-r-z-l-r a-ı-. --------------------- Biraq terezeler aşıq.
Ma hőség / forróság van. Бү--н -ү- ысты-. Б---- к-- ы----- Б-г-н к-н ы-т-қ- ---------------- Бүгін күн ыстық. 0
Büg-n-k-n--stı-. B---- k-- ı----- B-g-n k-n ı-t-q- ---------------- Bügin kün ıstıq.
Bemegyünk a nappaliba. Б-з --на---өл-е----а-а-ыз. Б-- қ---- б------ б------- Б-з қ-н-қ б-л-е-е б-р-м-з- -------------------------- Біз қонақ бөлмеге барамыз. 0
B----o-aq b-l-e-e ba-a-ız. B-- q---- b------ b------- B-z q-n-q b-l-e-e b-r-m-z- -------------------------- Biz qonaq bölmege baramız.
Ott van egy kanapé és egy fotel. Ана -ақта-д---н м---к--с-о--ұ-. А-- ж---- д---- м-- к----- т--- А-а ж-қ-а д-в-н м-н к-е-л- т-р- ------------------------------- Ана жақта диван мен кресло тұр. 0
A---ja----d-v-n---n ----l- ---. A-- j---- d---- m-- k----- t--- A-a j-q-a d-v-n m-n k-e-l- t-r- ------------------------------- Ana jaqta dïvan men kreslo tur.
Foglaljon helyet! От--ы--з! О-------- О-ы-ы-ы-! --------- Отырыңыз! 0
O--r-ñı-! O-------- O-ı-ı-ı-! --------- Otırıñız!
Ott áll a számítógépem. А-а жерд- -е--ң-к--пь-т-р-м тұ-. А-- ж---- м---- к---------- т--- А-а ж-р-е м-н-ң к-м-ь-т-р-м т-р- -------------------------------- Ана жерде менің компьютерім тұр. 0
A-- je-de m--iñ--om-yute--m t-r. A-- j---- m---- k---------- t--- A-a j-r-e m-n-ñ k-m-y-t-r-m t-r- -------------------------------- Ana jerde meniñ kompyuterim tur.
Ott áll a hifiberendezésem. А-а-ж-қ------ің--те--о ---абы- ---. А-- ж---- м---- с----- а------ т--- А-а ж-қ-а м-н-ң с-е-е- а-п-б-м т-р- ----------------------------------- Ана жақта менің стерео аспабым тұр. 0
An------a--eni------e--a-pab-m--u-. A-- j---- m---- s----- a------ t--- A-a j-q-a m-n-ñ s-e-e- a-p-b-m t-r- ----------------------------------- Ana jaqta meniñ stereo aspabım tur.
A televízió teljesen új. Т-лед--ар --п--аң-. Т-------- ж-------- Т-л-д-д-р ж-п-ж-ң-. ------------------- Теледидар жап-жаңа. 0
Tel-dïdar ----j--a. T-------- j-------- T-l-d-d-r j-p-j-ñ-. ------------------- Teledïdar jap-jaña.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Szavak és szókincs

Minden nyelvnek megvan a maga szókincse. Ez meghatározott számú szóból áll. Egy szó egy önálló nyelvi egység. A szavak mindig önálló jelentéssel bírnak. Ez különbözteti meg őket a hangoktól és a szótagoktól. A szavak száma minden nyelvekben más és más. Az angol például nagyon sok szóból áll. Igazából világbajnok a szavak számát tekintve. Mára már állítólag több mint egymillió szót tartalmaz az angol nyelv. Az Oxfordi Angol szótár is 600000 szót tartalmaz. A kínai, a spanyol és az orosz sokkal kevesebb szóból áll. Egy nyelv szókincse a történelmétől is függ. Az angolt számos nyelv és kultúra befolyásolta. Ezáltal az angol szókincs lényegesen kibővült. Még ma is egyre csak nő az angol szókincs. Szakemberek szerint minden nap 15 új szóval bővül. Ezek főleg az új médiák terén keletkeznek. A tudományos szaknyelvet nem számolják bele. Ugyanis egyedül a kémiai szaknyelv ezernyi kifejezést tartalmaz. Majdnem minden nyelven a rövid szavakat részesítik előnyben a hosszúakhoz képest. És a legtöbb ember nagyon kevés szót használ. Ezért különbséget teszünk az aktív és a passzív szókincs között. A passzív szókincs olyan szavakat tartalmaz, melyeket megértünk. De keveset vagy egyáltalán nem használjuk őket. Az aktív szókincs azokat a szavakat tartalmazza, melyeket rendszeresen használunk. Egy egyszerű beszélgetéshez vagy szöveghez már elég pár szó. Ehhez az angolban mindössze körülbelül 400 szó és 40 ige szükséges. Tehát ne aggódjon, ha a szókincse behatárolt!