Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   kk big – small

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [алпыс сегіз]

68 [alpıs segiz]

big – small

[Ülken – kişkentay]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
nagy és kicsi үлк-н ------іш-----й ү---- ж--- к-------- ү-к-н ж-н- к-ш-е-т-й -------------------- үлкен және кішкентай 0
ül--- j--- --ş--nt-y ü---- j--- k-------- ü-k-n j-n- k-ş-e-t-y -------------------- ülken jäne kişkentay
Az elefánt nagy. П-- үл--н. П-- ү----- П-л ү-к-н- ---------- Піл үлкен. 0
Pil----e-. P-- ü----- P-l ü-k-n- ---------- Pil ülken.
Az egér kicsi. Тышқ-н кіш-ент-й. Т----- к--------- Т-ш-а- к-ш-е-т-й- ----------------- Тышқан кішкентай. 0
Tış-a- --şkent--. T----- k--------- T-ş-a- k-ş-e-t-y- ----------------- Tışqan kişkentay.
sötét és világos қа-а----жә-е-жарық қ------ ж--- ж---- қ-р-ң-ы ж-н- ж-р-қ ------------------ қараңғы және жарық 0
q--a--- jäne -arıq q------ j--- j---- q-r-ñ-ı j-n- j-r-q ------------------ qarañğı jäne jarıq
Az éjszaka sötét. Т-н-қар--ғы. Т-- қ------- Т-н қ-р-ң-ы- ------------ Түн қараңғы. 0
Tü-----añğı. T-- q------- T-n q-r-ñ-ı- ------------ Tün qarañğı.
A nappal világos. Кү-д-- ---ық. К----- ж----- К-н-і- ж-р-қ- ------------- Күндіз жарық. 0
Künd-z --r-q. K----- j----- K-n-i- j-r-q- ------------- Kündiz jarıq.
öreg és fiatal кәрі------жас к--- ж--- ж-- к-р- ж-н- ж-с ------------- кәрі және жас 0
kär--jäne---s k--- j--- j-- k-r- j-n- j-s ------------- käri jäne jas
A mi nagyapánk nagyon öreg. Б--д-- ----ыз ө-------. Б----- а----- ө-- к---- Б-з-і- а-а-ы- ө-е к-р-. ----------------------- Біздің атамыз өте кәрі. 0
B-z-i-----m-z --e -äri. B----- a----- ö-- k---- B-z-i- a-a-ı- ö-e k-r-. ----------------------- Bizdiñ atamız öte käri.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 7- -ыл-б---н--- жас -ол--н. 7- ж-- б---- о- ж-- б------ 7- ж-л б-р-н о- ж-с б-л-а-. --------------------------- 70 жыл бұрын ол жас болған. 0
7- j---burın -l --s-b--ğ--. 7- j-- b---- o- j-- b------ 7- j-l b-r-n o- j-s b-l-a-. --------------------------- 70 jıl burın ol jas bolğan.
szép és csúnya әд-м- жән- ұ-қ-н-ыз ә---- ж--- ұ------- ә-е-і ж-н- ұ-қ-н-ы- ------------------- әдемі және ұсқынсыз 0
ä-e-i -ä-e-u---n--z ä---- j--- u------- ä-e-i j-n- u-q-n-ı- ------------------- ädemi jäne usqınsız
A pillangó szép. Кө--л-к ---м-. К------ ә----- К-б-л-к ә-е-і- -------------- Көбелек әдемі. 0
K-belek--d---. K------ ä----- K-b-l-k ä-e-i- -------------- Köbelek ädemi.
A pók csúnya. Өрм-кші-ұсқ-----. Ө------ ұ-------- Ө-м-к-і ұ-қ-н-ы-. ----------------- Өрмекші ұсқынсыз. 0
Ö---k-i u-q-n-ız. Ö------ u-------- Ö-m-k-i u-q-n-ı-. ----------------- Örmekşi usqınsız.
kövér és sovány с-м----арық с---- ----- с-м-з --р-қ ----------- семіз -арық 0
s-mi---a--q s---- ----- s-m-z --r-q ----------- semiz -arıq
Egy nő 100 kilóval kövér. С--м-ғы--00--е-- -йе- с-м--. С------ 1-- к--- ә--- с----- С-л-а-ы 1-0 к-л- ә-е- с-м-з- ---------------------------- Салмағы 100 келі әйел семіз. 0
Salm-ğı 100 --l- äye--se-i-. S------ 1-- k--- ä--- s----- S-l-a-ı 1-0 k-l- ä-e- s-m-z- ---------------------------- Salmağı 100 keli äyel semiz.
Egy férfi 50 kilóval sovány. С---а-- 5- -ил--ра-м ---е--а---. С------ 5- к-------- е---- а---- С-л-а-ы 5- к-л-г-а-м е-к-к а-ы-. -------------------------------- Салмағы 50 килограмм еркек арық. 0
Salm--ı 5----lo--am- ---e--a---. S------ 5- k-------- e---- a---- S-l-a-ı 5- k-l-g-a-m e-k-k a-ı-. -------------------------------- Salmağı 50 kïlogramm erkek arıq.
drága és olcsó қ-м-а---ә-- а-зан қ----- ж--- а---- қ-м-а- ж-н- а-з-н ----------------- қымбат және арзан 0
q-m--- jä-e -rz-n q----- j--- a---- q-m-a- j-n- a-z-n ----------------- qımbat jäne arzan
Az autó drága. Ма-ина---мб-т. М----- қ------ М-ш-н- қ-м-а-. -------------- Машина қымбат. 0
Ma-ï-- --m-a-. M----- q------ M-ş-n- q-m-a-. -------------- Maşïna qımbat.
Az újság olcsó. Г--ет ---ан. Г---- а----- Г-з-т а-з-н- ------------ Газет арзан. 0
G---- ar---. G---- a----- G-z-t a-z-n- ------------ Gazet arzan.

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…