Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 1   »   ti ምኽንያት ምሃብ 1

75 [hetvenöt]

valamit megmagyarázni 1

valamit megmagyarázni 1

75 [ሰብዓንሓሙሽተን]

75 [sebi‘aniḥamushiteni]

ምኽንያት ምሃብ 1

[miẖiniyati mihabi 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Ön miért nem jön? ስለም-ታ- ዘ----? ስ----- ዘ----- ስ-ም-ታ- ዘ-ት-ጹ- ------------- ስለምንታይ ዘይትመጹ? 0
si--min----i----it-me----? s----------- z------------ s-l-m-n-t-y- z-y-t-m-t-’-? -------------------------- sileminitayi zeyitimets’u?
Olyan rossz idő van. ኣ-ዩ ------ታ--ኣየ---ሎ። ኣ-- ሕ-- ኩ--- ኣ-- ኣ-- ኣ-ዩ ሕ-ቕ ኩ-ታ- ኣ-ር ኣ-። -------------------- ኣዝዩ ሕማቕ ኩነታት ኣየር ኣሎ። 0
a--yu ḥi-ak-’i k--e-a------------። a---- h-------- k------- a---- a--- a-i-u h-i-a-̱-i k-n-t-t- a-e-i a-o- ----------------------------------- aziyu ḥimaḵ’i kunetati ayeri alo።
Nem jövök, mert olyan rossz az idő. ኩ--ት-----ሕማ- ስ-------ጽእ--- ። ኩ--- ኣ-- ሕ-- ስ--- ኣ------- ። ኩ-ታ- ኣ-ር ሕ-ቕ ስ-ዘ- ኣ-መ-እ-‘- ። ---------------------------- ኩነታት ኣየር ሕማቕ ስለዘሎ ኣይመጽእን‘የ ። 0
k--etati--ye---h-i--ḵ-i --le-elo-ay-me-s--’i-i‘y--። k------- a---- h-------- s------- a--------------- ። k-n-t-t- a-e-i h-i-a-̱-i s-l-z-l- a-i-e-s-i-i-i-y- ። ---------------------------------------------------- kunetati ayeri ḥimaḵ’i silezelo ayimets’i’ini‘ye ።
Miért nem jön? ንሱ ስ-ም--ይ ኢ- ዘ--ጽእ? ን- ስ----- ኢ- ዘ----- ን- ስ-ም-ታ- ኢ- ዘ-መ-እ- ------------------- ንሱ ስለምንታይ ኢዩ ዘይመጽእ? 0
nisu-si---inita-i ī-- ze-i-------i? n--- s----------- ī-- z------------ n-s- s-l-m-n-t-y- ī-u z-y-m-t-’-’-? ----------------------------------- nisu sileminitayi īyu zeyimets’i’i?
Nem hívták meg. ንሱ ኣይ-ዓደ---። ን- ኣ------ ። ን- ኣ-ተ-ደ-ን ። ------------ ንሱ ኣይተዓደመን ። 0
nis--ay-te--d--en--። n--- a------------ ። n-s- a-i-e-a-e-e-i ። -------------------- nisu ayite‘ademeni ።
Nem jön, mert nem hívták meg. ስለዘይ-ዓደ----መ-እን-እ-፣-። ስ------- ኣ----- እ-- ። ስ-ዘ-ተ-ደ- ኣ-መ-እ- እ-፣ ። --------------------- ስለዘይተዓደመ ኣይመጽእን እዩ፣ ። 0
s-l-z-yi-e‘-d--e-----et----ini-i-u፣ ። s--------------- a------------ i--- ። s-l-z-y-t-‘-d-m- a-i-e-s-i-i-i i-u- ። ------------------------------------- silezeyite‘ademe ayimets’i’ini iyu፣ ።
Miért nem jössz? ን---ስለ-ን---ኢኻ ዘይትመጽ-? ን-- ስ----- ኢ- ዘ------ ን-ኻ ስ-ም-ታ- ኢ- ዘ-ት-ጽ-? --------------------- ንስኻ ስለምንታይ ኢኻ ዘይትመጽእ? 0
n-si-̱a --l----i-a----h-a -ey-t---ts--’-? n------ s----------- ī--- z-------------- n-s-h-a s-l-m-n-t-y- ī-̱- z-y-t-m-t-’-’-? ----------------------------------------- nisiẖa sileminitayi īẖa zeyitimets’i’i?
Nincs időm. ኣ- ---የብለይን። ኣ- ግ- የ----- ኣ- ግ- የ-ለ-ን- ------------ ኣነ ግዜ የብለይን። 0
a-e-g-z---ebiley-ni። a-- g--- y---------- a-e g-z- y-b-l-y-n-። -------------------- ane gizē yebileyini።
Nem jövök, mert nincs időm. ኣነ-ግዜ ---ይብለ- -ይመጽ---የ፣ ። ኣ- ግ- ስ------ ኣ-------- ። ኣ- ግ- ስ-ዘ-ብ-ይ ኣ-መ-እ-‘-፣ ። ------------------------- ኣነ ግዜ ስለዘይብለይ ኣይመጽእን‘የ፣ ። 0
