Kifejezéstár

hu Kötőszavak 1   »   kk Conjunctions 1

94 [kilencvennégy]

Kötőszavak 1

Kötőszavak 1

94 [тоқсан төрт]

94 [toqsan tört]

Conjunctions 1

[Jalğawlıqtar 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
Várj, amíg eláll az eső. Ж--б-р---қта---ш----ү-е--ұ-. Ж----- т---------- к--- т--- Ж-ң-ы- т-қ-а-а-ш-, к-т- т-р- ---------------------------- Жаңбыр тоқтағанша, күте тұр. 0
Ja-b---t----ğan----k--e -ur. J----- t---------- k--- t--- J-ñ-ı- t-q-a-a-ş-, k-t- t-r- ---------------------------- Jañbır toqtağanşa, küte tur.
Várj, amíg elkészülök. Ме- -ай-н----ғ-н-а,-к-т- тұ-. М-- д---- б-------- к--- т--- М-н д-й-н б-л-а-ш-, к-т- т-р- ----------------------------- Мен дайын болғанша, күте тұр. 0
M---da-ı- -o---nş-, -üt--tur. M-- d---- b-------- k--- t--- M-n d-y-n b-l-a-ş-, k-t- t-r- ----------------------------- Men dayın bolğanşa, küte tur.
Várj, amíg visszajön. Ол-ор---ан-а,----е тұр. О- о--------- к--- т--- О- о-а-ғ-н-а- к-т- т-р- ----------------------- Ол оралғанша, күте тұр. 0
O- o-a-ğan-a, ---e t-r. O- o--------- k--- t--- O- o-a-ğ-n-a- k-t- t-r- ----------------------- Ol oralğanşa, küte tur.
Várok, amíg megszárad a hajam. М--- ш-----к-пк--ш-, к-те-і-. М--- ш---- к-------- к------- М-н- ш-ш-м к-п-е-ш-, к-т-м-н- ----------------------------- Мен, шашым кепкенше, күтемін. 0
Men-----ım ke---nş-, --t--i-. M--- ş---- k-------- k------- M-n- ş-ş-m k-p-e-ş-, k-t-m-n- ----------------------------- Men, şaşım kepkenşe, kütemin.
Várok, amíg befejeződik a film. М--, ф-ль----қ--лға--а- к-те-і-. М--- ф---- а----------- к------- М-н- ф-л-м а-қ-а-ғ-н-а- к-т-м-н- -------------------------------- Мен, фильм аяқталғанша, күтемін. 0
M-n, f-l---yaq---ğ-n--,-küt-min. M--- f--- a------------ k------- M-n- f-l- a-a-t-l-a-ş-, k-t-m-n- -------------------------------- Men, fïlm ayaqtalğanşa, kütemin.
Várok, amíg zöld a jelzőlámpa. Ме-----с-л-ж-нғ-н-----үт-мін. М--- ж---- ж-------- к------- М-н- ж-с-л ж-н-а-ш-, к-т-м-н- ----------------------------- Мен, жасыл жанғанша, күтемін. 0
M-n,--as-- j-n-anş-, ------n. M--- j---- j-------- k------- M-n- j-s-l j-n-a-ş-, k-t-m-n- ----------------------------- Men, jasıl janğanşa, kütemin.
Mikor mész nyaralni? С-- --м-л-сқа-қаш-- --рас--? С-- д-------- қ---- б------- С-н д-м-л-с-а қ-ш-н б-р-с-ң- ---------------------------- Сен демалысқа қашан барасың? 0
Se-----al--qa --şan ----sı-? S-- d-------- q---- b------- S-n d-m-l-s-a q-ş-n b-r-s-ñ- ---------------------------- Sen demalısqa qaşan barasıñ?
Még a nyári szünet előtt? Жазғы дема---қа --й-- б-? Ж---- д-------- д---- б-- Ж-з-ы д-м-л-с-а д-й-н б-? ------------------------- Жазғы демалысқа дейін бе? 0
J-zğ- -em-lı--a d-yin---? J---- d-------- d---- b-- J-z-ı d-m-l-s-a d-y-n b-? ------------------------- Jazğı demalısqa deyin be?
Igen, mielőtt megkezdődik a nyári szünet. Ия----зғы----а-ы---а--а-ға-ға----і-. И-- ж---- д------ б---------- д----- И-, ж-з-ы д-м-л-с б-с-а-ғ-н-а д-й-н- ------------------------------------ Ия, жазғы демалыс басталғанға дейін. 0
Ïy---j--ğ- -----ı- ---t-lğ-n-a de--n. Ï--- j---- d------ b---------- d----- Ï-a- j-z-ı d-m-l-s b-s-a-ğ-n-a d-y-n- ------------------------------------- Ïya, jazğı demalıs bastalğanğa deyin.
Javítsd ki a tetőt, mielőtt elkezdődik / megjön a tél. Қ-с т-с--й ---ы-- -аты-д- -өн--. Қ-- т----- т----- ш------ ж----- Қ-с т-с-е- т-р-п- ш-т-р-ы ж-н-е- -------------------------------- Қыс түспей тұрып, шатырды жөнде. 0
