Kifejezéstár

hu Sorszámok   »   lt Kelintiniai skaitvardžiai

61 [hatvanegy]

Sorszámok

Sorszámok

61 [šešiasdešimt vienas]

Kelintiniai skaitvardžiai

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
Az első hónap a január. Pir-as-(--- -ė--o y-a-saus-s. P----- (--- m---- y-- s------ P-r-a- (-s- m-n-o y-a s-u-i-. ----------------------------- Pirmas (is) mėnuo yra sausis. 0
A második hónap a február. A-tr-- (-s) --nuo-y----a-a--s. A----- (--- m---- y-- v------- A-t-a- (-s- m-n-o y-a v-s-r-s- ------------------------------ Antras (is) mėnuo yra vasaris. 0
A harmadik hónap a március. Tre--as----) ----o--ra --vas. T------ (--- m---- y-- k----- T-e-i-s (-s- m-n-o y-a k-v-s- ----------------------------- Trečias (is) mėnuo yra kovas. 0
A negyedik hónap az április. K-t-----s----- m-n-o -ra---la--is. K-------- (--- m---- y-- b-------- K-t-i-t-s (-s- m-n-o y-a b-l-n-i-. ---------------------------------- Ketvirtas (is) mėnuo yra balandis. 0
Az ötödik hónap a május. Pen---- --s) mė--o--r- g--už-. P------ (--- m---- y-- g------ P-n-t-s (-s- m-n-o y-a g-g-ž-. ------------------------------ Penktas (is) mėnuo yra gegužė. 0
A hatodik hónap a június. Š-š--s (--)-m-n-o-yra-----elis. Š----- (--- m---- y-- b-------- Š-š-a- (-s- m-n-o y-a b-r-e-i-. ------------------------------- Šeštas (is) mėnuo yra birželis. 0
Hat hónap az egy félév. Š-----ėnes-a- y-a p-sė--etų. Š--- m------- y-- p--- m---- Š-š- m-n-s-a- y-a p-s- m-t-. ---------------------------- Šeši mėnesiai yra pusė metų. 0
Január, február, március, S--sis,-vas-ri-, -----, S------ v------- k----- S-u-i-, v-s-r-s- k-v-s- ----------------------- Sausis, vasaris, kovas, 0
április, május és június. ba---------eg-ž--i- -i---l--. b-------- g----- i- b-------- b-l-n-i-, g-g-ž- i- b-r-e-i-. ----------------------------- balandis, gegužė ir birželis. 0
A hetedik hónap a július. Septi-ta- (i---mė----yra l-ep-. S-------- (--- m---- y-- l----- S-p-i-t-s (-s- m-n-o y-a l-e-a- ------------------------------- Septintas (is) mėnuo yra liepa. 0
A nyolcadik hónap az augusztus. Aš--n--- (--)---nu- -ra---gpj--is. A------- (--- m---- y-- r--------- A-t-n-a- (-s- m-n-o y-a r-g-j-t-s- ---------------------------------- Aštuntas (is) mėnuo yra rugpjūtis. 0
A kilencedik hónap a szeptember. D-vi-ta- (is------- --a ru-sė---. D------- (--- m---- y-- r-------- D-v-n-a- (-s- m-n-o y-a r-g-ė-i-. --------------------------------- Devintas (is) mėnuo yra rugsėjis. 0
A tizedik hónap az október. De---t-s-(--)-mėnu- yra spal--. D------- (--- m---- y-- s------ D-š-m-a- (-s- m-n-o y-a s-a-i-. ------------------------------- Dešimtas (is) mėnuo yra spalis. 0
A tizenegyedik hónap a november. V-e-u-l-kta- (is- mė--o---a lapk-----. V----------- (--- m---- y-- l--------- V-e-u-l-k-a- (-s- m-n-o y-a l-p-r-t-s- -------------------------------------- Vienuoliktas (is) mėnuo yra lapkritis. 0
A tizenkettedik hónap a december. D-y--k-a- (is---ėnuo yra-g-u----. D-------- (--- m---- y-- g------- D-y-i-t-s (-s- m-n-o y-a g-u-d-s- --------------------------------- Dvyliktas (is) mėnuo yra gruodis. 0
Tizenkét hónap az egy év. D-yl----m--es-- y-----t-i. D------ m------ y-- m----- D-y-i-a m-n-s-ų y-a m-t-i- -------------------------- Dvylika mėnesių yra metai. 0
Július, augusztus, szeptember, L-e-a- -u--jūtis,---g-ė---, L----- r--------- r-------- L-e-a- r-g-j-t-s- r-g-ė-i-, --------------------------- Liepa, rugpjūtis, rugsėjis, 0
október, november és december. sp-l------pkr-ti-- gruo--s. s------ l--------- g------- s-a-i-, l-p-r-t-s- g-u-d-s- --------------------------- spalis, lapkritis, gruodis. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad

Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…