ane-gizē--i-ezey-bileyi -y-mets-i’--i--e- ። a-- g--- s------------- a---------------- ። a-e g-z- s-l-z-y-b-l-y- a-i-e-s-i-i-i-y-፣ ። ------------------------------------------- ane gizē silezeyibileyi ayimets’i’ini‘ye፣ ።
Miért nem maradsz? ስ-ም-ታ--ኢኻ -ይ---ሕ? ስ----- ኢ- ዘ------ ስ-ም-ታ- ኢ- ዘ-ት-ን-? ----------------- ስለምንታይ ኢኻ ዘይትጸንሕ? 0
sil--ini-a----ẖa-z---t--s-eni---? s----------- ī--- z--------------- s-l-m-n-t-y- ī-̱- z-y-t-t-’-n-h-i- ---------------------------------- sileminitayi īẖa zeyitits’eniḥi?
Még dolgoznom kell. ኣነ ጌ- -ሰ----ለኒ። ኣ- ጌ- ክ--- ኣ--- ኣ- ጌ- ክ-ር- ኣ-ኒ- --------------- ኣነ ጌና ክሰርሕ ኣለኒ። 0
an--gē-a-k-se--h-i ale-ī። a-- g--- k-------- a----- a-e g-n- k-s-r-h-i a-e-ī- ------------------------- ane gēna kiseriḥi alenī።
Nem maradok, mert még dolgoznom kell. ኣነ-ኣይጸንሕ----ንያቱ -ና --ርሕ --ዘ--። ኣ- ኣ----- መ---- ጌ- ክ--- ስ----- ኣ- ኣ-ጸ-ሕ- መ-ን-ቱ ጌ- ክ-ር- ስ-ዘ-ኒ- ------------------------------ ኣነ ኣይጸንሕን መኽንያቱ ጌና ክሰርሕ ስለዘሎኒ። 0
a-- --i-----ih-ini -----ni---u g--a-k-ser-ḥi-s----el-nī። a-- a------------- m---------- g--- k-------- s---------- a-e a-i-s-e-i-̣-n- m-h-i-i-a-u g-n- k-s-r-h-i s-l-z-l-n-። --------------------------------------------------------- ane ayits’eniḥini meẖiniyatu gēna kiseriḥi silezelonī።
Miért megy már el? ስ---ታ- -ኸዱ-ኣሎኹ-? ስ----- ት-- ኣ---- ስ-ም-ታ- ት-ዱ ኣ-ኹ-? ---------------- ስለምንታይ ትኸዱ ኣሎኹም? 0
sil--in---yi-----edu alo--um-? s----------- t------ a-------- s-l-m-n-t-y- t-h-e-u a-o-̱-m-? ------------------------------ sileminitayi tiẖedu aloẖumi?
Fáradt vagyok. ደ-መ-ኣ--። ደ-- ኣ--- ደ-መ ኣ-ኹ- -------- ደኺመ ኣሎኹ። 0
deẖ-me ---h-u። d------ a------ d-h-ī-e a-o-̱-። --------------- deẖīme aloẖu።
Megyek, mert fáradt vagyok. ደ-መ-------ክኸ-ድ‘- ። ደ-- ስ---- ክ----- ። ደ-መ ስ-ዘ-ኹ ክ-ይ-‘- ። ------------------ ደኺመ ስለዘሎኹ ክኸይድ‘የ ። 0
d-h-ī-- si-e-----̱--ki-̱--i-i--e-። d------ s---------- k----------- ። d-h-ī-e s-l-z-l-h-u k-h-e-i-i-y- ። ---------------------------------- deẖīme silezeloẖu kiẖeyidi‘ye ።
Miért megy már el? (járművel) ስ-ምንታይ--- ሕጂ --ዱ? ስ----- ድ- ሕ- ት--- ስ-ም-ታ- ድ- ሕ- ት-ዱ- ----------------- ስለምንታይ ድኣ ሕጂ ትኸዱ? 0
s---m-ni-ay- --’a---i-ī-t-----u? s----------- d--- h---- t------- s-l-m-n-t-y- d-’- h-i-ī t-h-e-u- -------------------------------- sileminitayi di’a ḥijī tiẖedu?
Már késő van. ግ---ስ---- ። ግ- መ-- ኢ- ። ግ- መ-ዩ ኢ- ። ----------- ግዜ መስዩ ኢዩ ። 0
gi-- m--iy---yu-። g--- m----- ī-- ። g-z- m-s-y- ī-u ። ----------------- gizē mesiyu īyu ።
Megyek, mert már késő van. (járművel) መስ---- -ኾ- --ይድ--የ-። መ-- ስ- ዝ-- ክ--- እ- ። መ-ዩ ስ- ዝ-ነ ክ-ይ- እ- ። -------------------- መስዩ ስለ ዝኾነ ክኸይድ እየ ። 0
mes-y---ile ----o-e kiẖ---d---ye ። m----- s--- z------ k-------- i-- ። m-s-y- s-l- z-h-o-e k-h-e-i-i i-e ። ----------------------------------- mesiyu sile ziẖone kiẖeyidi iye ።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Anyanyelv = érzelmi, idegen nyelv = értelmi?

