Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 1   »   kk Possessive pronouns 1

66 [hatvanhat]

Birtokos névmások 1

Birtokos névmások 1

66 [алпыс алты]

66 [alpıs altı]

Possessive pronouns 1

[Täweldik esimdigi 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
én – enyém м-н – ө----ің м-- – ө------ м-н – ө-і-н-ң ------------- мен – өзімнің 0
me- ---zi-niñ m-- – ö------ m-n – ö-i-n-ñ ------------- men – özimniñ
Nem találom a kulcsomat. М-н ө- -і---м-- та-а--лмай-жа-ырмын. М-- ө- к------- т--- а---- ж-------- М-н ө- к-л-і-д- т-б- а-м-й ж-т-р-ы-. ------------------------------------ Мен өз кілтімді таба алмай жатырмын. 0
Men-ö- ---ti-d--t--- --m---j-tırm--. M-- ö- k------- t--- a---- j-------- M-n ö- k-l-i-d- t-b- a-m-y j-t-r-ı-. ------------------------------------ Men öz kiltimdi taba almay jatırmın.
Nem találom a jegyemet. Ме---ил--і-ді таба--лм-- жат--мы-. М-- б-------- т--- а---- ж-------- М-н б-л-т-м-і т-б- а-м-й ж-т-р-ы-. ---------------------------------- Мен билетімді таба алмай жатырмын. 0
M-n-bïle--m-- ---a al-a--j-tı---n. M-- b-------- t--- a---- j-------- M-n b-l-t-m-i t-b- a-m-y j-t-r-ı-. ---------------------------------- Men bïletimdi taba almay jatırmın.
te – tiéd сен –-өз-ң-ің с-- – ө------ с-н – ө-і-н-ң ------------- сен – өзіңнің 0
se----ö-iñ-iñ s-- – ö------ s-n – ö-i-n-ñ ------------- sen – öziñniñ
Megtaláltad a kulcsodat? Се--ө---ілт---і -а------а? С-- ө- к------- т----- б-- С-н ө- к-л-і-д- т-п-ы- б-? -------------------------- Сен өз кілтіңді таптың ба? 0
Se- -- --l----i-t-p--ñ --? S-- ö- k------- t----- b-- S-n ö- k-l-i-d- t-p-ı- b-? -------------------------- Sen öz kiltiñdi taptıñ ba?
Megtaláltad a jegyedet? Се--өз-б---ті-д---апты- ба? С-- ө- б-------- т----- б-- С-н ө- б-л-т-ң-і т-п-ы- б-? --------------------------- Сен өз билетіңді таптың ба? 0
S----z -ïl-t--d--taptıñ -a? S-- ö- b-------- t----- b-- S-n ö- b-l-t-ñ-i t-p-ı- b-? --------------------------- Sen öz bïletiñdi taptıñ ba?
ő – övé ол-– оның о- – о--- о- – о-ы- --------- ол – оның 0
o- - -n-ñ o- – o--- o- – o-ı- --------- ol – onıñ
Tudod, hogy hol van a kulcsa? О--ң к--ті қ-й-а---ен-н б--ес-ң---? О--- к---- қ---- е----- б------ б-- О-ы- к-л-і қ-й-а е-е-і- б-л-с-ң б-? ----------------------------------- Оның кілті қайда екенін білесің бе? 0
Onı- --lt--q--da---enin-bile-iñ -e? O--- k---- q---- e----- b------ b-- O-ı- k-l-i q-y-a e-e-i- b-l-s-ñ b-? ----------------------------------- Onıñ kilti qayda ekenin bilesiñ be?
Tudod, hol van a jegye? О--- -ил--і қ-йда-е-ен----і-ес-ң --? О--- б----- қ---- е----- б------ б-- О-ы- б-л-т- қ-й-а е-е-і- б-л-с-ң б-? ------------------------------------ Оның билеті қайда екенін білесің бе? 0
Onıñ---l-t--qa-da--ke-i----l--iñ be? O--- b----- q---- e----- b------ b-- O-ı- b-l-t- q-y-a e-e-i- b-l-s-ñ b-? ------------------------------------ Onıñ bïleti qayda ekenin bilesiñ be?
ő – övé о- – о-ың о- – о--- о- – о-ы- --------- ол – оның 0
ol----nıñ o- – o--- o- – o-ı- --------- ol – onıñ
A pénze elveszett. Оны- -қ--сы --ғалды. О--- а----- ж------- О-ы- а-ш-с- ж-ғ-л-ы- -------------------- Оның ақшасы жоғалды. 0
On-- aq--s--joğ--d-. O--- a----- j------- O-ı- a-ş-s- j-ğ-l-ı- -------------------- Onıñ aqşası joğaldı.
És a hitelkártyája is elveszett. Он-ң не--- -а-тасы да -о-. О--- н---- к------ д- ж--- О-ы- н-с-е к-р-а-ы д- ж-қ- -------------------------- Оның несие картасы да жоқ. 0
Onıñ n--ï---arta-- ---jo-. O--- n---- k------ d- j--- O-ı- n-s-e k-r-a-ı d- j-q- -------------------------- Onıñ nesïe kartası da joq.
mi – miénk бі- –--і---ң б-- – б----- б-з – б-з-і- ------------ біз – біздің 0
biz----iz-iñ b-- – b----- b-z – b-z-i- ------------ biz – bizdiñ
A nagyapánk beteg. Біз--ң а-а--з---ы-ып--а---. Б----- а----- а----- қ----- Б-з-і- а-а-ы- а-ы-ы- қ-л-ы- --------------------------- Біздің атамыз ауырып қалды. 0
B-zdi- ata-ı--a-ı-ıp----dı. B----- a----- a----- q----- B-z-i- a-a-ı- a-ı-ı- q-l-ı- --------------------------- Bizdiñ atamız awırıp qaldı.
A nagymamánk egészséges. Бі--і- -ж-мізд-- -ен---а-. Б----- ә-------- д--- с--- Б-з-і- ә-е-і-д-ң д-н- с-у- -------------------------- Біздің әжеміздің дені сау. 0
B---iñ äjemi-d-- den- ---. B----- ä-------- d--- s--- B-z-i- ä-e-i-d-ñ d-n- s-w- -------------------------- Bizdiñ äjemizdiñ deni saw.
ti – tiétek с-- --с--д--дің с-- – с-------- с-н – с-н-е-д-ң --------------- сен – сендердің 0
sen-– -en---d-ñ s-- – s-------- s-n – s-n-e-d-ñ --------------- sen – senderdiñ
Gyerekek, hol van apukátok? Ба-ал--- с---е-д-- ә-ел-р-- ---да? Б------- с-------- ә------- қ----- Б-л-л-р- с-н-е-д-ң ә-е-е-і- қ-й-а- ---------------------------------- Балалар, сендердің әкелерің қайда? 0
Ba-alar, -e--er--ñ-äkel------ay--? B------- s-------- ä------- q----- B-l-l-r- s-n-e-d-ñ ä-e-e-i- q-y-a- ---------------------------------- Balalar, senderdiñ äkeleriñ qayda?
Gyerekek, hol van anyukátok? Б-ла---- -ен-ер--- --а-а--ң--ай-а? Б------- с-------- а------- қ----- Б-л-л-р- с-н-е-д-ң а-а-а-ы- қ-й-а- ---------------------------------- Балалар, сендердің аналарың қайда? 0
Bal-la-, se-de-di- an-lar----ayd-? B------- s-------- a------- q----- B-l-l-r- s-n-e-d-ñ a-a-a-ı- q-y-a- ---------------------------------- Balalar, senderdiñ analarıñ qayda?