Q-- -üs-e-----ı-,---t--d--jö---. Q-- t----- t----- ş------ j----- Q-s t-s-e- t-r-p- ş-t-r-ı j-n-e- -------------------------------- Qıs tüspey turıp, şatırdı jönde.
Moss kezet, mielőtt az asztalhoz ülsz. Д--та-ханғ---ты--р-алд-нда, қ-л-ң-- --. Д---------- о----- а------- қ------ ж-- Д-с-а-х-н-а о-ы-а- а-д-н-а- қ-л-ң-ы ж-. --------------------------------------- Дастарханға отырар алдында, қолыңды жу. 0
Da-t-r--n-a otır-r a--ı--a, q--ı-d- j-. D---------- o----- a------- q------ j-- D-s-a-x-n-a o-ı-a- a-d-n-a- q-l-ñ-ı j-. --------------------------------------- Dastarxanğa otırar aldında, qolıñdı jw.
Csukd be az ablakot, mielőtt kimész. Ү--ен --ғ-- -л--нда,-т-ре-ен--ж-п. Ү---- ш---- а------- т------- ж--- Ү-д-н ш-ғ-р а-д-н-а- т-р-з-н- ж-п- ---------------------------------- Үйден шығар алдында, терезені жап. 0
Üyd-n -ığa- al--n-a,-ter---ni j-p. Ü---- ş---- a------- t------- j--- Ü-d-n ş-ğ-r a-d-n-a- t-r-z-n- j-p- ---------------------------------- Üyden şığar aldında, terezeni jap.
Mikor jössz haza? С-н-ү----қ-ш----е--с-ң? С-- ү--- қ---- к------- С-н ү-г- қ-ш-н к-л-с-ң- ----------------------- Сен үйге қашан келесің? 0
S---üyg----ş-------si-? S-- ü--- q---- k------- S-n ü-g- q-ş-n k-l-s-ñ- ----------------------- Sen üyge qaşan kelesiñ?
A tanítás után? Са-ақта--кейін -е? С------- к---- б-- С-б-қ-а- к-й-н б-? ------------------ Сабақтан кейін бе? 0
Sa--qt-- keyi- --? S------- k---- b-- S-b-q-a- k-y-n b-? ------------------ Sabaqtan keyin be?
Igen, miután befejeződött a tanítás. И---саб-қ бі---н --ң. И-- с---- б----- с--- И-, с-б-қ б-т-е- с-ң- --------------------- Ия, сабақ біткен соң. 0
Ï--- sa--q -it-e- s--. Ï--- s---- b----- s--- Ï-a- s-b-q b-t-e- s-ñ- ---------------------- Ïya, sabaq bitken soñ.
Miután balesete volt, nem tudott többé dolgozni. Оқы- --и-- ----анн-- -----, ол--ай-ы- -ұ----іс--- ал--ды. О--- о---- б-------- к----- о- қ----- ж---- і---- а------ О-ы- о-и-а б-л-а-н-н к-й-н- о- қ-й-ы- ж-м-с і-т-й а-м-д-. --------------------------------------------------------- Оқыс оқиға болғаннан кейін, ол қайтып жұмыс істей алмады. 0
Oqı- --ïğ---------a---e-i-,-ol-qay-ı- -umıs--s-ey --m-d-. O--- o---- b-------- k----- o- q----- j---- i---- a------ O-ı- o-ï-a b-l-a-n-n k-y-n- o- q-y-ı- j-m-s i-t-y a-m-d-. --------------------------------------------------------- Oqıs oqïğa bolğannan keyin, ol qaytıp jumıs istey almadı.
Miután elvesztette a munkát, elment Amerikába. Жұм----ан-а-ыры-ғ-н-а- --йін,--л-А-е-и-аға --ті- -а-д-. Ж-------- а----------- к----- о- А-------- к---- қ----- Ж-м-с-н-н а-ы-ы-ғ-н-а- к-й-н- о- А-е-и-а-а к-т-п қ-л-ы- ------------------------------------------------------- Жұмысынан айырылғаннан кейін, ол Америкаға кетіп қалды. 0
J-----na----ırı-ğann-n ke--n---- --er---ğa ----- qa---. J-------- a----------- k----- o- A-------- k---- q----- J-m-s-n-n a-ı-ı-ğ-n-a- k-y-n- o- A-e-ï-a-a k-t-p q-l-ı- ------------------------------------------------------- Jumısınan ayırılğannan keyin, ol Amerïkağa ketip qaldı.
Miután elment Amerikába, gazdag lett. Аме-ик-ға----кенн---ке--н-----------к-т--. А-------- к-------- к----- о- б---- к----- А-е-и-а-а к-т-е-н-н к-й-н- о- б-й-п к-т-і- ------------------------------------------ Америкаға кеткеннен кейін, ол байып кетті. 0
Ame-ï-a-a ke--en----k-yi-,-ol-b-y-p-ke-ti. A-------- k-------- k----- o- b---- k----- A-e-ï-a-a k-t-e-n-n k-y-n- o- b-y-p k-t-i- ------------------------------------------ Amerïkağa ketkennen keyin, ol bayıp ketti.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Hogyan tanulunk meg két nyelvet egyszerre

