Kifejezéstár

hu Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval   »   ti “ከም” ዘለዎም ንኡስ ሓሳብት

93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

93 [ተስዓንሰለስተን]

93 [tesi‘aniselesiteni]

“ከም” ዘለዎም ንኡስ ሓሳብት

[“kemi” zelewomi ni’usi ḥasabiti]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Nem tudom, vajon szeret-e. ን----ዘፍ--ኒ---ፈ----የ። ን- ከ------ ኣ-------- ን- ከ-ዘ-ቅ-ኒ ኣ-ፈ-ጥ-‘-። -------------------- ንሱ ከምዘፍቅረኒ ኣይፈልጥን‘የ። 0
n--------ze-i-’i-e---a-i--l-t--ni-ye። n--- k-------------- a--------------- n-s- k-m-z-f-k-i-e-ī a-i-e-i-’-n-‘-e- ------------------------------------- nisu kemizefik’irenī ayifelit’ini‘ye።
Nem tudom, vajon visszajön-e. ንሱ----ምለ---ፈልጥ-‘-። ን- ከ----- ይ------- ን- ከ-ዝ-ለ- ይ-ል-ን-የ- ------------------ ንሱ ከምዝምለስ ይፈልጥን‘የ። 0
ni-u-kemiz----e-- yi---it--ni‘--። n--- k----------- y-------------- n-s- k-m-z-m-l-s- y-f-l-t-i-i-y-። --------------------------------- nisu kemizimilesi yifelit’ini‘ye።
Nem tudom, vajon felhív-e. ን ሱ--ዝ--ለለ---ፈ-ጥን-የ። ን ሱ-------- ይ------- ን ሱ-ም-ድ-ለ-ይ ይ-ል-ን-የ- -------------------- ን ሱከምዝድውለለይ ይፈልጥን‘የ። 0
n---u--m---di-i----yi y--e-----ni-ye። n- s----------------- y-------------- n- s-k-m-z-d-w-l-l-y- y-f-l-t-i-i-y-። ------------------------------------- ni sukemizidiwileleyi yifelit’ini‘ye።
Vajon szeret-e engem? ከም ------? ከ- ዘ---- ? ከ- ዘ-ቅ-ኒ ? ---------- ከም ዘፍቅረኒ ? 0
kem--z-------en- ? k--- z---------- ? k-m- z-f-k-i-e-ī ? ------------------ kemi zefik’irenī ?
Vajon visszajön-e? ከም ---ስ-? ከ- ዝ--- ? ከ- ዝ-ለ- ? --------- ከም ዝምለስ ? 0
k-mi--i-ilesi-? k--- z------- ? k-m- z-m-l-s- ? --------------- kemi zimilesi ?
Vajon felhív-e engem? ከም-ዝ----ይ ? ከ- ዝ----- ? ከ- ዝ-ው-ለ- ? ----------- ከም ዝድውለለይ ? 0
kem- zi--wil-l-yi-? k--- z----------- ? k-m- z-d-w-l-l-y- ? ------------------- kemi zidiwileleyi ?
Azon tűnődöm, vajon gondol-e rám? ይሓ--- ዲ--ዝብ- ሕ--ኣ---። ይ---- ዲ- ዝ-- ሕ- ኣ-- ። ይ-ስ-ኒ ዲ- ዝ-ል ሕ- ኣ-ኒ ። --------------------- ይሓስበኒ ዲዩ ዝብል ሕቶ ኣሎኒ ። 0
yiḥa----n--dīyu---bi-i ḥ-t---l-nī-። y---------- d--- z----- h---- a---- ። y-h-a-i-e-ī d-y- z-b-l- h-i-o a-o-ī ። ------------------------------------- yiḥasibenī dīyu zibili ḥito alonī ።
Azon tűnődöm, vajon van-e valakije? ካልእ-ኣላቶ -- -ብል -- -ሎኒ። ካ-- ኣ-- ድ- ዝ-- ሕ- ኣ--- ካ-እ ኣ-ቶ ድ- ዝ-ል ሕ- ኣ-ኒ- ---------------------- ካልእ ኣላቶ ድያ ዝብል ሕቶ ኣሎኒ። 0
k-li’- -l--- diy- z---li-h-it--a--n-። k----- a---- d--- z----- h---- a----- k-l-’- a-a-o d-y- z-b-l- h-i-o a-o-ī- ------------------------------------- kali’i alato diya zibili ḥito alonī።
Azon tűnődöm, vajon hazudik-e? ይ---ዲዩ---ል-ሕ---ሎ-። ይ-- ዲ- ዝ-- ሕ- ኣ--- ይ-ሱ ዲ- ዝ-ል ሕ- ኣ-ኒ- ------------------ ይሕሱ ዲዩ ዝብል ሕቶ ኣሎኒ። 0
y----s--d-----ib--- -̣--o -l-nī። y------ d--- z----- h---- a----- y-h-i-u d-y- z-b-l- h-i-o a-o-ī- -------------------------------- yiḥisu dīyu zibili ḥito alonī።
Vajon gondol-e rám? ከም-----ኒ-? ከ- ዝ---- ? ከ- ዝ-ስ-ኒ ? ---------- ከም ዝሓስበኒ ? 0
k-m- ---̣-s------? k--- z---------- ? k-m- z-h-a-i-e-ī ? ------------------ kemi ziḥasibenī ?
Vajon van-e valakije? ካልእ ከ------? ካ-- ከ- ዘ-- ? ካ-እ ከ- ዘ-ቶ ? ------------ ካልእ ከም ዘላቶ ? 0
k---’i--e-- -e-a-- ? k----- k--- z----- ? k-l-’- k-m- z-l-t- ? -------------------- kali’i kemi zelato ?
Vajon az igazságot mondja-e? እቲ ሓቂ--- ዝ----? እ- ሓ- ከ- ዝ--- ? እ- ሓ- ከ- ዝ-ረ- ? --------------- እቲ ሓቂ ከም ዝዛረብ ? 0
i---ḥ-k-ī-k--- z-z-re-- ? i-- h----- k--- z------- ? i-ī h-a-’- k-m- z-z-r-b- ? -------------------------- itī ḥak’ī kemi zizarebi ?
