Kifejezéstár

hu Sorszámok   »   mk Редни броеви

61 [hatvanegy]

Sorszámok

Sorszámok

61 [шеесет и еден]

61 [shyeyesyet i yedyen]

Редни броеви

[Ryedni broyevi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Az első hónap a január. Пр-и---месец-- јан-ар-. П----- м---- е ј------- П-в-о- м-с-ц е ј-н-а-и- ----------------------- Првиот месец е јануари. 0
P-vi-t-mye---t--y- јan-oa-i. P----- m------- y- ј-------- P-v-o- m-e-y-t- y- ј-n-o-r-. ---------------------------- Prviot myesyetz ye јanooari.
A második hónap a február. Вт---от-ме-е--е-фе-р-а-и. В------ м---- е ф-------- В-о-и-т м-с-ц е ф-в-у-р-. ------------------------- Вториот месец е февруари. 0
V--r-ot --esy-t- y---yev-o--ri. V------ m------- y- f---------- V-o-i-t m-e-y-t- y- f-e-r-o-r-. ------------------------------- Vtoriot myesyetz ye fyevrooari.
A harmadik hónap a március. Т--т-от --с-- --ма--. Т------ м---- е м---- Т-е-и-т м-с-ц е м-р-. --------------------- Третиот месец е март. 0
Tr--t--t-m-es-e-z-ye ma--. T------- m------- y- m---- T-y-t-o- m-e-y-t- y- m-r-. -------------------------- Tryetiot myesyetz ye mart.
A negyedik hónap az április. Ч---р-иот месец е-а--ил. Ч-------- м---- е а----- Ч-т-р-и-т м-с-ц е а-р-л- ------------------------ Четвртиот месец е април. 0
Ch----r-i---m---yet--ye--pr--. C---------- m------- y- a----- C-y-t-r-i-t m-e-y-t- y- a-r-l- ------------------------------ Chyetvrtiot myesyetz ye april.
Az ötödik hónap a május. Петт--- мес-----мај. П------ м---- е м--- П-т-и-т м-с-ц е м-ј- -------------------- Петтиот месец е мај. 0
P-----ot myesye-z -e m-ј. P------- m------- y- m--- P-e-t-o- m-e-y-t- y- m-ј- ------------------------- Pyettiot myesyetz ye maј.
A hatodik hónap a június. Шес-т-о- ме--ц е --н-. Ш------- м---- е ј---- Ш-с-т-о- м-с-ц е ј-н-. ---------------------- Шесттиот месец е јуни. 0
Sh-e-----t-mye-yet--y- -----. S--------- m------- y- ј----- S-y-s-t-o- m-e-y-t- y- ј-o-i- ----------------------------- Shyesttiot myesyetz ye јooni.
Hat hónap az egy félév. Ш--т----еци -е---л---н- го---а. Ш--- м----- с- п------- г------ Ш-с- м-с-ц- с- п-л-в-н- г-д-н-. ------------------------------- Шест месеци се половина година. 0
S---st-myes-etz--s-e p---vin- -uo-ina. S----- m-------- s-- p------- g------- S-y-s- m-e-y-t-i s-e p-l-v-n- g-o-i-a- -------------------------------------- Shyest myesyetzi sye polovina guodina.
Január, február, március, јан--ри- -е----ри- март ј------- ф-------- м--- ј-н-а-и- ф-в-у-р-, м-р- ----------------------- јануари, февруари, март 0
ј--oo-----fy-v-oo-ri--ma-t ј-------- f---------- m--- ј-n-o-r-, f-e-r-o-r-, m-r- -------------------------- јanooari, fyevrooari, mart
április, május és június. ап---,--ај,-ј-н-. а----- м--- ј---- а-р-л- м-ј- ј-н-. ----------------- април, мај, јуни. 0
a--il,--aј, -o-n-. a----- m--- ј----- a-r-l- m-ј- ј-o-i- ------------------ april, maј, јooni.
A hetedik hónap a július. Седм-о- м-се--е ју-и. С------ м---- е ј---- С-д-и-т м-с-ц е ј-л-. --------------------- Седмиот месец е јули. 0