Az idegen nyelvek manapság egyre fontosabbak lesznek. Sok ember tanul egy idegen nyelvet. De sok érdekes nyelv létezik a világon. Ezért sok ember egyszerre több nyelvet tanul. Ha a gyerekek két nyelvvel nőnek fel akkor ez legtöbbször nem jelent problémát. Agyuk mindkét nyelvet automatikusan megtanulja. Amikor felnőnek, tudják, mi melyik nyelvhez tartozik. A kétnyelvűek ismerik a két nyelvre vonatkozó jellegzetes ismertetőjeleket. A felnőtteknél ez máshogy van. Ők nem képesek ilyen könnyen két nyelvet egyszerre megtanulni. Aki két nyelvet tanul egyszerre, jó ha betart néhány szabályt. Először is fontos, hogy összehasonlítsuk egymással a két nyelvet. Azok a nyelvek, amelyek ugyanahhoz a nyelvcsaládhoz tartoznak, nagyon hasonlítanak egymásra. Ez keveredéshez vezethet. Ezért ésszerű a két nyelvet pontosan összehasonlítani. Írhatunk például egy listát. Felírjuk a hasonlóságokat és az eltéréseket. Így agyunk kénytelen intenzíven foglalkozni a két nyelvvel. Könnyebben megtanulja a két nyelv különlegességeit. Szintén hasznos, ha minden nyelv számára külön színt vagy füzetet használunk. Ez segít abban, hogy világosan elkülönítsük egymástól a két nyelvet. Abban az esetben ha különböző nyelvcsaládokhoz tartozó nyelveket tanulunk, akkor ez máshogy működik. Egymástól nagyon eltérő nyelveknél nem áll fenn a keveredés veszélye. Itt a nyelvek összehasonlításának veszélye áll fenn! Az lenne a legjobb, ha a nyelveket anyanyelvünkkel hasonlítanánk össze. Ha agyunk felismeri a különbségeket, akkor hatékonyabban tanul. Az is fontos, hogy mindkét nyelvet hasonló erőfeszítéssel tanuljuk. Elméletileg viszont mindegy az agyunk számára, hogy hány nyelvet tanul…