Kételkedem, vajon valóban kedvel-e engem. ናይ--ቂ -ምዝ-ት-ኒ-እጣራ------። ና---- ከ------ እ---- ኣ--- ና-ብ-ቂ ከ-ዝ-ት-ኒ እ-ራ-ር ኣ-ኹ- ------------------------ ናይብሓቂ ከምዝፈትወኒ እጣራጠር ኣሎኹ። 0
n-yib--̣a-’- k---zifetiwe---it’a-a-’-r- -l--̱u። n----------- k------------- i---------- a------ n-y-b-h-a-’- k-m-z-f-t-w-n- i-’-r-t-e-i a-o-̱-። ----------------------------------------------- nayibiḥak’ī kemizifetiwenī it’arat’eri aloẖu።
Kételkedem, vajon ír-e nekem. እጽሕ--ይ -ዩ-ኢለ -ጣ-ጠ--ኣሎኹ። እ----- ዲ- ኢ- እ---- ኣ--- እ-ሕ-ለ- ዲ- ኢ- እ-ራ-ር ኣ-ኹ- ----------------------- እጽሕፈለይ ዲዩ ኢለ እጣራጠር ኣሎኹ። 0
i--’--̣ife-eyi d-yu ī-e it-a-at-e-i--loẖ-። i------------- d--- ī-- i---------- a------ i-s-i-̣-f-l-y- d-y- ī-e i-’-r-t-e-i a-o-̱-። ------------------------------------------- its’iḥifeleyi dīyu īle it’arat’eri aloẖu።
Kételkedem, vajon elvesz-e feleségül. ከ--ም---ኒ እ---ር-ኣሎኹ። ከ------- እ---- ኣ--- ከ-ዝ-ር-ወ- እ-ራ-ር ኣ-ኹ- ------------------- ከምዝምርዓወኒ እጣራጠር ኣሎኹ። 0
k---zi-iri--we-ī -t’ara--er- -lo--u። k--------------- i---------- a------ k-m-z-m-r-‘-w-n- i-’-r-t-e-i a-o-̱-። ------------------------------------ kemizimiri‘awenī it’arat’eri aloẖu።
Vajon tényleg kedvel-e? ናይ----ከም ዝ--ወ- ? ና---- ከ- ዝ---- ? ና-ብ-ዊ ከ- ዝ-ት-ኒ ? ---------------- ናይብሓዊ ከም ዝፈትወኒ ? 0
n-y-b---aw--kemi zi-et--en--? n---------- k--- z--------- ? n-y-b-h-a-ī k-m- z-f-t-w-n- ? ----------------------------- nayibiḥawī kemi zifetiwenī ?
Vajon ír-e nekem? ከም-ዝጽ--ለ--? ከ- ዝ----- ? ከ- ዝ-ሕ-ለ- ? ----------- ከም ዝጽሕፈለይ ? 0
k-mi--i---i-̣ifeley- ? k--- z-------------- ? k-m- z-t-’-h-i-e-e-i ? ---------------------- kemi zits’iḥifeleyi ?
Vajon elvesz-e feleségül? ከ- ----ወኒ-? ከ- ዝ----- ? ከ- ዝ-ር-ወ- ? ----------- ከም ዝምርዓወኒ ? 0
kem- z-m-ri‘-w-nī-? k--- z----------- ? k-m- z-m-r-‘-w-n- ? ------------------- kemi zimiri‘awenī ?

Hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant?

Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni. Ez automatikusan történik. Nem is vesszük észre. Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen. Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga. Minden nap új dolgokat hall. Folyamatosan új impulzusok érik. Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni. Gazdaságosan kell cselekednie. Ezért keresi a hasonlóságokat. Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall. Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő. Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt. A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen. Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így. Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat. A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket. Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését. Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait. A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük. Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ. Ez például a főneveknél és az igéknél látszik. Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra. Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak. Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat. Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik. Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki. Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…