Kifejezéstár

hu Megismerkedés   »   ti ምልላይ(ምፍላጥ)

3 [három]

Megismerkedés

Megismerkedés

3 [ሰለስተ]

3 [selesite]

ምልላይ(ምፍላጥ)

[mililayi(mifilat’i)]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Szia! ሰላም- --ው ሰ--- ሃ-- ሰ-ም- ሃ-ው -------- ሰላም! ሃለው 0
s-lam-- ha---i s------ h----- s-l-m-! h-l-w- -------------- selami! halewi
Jó napot! ከመ- ---ኩም! ከ-- ዊ----- ከ-ይ ዊ-ል-ም- ---------- ከመይ ዊዕልኩም! 0
k---yi-wī‘--i----! k----- w---------- k-m-y- w-‘-l-k-m-! ------------------ kemeyi wī‘ilikumi!
Hogy vagy? ከመ- -? ከ-- ከ- ከ-ይ ከ- ------ ከመይ ከ? 0
ke-e---k-? k----- k-- k-m-y- k-? ---------- kemeyi ke?
Ön Európából jön? / Ön európai? ካብ-ኤ--ጳ ዲ---መ--ም? ካ- ኤ--- ዲ-- መ---- ካ- ኤ-ሮ- ዲ-ም መ-ኹ-? ----------------- ካብ ኤውሮጳ ዲኹም መጺኹም? 0
kabi-ē-ir--’a--ī-̱u-i ---s---̱---? k--- ē------- d------ m----------- k-b- ē-i-o-’- d-h-u-i m-t-’-h-u-i- ---------------------------------- kabi ēwirop’a dīẖumi mets’īẖumi?
Ön Amerikából jön? / Ön amerikai? ካ- -መ----ኹ--መ---? ካ- ኣ--- ዲ-- መ---- ካ- ኣ-ሪ- ዲ-ም መ-ኹ-? ----------------- ካብ ኣመሪካ ዲኹም መጺኹም? 0
ka-i a-erīk---īẖ-mi-m--s’ī---m-? k--- a------ d------ m----------- k-b- a-e-ī-a d-h-u-i m-t-’-h-u-i- --------------------------------- kabi amerīka dīẖumi mets’īẖumi?
Ön Ázsiából jön? / Ön ázsiai? ካብ -ስያ--ኹ----ኹ-? ካ- ኤ-- ዲ-- መ---- ካ- ኤ-ያ ዲ-ም መ-ኹ-? ---------------- ካብ ኤስያ ዲኹም መጺኹም? 0
kabi -s--- dīẖ----mets’ī----i? k--- ē---- d------ m----------- k-b- ē-i-a d-h-u-i m-t-’-h-u-i- ------------------------------- kabi ēsiya dīẖumi mets’īẖumi?
Melyik hotelben lakik? ኣ-የ---ሆተ- ኢ-ም ትቕመጡ-? ኣ---- ሆ-- ኢ-- ት--- ? ኣ-የ-ይ ሆ-ል ኢ-ም ት-መ- ? -------------------- ኣበየናይ ሆተል ኢኹም ትቕመጡ ? 0
ab-yen-y--hot-l--īẖu-- -ik-’--et’u ? a-------- h----- ī----- t---------- ? a-e-e-a-i h-t-l- ī-̱-m- t-k-’-m-t-u ? ------------------------------------- abeyenayi hoteli īẖumi tiḵ’imet’u ?
Mióta van már itt? ኣብ- ክ----ጌ--ም? ኣ-- ክ--- ጌ---- ኣ-ዚ ክ-ደ- ጌ-ኩ-? -------------- ኣብዚ ክንደይ ጌርኩም? 0
ab-z- k--id-yi-----k--i? a---- k------- g-------- a-i-ī k-n-d-y- g-r-k-m-? ------------------------ abizī kinideyi gērikumi?
Meddig marad? ንኽንደይ-ክ-ጸ-- -ኹ-? ን---- ክ---- ኢ--- ን-ን-ይ ክ-ጸ-ሑ ኢ-ም- ---------------- ንኽንደይ ክትጸንሑ ኢኹም? 0
n-ẖ-n--ey- -it-t-’e-iḥu īh--m-? n---------- k------------ ī------ n-h-i-i-e-i k-t-t-’-n-h-u ī-̱-m-? --------------------------------- niẖinideyi kitits’eniḥu īẖumi?
Tetszik önnek itt? ደስ -ሉ-ም-----ዚ? ደ- ኢ--- ዶ ኣ--- ደ- ኢ-ኩ- ዶ ኣ-ዚ- -------------- ደስ ኢሉኩም ዶ ኣብዚ? 0
d-s- ī-u-u-i--- a----? d--- ī------ d- a----- d-s- ī-u-u-i d- a-i-ī- ---------------------- desi īlukumi do abizī?
Ön itt nyaral? ኣብዚዲ-ም--ርፍ--ትገብ-? ኣ----- ዕ--- ት---- ኣ-ዚ-ኹ- ዕ-ፍ- ት-ብ-? ----------------- ኣብዚዲኹም ዕርፍቲ ትገብሩ? 0
a-iz--īẖu-- ‘-rif--ī t---b-ru? a----------- ‘------- t-------- a-i-ī-ī-̱-m- ‘-r-f-t- t-g-b-r-? ------------------------------- abizīdīẖumi ‘irifitī tigebiru?
Látogasson meg egyszer! ን---ብጽ-ኒ-እንዶ! ን-- ብ--- እ--- ን-ይ ብ-ሑ- እ-ዶ- ------------- ንዓይ ብጽሑኒ እንዶ! 0
ni-a-----t-’-ḥ-nī --ido! n----- b---------- i----- n-‘-y- b-t-’-h-u-ī i-i-o- ------------------------- ni‘ayi bits’iḥunī inido!
Itt van az én címem. እ- ኣ-ራ-- -ዩ። እ- ኣ---- እ-- እ- ኣ-ራ-ይ እ-። ------------ እዚ ኣድራሻይ እዩ። 0
iz- ---rashay--i-u። i-- a--------- i--- i-ī a-i-a-h-y- i-u- ------------------- izī adirashayi iyu።
Látjuk egymást holnap? ጽ---ክንራ-ብ-ዲ-? ጽ-- ክ---- ዲ-- ጽ-ሕ ክ-ራ-ብ ዲ-? ------------- ጽባሕ ክንራኸብ ዲና? 0
t-’iba-̣i -in-r--̱e-i dī--? t-------- k---------- d---- t-’-b-h-i k-n-r-h-e-i d-n-? --------------------------- ts’ibaḥi kiniraẖebi dīna?
Sajnálom, már más tervem van. ይቕሬ-------ደብ-ገ-- ---። ይ---- ሓ- መ-- ገ-- ኣ--- ይ-ሬ-፣ ሓ- መ-ብ ገ-ረ ኣ-ኹ- --------------------- ይቕሬታ፣ ሓደ መደብ ገይረ ኣሎኹ። 0
y-------ta------- m--ebi-geyi-- --oẖu። y---------- h---- m----- g----- a------ y-k-’-r-t-፣ h-a-e m-d-b- g-y-r- a-o-̱-። --------------------------------------- yiḵ’irēta፣ ḥade medebi geyire aloẖu።
Szia! / Viszlát! (Vigyázat! / Csak elköszönésnél!) ቻው! ቻ-- ቻ-! --- ቻው! 0
c-aw-! c----- c-a-i- ------ chawi!
Viszontlátásra! ኣብ-ክ--ይ ---ና-( ድሓ----)! ኣ- ክ--- ር--- ( ድ-- ኩ--- ኣ- ክ-ኣ- ር-ብ- ( ድ-ን ኩ-)- ----------------------- ኣብ ክልኣይ ርክብና ( ድሓን ኩን)! 0
ab- -il-’-yi-ri-i-i-a (-dih---i-kun-)! a-- k------- r------- ( d------ k----- a-i k-l-’-y- r-k-b-n- ( d-h-a-i k-n-)- -------------------------------------- abi kili’ayi rikibina ( diḥani kuni)!
Nemsokára találkozunk! / A közeli viszontlátásra! ክሳብ---ር! ክ-- ድ--- ክ-ብ ድ-ር- -------- ክሳብ ድሓር! 0
kisa-i di-̣ari! k----- d------- k-s-b- d-h-a-i- --------------- kisabi diḥari!