S--dmio- -y-syetz -------i. S------- m------- y- ј----- S-e-m-o- m-e-y-t- y- ј-o-i- --------------------------- Syedmiot myesyetz ye јooli.
A nyolcadik hónap az augusztus. О-м--т-мес-- ---вг-ст. О----- м---- е а------ О-м-о- м-с-ц е а-г-с-. ---------------------- Осмиот месец е август. 0
Os-i-t---e----- -e a-g--os-. O----- m------- y- a-------- O-m-o- m-e-y-t- y- a-g-o-s-. ---------------------------- Osmiot myesyetz ye avguoost.
A kilencedik hónap a szeptember. Деве--и-т месе----септе----. Д-------- м---- е с--------- Д-в-т-и-т м-с-ц е с-п-е-в-и- ---------------------------- Деветтиот месец е септември. 0
D-ev-----ot myes-etz ye -yept-e--r-. D---------- m------- y- s----------- D-e-y-t-i-t m-e-y-t- y- s-e-t-e-v-i- ------------------------------------ Dyevyettiot myesyetz ye syeptyemvri.
A tizedik hónap az október. Д-с-тти-т -е--ц е октом-ри. Д-------- м---- е о-------- Д-с-т-и-т м-с-ц е о-т-м-р-. --------------------------- Десеттиот месец е октомври. 0
Dyesye----t---es-e-- -e-o--o---i. D---------- m------- y- o-------- D-e-y-t-i-t m-e-y-t- y- o-t-m-r-. --------------------------------- Dyesyettiot myesyetz ye oktomvri.
A tizenegyedik hónap a november. Е-и--есетт-от---сец-е -о-----. Е------------ м---- е н------- Е-и-а-с-т-и-т м-с-ц е н-е-в-и- ------------------------------ Единаесеттиот месец е ноември. 0
Yedi-aye--e-tiot-m-e---tz -e---ye-v-i. Y--------------- m------- y- n-------- Y-d-n-y-s-e-t-o- m-e-y-t- y- n-y-m-r-. -------------------------------------- Yedinayesyettiot myesyetz ye noyemvri.
A tizenkettedik hónap a december. Д-а-а--еттио--ме--ц --д---мв-и. Д------------ м---- е д-------- Д-а-а-с-т-и-т м-с-ц е д-к-м-р-. ------------------------------- Дванаесеттиот месец е декември. 0
Dv-n--es-e--i-- my--y----ye dy-k----ri. D-------------- m------- y- d---------- D-a-a-e-y-t-i-t m-e-y-t- y- d-e-y-m-r-. --------------------------------------- Dvanayesyettiot myesyetz ye dyekyemvri.
Tizenkét hónap az egy év. Д-а-ае--т --сец---- ед---го-ин-. Д-------- м----- с- е--- г------ Д-а-а-с-т м-с-ц- с- е-н- г-д-н-. -------------------------------- Дванаесет месеци се една година. 0
D------s-e--myesy---- sye-y-d-- -uo-i--. D---------- m-------- s-- y---- g------- D-a-a-e-y-t m-e-y-t-i s-e y-d-a g-o-i-a- ---------------------------------------- Dvanayesyet myesyetzi sye yedna guodina.
Július, augusztus, szeptember, ју--- ---уст-----т--вр-, ј---- а------ с--------- ј-л-, а-г-с-, с-п-е-в-и- ------------------------ јули, август, септември, 0
јoo-i, a-gu--st, --ept-e-vr-, ј----- a-------- s----------- ј-o-i- a-g-o-s-, s-e-t-e-v-i- ----------------------------- јooli, avguoost, syeptyemvri,
október, november és december. о--ом--и, -о-мв--- дек---ри. о-------- н------- д-------- о-т-м-р-, н-е-в-и- д-к-м-р-. ---------------------------- октомври, ноември, декември. 0
ok-om-ri- ---e----- dyek-em---. o-------- n-------- d---------- o-t-m-r-, n-y-m-r-, d-e-y-m-r-. ------------------------------- oktomvri, noyemvri, dyekyemvri.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad

Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…