Amikor idegen nyelveket tanulunk, agyunkat edzük. A tanulás által megváltozik gondolkodás módunk. Kreatívabbá és rugalmasabbá válunk. Az összetett gondolkodás is könnyebben megy a többnyelvűeknek. Tanulás közben a memóriánkat edzük. Minél többet tanulunk, annál jobban fog működni. Az, aki sok nyelven tanult meg beszélni, egyéb dolgokat is gyorsabban fog megtanulni. Hosszabb ideig képes egy témára odafigyelni. A problémákat emiatt gyorsabban képes megoldani. A többnyelvű emberek a döntéshozásban is jobbak. De a nyelvektől függ az is ahogyan döntenek. A nyelv amelyen gondolkodunk, hatással van döntéseinkre. Egy kutatás keretein belül pszichológusok több tesztalanyt megvizsgáltak. Mindegyik tesztalany kétnyelvű volt. Anyanyelvük mellett beszéltek még egy nyelvet. A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdés egy probléma megoldására vonatkozott. A tesztalanyoknak két választási lehetőség közül kellett választaniuk. Az egyik lehetőség lényegesen kockázatosabb volt mint a másik. A tesztalanyoknak a kérdésre mindkét nyelven válaszolniuk kellett. És a válaszok megváltoztak amikor a nyelv is változott! Amikor az anyanyelvükön beszéltek a tesztalanyok, akkor a kockázatot választották. Az idegen nyelv használata közben viszont a biztonságos lehetőség mellett döntöttek. A kísérlet után a tesztalanyoknak még fogadásokat is kellett kötniük. Itt is lényeges különbség mutatkozott. Amikor az idegen nyelvet használták, sokkal ésszerűbben viselkedtek. A kutatók úgy gondolják, hogy idegen nyelv használata közben jobban koncentrálunk. A döntéseket ezért nem érzelmi alapon hozzuk meg, hanem racionális alapon…