Kreatív nyelv

A kreativitás manapság egy nagyon fontos tulajdonság. Mindenki kreatív akar lenni. A kreatív emberek ugyanis intelligensnek számítanak. A nyelvünknek is kreatívnak kell lennie. Régebben arra törekedtek, hogy minél helyesebben beszéljenek. Manapság már minél kreatívabban akarjuk kifejezni magunkat. A reklámok és az új médiák kiváló példák erre. Megmutatják, hogyan lehet a nyelvvel játszani. Körülbelül 50 éve egyre nagyobb jelentőséggel bír a kreativitás. Még a kutatók is foglalkoznak ezzel a jelenséggel. Pszichológusok, pedagógusok és filozófusok vizsgálják a kreatív folyamatokat. A kreativitást pedig úgy definiálják, mint az új létrahozására irányuló képességet. Egy kreatív szónok tehát új nyelvi formákat hoz létre. Ezek lehetnek szavak vagy akár nyelvtani struktúrák. A nyelvészek a kreatív beszédben ismerik fel, hogy hogyan alakul a nyelvünk. De nem minden ember érti meg az új nyelvi elemeket. A kreatív nyelv megértéséhez tudásra van szükségünk. Tudnunk kell, hogyan működik egy nyelv. Ismerni kell a világot, ahol a nyelvet használók élnek. Csak így tudjuk megérteni, hogy mit akarnak mondani. Egy példa erre a fiatalok nyelve. A gyerekek és a fiatalok folyton új kifejezéseket találnak ki. A felnőttek sokszor nem értik meg ezeket a szavakat. Léteznek már szótárak is, amelyek a fiatalok nyelvét értelmezik. De ezek sokszor már egy generáció alatt elévülnek! A kreatív beszédet viszont meg lehet tanulni. Szakemberek különböző tanfolyamokat kínálnak ilyen célból. A legfontosabb szabály mindig úgy szól: Használja saját belső hangját!