Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   kk Reading and writing

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [алты]

6 [altı]

Reading and writing

[Oqw jäne jazw]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
Én olvasok. Ме- --имын. М-- о------ М-н о-и-ы-. ----------- Мен оқимын. 0
Me- o-ïm--. M-- o------ M-n o-ï-ı-. ----------- Men oqïmın.
Egy betűt olvasok. Ме--б---әр-п ----ы-. М-- б-- ә--- о------ М-н б-р ә-і- о-и-ы-. -------------------- Мен бір әріп оқимын. 0
M-n ------ip----m--. M-- b-- ä--- o------ M-n b-r ä-i- o-ï-ı-. -------------------- Men bir ärip oqïmın.
Egy szót olvasok. М----ір--ө- оқ--ын. М-- б-- с-- о------ М-н б-р с-з о-и-ы-. ------------------- Мен бір сөз оқимын. 0
M-- b-- -ö----ïm--. M-- b-- s-- o------ M-n b-r s-z o-ï-ı-. ------------------- Men bir söz oqïmın.
Egy mondatot olvasok. М-----р -ө--ем-о-имын. М-- б-- с----- о------ М-н б-р с-й-е- о-и-ы-. ---------------------- Мен бір сөйлем оқимын. 0
M---bi- sö-l-m oqïm-n. M-- b-- s----- o------ M-n b-r s-y-e- o-ï-ı-. ---------------------- Men bir söylem oqïmın.
Egy levelet olvasok. М-н -і- ха--оқ-мы-. М-- б-- х-- о------ М-н б-р х-т о-и-ы-. ------------------- Мен бір хат оқимын. 0
M-- bi---at oqï--n. M-- b-- x-- o------ M-n b-r x-t o-ï-ı-. ------------------- Men bir xat oqïmın.
Egy könyvet olvasok. М-- -і- --т-- -қ-мын. М-- б-- к---- о------ М-н б-р к-т-п о-и-ы-. --------------------- Мен бір кітап оқимын. 0
M-- -ir -ita- --ï--n. M-- b-- k---- o------ M-n b-r k-t-p o-ï-ı-. --------------------- Men bir kitap oqïmın.
Én olvasok. Мен------н. М-- о------ М-н о-и-ы-. ----------- Мен оқимын. 0
Me-------n. M-- o------ M-n o-ï-ı-. ----------- Men oqïmın.
Te olvasol. Се- о-и---. С-- о------ С-н о-и-ы-. ----------- Сен оқисың. 0
S-n-o-ïs--. S-- o------ S-n o-ï-ı-. ----------- Sen oqïsıñ.
Ő olvas. О--о-и--. О- о----- О- о-и-ы- --------- Ол оқиды. 0
Ol------. O- o----- O- o-ï-ı- --------- Ol oqïdı.
Én írok. М-- -азамы-. М-- ж------- М-н ж-з-м-н- ------------ Мен жазамын. 0
Me- j-z-mı-. M-- j------- M-n j-z-m-n- ------------ Men jazamın.
Egy betűt írok. М-н бір ә-----аза-ы-. М-- б-- ә--- ж------- М-н б-р ә-і- ж-з-м-н- --------------------- Мен бір әріп жазамын. 0
Men bir äri- -az-m--. M-- b-- ä--- j------- M-n b-r ä-i- j-z-m-n- --------------------- Men bir ärip jazamın.
Egy szót írok. Мен ----сөз ж-за-ын. М-- б-- с-- ж------- М-н б-р с-з ж-з-м-н- -------------------- Мен бір сөз жазамын. 0
Men---r s-z--az---n. M-- b-- s-- j------- M-n b-r s-z j-z-m-n- -------------------- Men bir söz jazamın.
Egy mondatot írok. М-н --р с-й------з-мын. М-- б-- с----- ж------- М-н б-р с-й-е- ж-з-м-н- ----------------------- Мен бір сөйлем жазамын. 0
M-n -ir-söyl-- jaz--ı-. M-- b-- s----- j------- M-n b-r s-y-e- j-z-m-n- ----------------------- Men bir söylem jazamın.
Egy levelet írok. М---бір -ат--а-а-ын. М-- б-- х-- ж------- М-н б-р х-т ж-з-м-н- -------------------- Мен бір хат жазамын. 0
Me- --r--a---azamı-. M-- b-- x-- j------- M-n b-r x-t j-z-m-n- -------------------- Men bir xat jazamın.
Egy könyvet írok. М-- б-р кі-а--жа-----. М-- б-- к---- ж------- М-н б-р к-т-п ж-з-м-н- ---------------------- Мен бір кітап жазамын. 0
Me- --- ---a---a--m-n. M-- b-- k---- j------- M-n b-r k-t-p j-z-m-n- ---------------------- Men bir kitap jazamın.
Én írok. Мен-ж--ам-н. М-- ж------- М-н ж-з-м-н- ------------ Мен жазамын. 0
M---j-zam-n. M-- j------- M-n j-z-m-n- ------------ Men jazamın.
Te írsz. Се- ж--а--ң. С-- ж------- С-н ж-з-с-ң- ------------ Сен жазасың. 0
S---j-z-s-ñ. S-- j------- S-n j-z-s-ñ- ------------ Sen jazasıñ.
Ő ír. Ол-ж-за--. О- ж------ О- ж-з-д-. ---------- Ол жазады. 0
O--ja-ad-. O- j------ O- j-z-d-. ---------- Ol jazadı.

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…