Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ca Passat 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [vuitanta-tres]

Passat 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar katalán Lejátszás Több
telefonálni t-uc-r t----- t-u-a- ------ trucar 0
Telefonáltam. H- --u--t. H- t------ H- t-u-a-. ---------- He trucat. 0
Az egész időben telefonáltam. H- tr--at---r t----o--t--a--’-st---. H- t----- p-- t------ t--- l-------- H- t-u-a- p-r t-l-f-n t-t- l-e-t-n-. ------------------------------------ He trucat per telèfon tota l’estona. 0
kérdezni pre-un--r p-------- p-e-u-t-r --------- preguntar 0
Kérdeztem. Li-he p--g---a-. L- h- p--------- L- h- p-e-u-t-t- ---------------- Li he preguntat. 0
Mindig kérdeztem. Sempr--he-pr---nta-. S----- h- p--------- S-m-r- h- p-e-u-t-t- -------------------- Sempre he preguntat. 0
mesélni e-plicar e------- e-p-i-a- -------- explicar 0
Meséltem. Li he---p-i-a-. L- h- e-------- L- h- e-p-i-a-. --------------- Li he explicat. 0
Az egész történetet elmeséltem. L--h---x--ica- -ota--a his----a. L- h- e------- t--- l- h-------- L- h- e-p-i-a- t-t- l- h-s-ò-i-. -------------------------------- Li he explicat tota la història. 0
tanulni es--di-r e------- e-t-d-a- -------- estudiar 0
Tanultam. H---s------. H- e-------- H- e-t-d-a-. ------------ He estudiat. 0
Egész este tanultam. H--estu--at--ot el-ve----. H- e------- t-- e- v------ H- e-t-d-a- t-t e- v-s-r-. -------------------------- He estudiat tot el vespre. 0
dolgozni tr----lar t-------- t-e-a-l-r --------- treballar 0
Dolgoztam. H----eba----. H- t--------- H- t-e-a-l-t- ------------- He treballat. 0
Egész nap dolgoztam. H----e-a---t ------ -ia. H- t-------- t-- e- d--- H- t-e-a-l-t t-t e- d-a- ------------------------ He treballat tot el dia. 0
enni m-nj-r m----- m-n-a- ------ menjar 0
Ettem. H-------t. H- m------ H- m-n-a-. ---------- He menjat. 0
Az összes ételt megettem. M’h--men-at --t ----en-a-. M--- m----- t-- e- m------ M-h- m-n-a- t-t e- m-n-a-. -------------------------- M’he menjat tot el menjar. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…