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az ábécék

A nyelvekkel tudjuk megértetni magunkat. Elmondjuk másoknak hogyan gondolkozunk, mit érzünk. Az írásnak is ez a szerepe. A legtöbb nyelv rendelkezik írással is. Az írás jelekből áll. Ezek a jelek különbözően nézhetnek ki. Sok írás betűkből áll. Ezeket az írásokat ábécésnek hívjuk. Az ábécé grafikus jelek rendezett halmaza. Ezeket a jeleket különböző szabályok szerint szavakká kötik össze. Minden jelnek van egy meghatározott kiejtése. Az alfabet szó görög eredetű. A görög nyelvben az első két betű az alfa és a béta. A történelem során sok különböző ábécé létezett. Már 3000 évvel ezelőtt is használtak az emberek írásjeleket. Régebben az írásjelek varázslatos szimbólumok voltak. Csak kevés ember ismerte jelentésüket. Később elvesztették szimbolikus jelentésüket. A betűknek manapság nincsenek jelentésük. Csak további betűkkel való kombinálás után jelentenek valamit. Olyan írások, mint például a kínai, más elven működnek. Ezek képekre hasonlítanak és gyakran azt ábrázolják amit jelentenek. Amikor írunk gondolatainkat kódoljuk. Jeleket használunk, hogy tudásunkat rögzítsük. Agyunk megtanulta az ábécét dekódolni. A jelek szavakká formálódnak, a szavak ötletekké. Így képes egy szöveg évezredeken keresztül fennmaradni. És még mindig képes megértetni magát…