Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   kn ಭೂತಕಾಲ – ೩

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

೮೩ [ಎಂಬತ್ತಮೂರು]

83 [Embattamūru]

ಭೂತಕಾಲ – ೩

[bhūtakāla – 3.]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kannada Lejátszás Több
telefonálni ಟೆಲ-ಫ--್ ಮ-ಡ--ು--. ಟ------- ಮ-------- ಟ-ಲ-ಫ-ನ- ಮ-ಡ-ವ-ದ-. ------------------ ಟೆಲಿಫೋನ್ ಮಾಡುವುದು. 0
Ṭ-liph-n ---u---u. Ṭ------- m-------- Ṭ-l-p-ō- m-ḍ-v-d-. ------------------ Ṭeliphōn māḍuvudu.
Telefonáltam. ನ--ು--ೋನ- ----ದ-. ನ--- ಫ--- ಮ------ ನ-ನ- ಫ-ನ- ಮ-ಡ-ದ-. ----------------- ನಾನು ಫೋನ್ ಮಾಡಿದೆ. 0
N----ph----āḍ-d-. N--- p--- m------ N-n- p-ō- m-ḍ-d-. ----------------- Nānu phōn māḍide.
Az egész időben telefonáltam. ನ-ನ- -ೂರ್-ಿ--- ಫೋ-- ನ--------ನ--ು-್ತಿದ---. ನ--- ಪ-------- ಫ--- ನ---- ಮ--------------- ನ-ನ- ಪ-ರ-ತ-ಸ-ಯ ಫ-ನ- ನ-್-ಿ ಮ-ತ-ಾ-ು-್-ಿ-್-ೆ- ------------------------------------------ ನಾನು ಪೂರ್ತಿಸಮಯ ಫೋನ್ ನಲ್ಲಿ ಮಾತನಾಡುತ್ತಿದ್ದೆ. 0
Nān----rti--may- ---n-n------ātanā-u-ti-d-. N--- p---------- p--- n---- m-------------- N-n- p-r-i-a-a-a p-ō- n-l-i m-t-n-ḍ-t-i-d-. ------------------------------------------- Nānu pūrtisamaya phōn nalli mātanāḍuttidde.
kérdezni ಪ್ರ---ಿಸ---ದ-. ಪ------------- ಪ-ರ-್-ಿ-ು-ು-ು- -------------- ಪ್ರಶ್ನಿಸುವುದು. 0
P--śni--v-du. P------------ P-a-n-s-v-d-. ------------- Praśnisuvudu.
Kérdeztem. ನಾನ---್ರ--ನ--ಕೇ--ದ-. ನ--- ಪ------ ಕ------ ನ-ನ- ಪ-ರ-್-ೆ ಕ-ಳ-ದ-. -------------------- ನಾನು ಪ್ರಶ್ನೆ ಕೇಳಿದೆ. 0
Nānu-p-aś-e --ḷi-e. N--- p----- k------ N-n- p-a-n- k-ḷ-d-. ------------------- Nānu praśne kēḷide.
Mindig kérdeztem. ನಾನು -ಾವ-ಗಲು-ಪ್--್-- ಕೇಳು---ಿದ--ೆ. ನ--- ಯ------ ಪ------ ಕ------------ ನ-ನ- ಯ-ವ-ಗ-ು ಪ-ರ-್-ೆ ಕ-ಳ-ತ-ತ-ದ-ದ-. ---------------------------------- ನಾನು ಯಾವಾಗಲು ಪ್ರಶ್ನೆ ಕೇಳುತ್ತಿದ್ದೆ. 0
N--- y-v---l--praśn- k---tt--d-. N--- y------- p----- k---------- N-n- y-v-g-l- p-a-n- k-ḷ-t-i-d-. -------------------------------- Nānu yāvāgalu praśne kēḷuttidde.
mesélni ಹ---ವ-ದು ಹ------- ಹ-ಳ-ವ-ದ- -------- ಹೇಳುವುದು 0
H------u H------- H-ḷ-v-d- -------- Hēḷuvudu
Meséltem. ನ--ು---ಳಿ--. ನ--- ಹ------ ನ-ನ- ಹ-ಳ-ದ-. ------------ ನಾನು ಹೇಳಿದೆ. 0
n-nu --ḷi-e. n--- h------ n-n- h-ḷ-d-. ------------ nānu hēḷide.
Az egész történetet elmeséltem. ನ-ನು-ಸಂಪ-ರ್----- -ೇಳಿ-ೆ. ನ--- ಸ------ ಕ-- ಹ------ ನ-ನ- ಸ-ಪ-ರ-ಣ ಕ-ೆ ಹ-ಳ-ದ-. ------------------------ ನಾನು ಸಂಪೂರ್ಣ ಕಥೆ ಹೇಳಿದೆ. 0
N-----am---ṇ- ---h- ----de. N--- s------- k---- h------ N-n- s-m-ū-ṇ- k-t-e h-ḷ-d-. --------------------------- Nānu sampūrṇa kathe hēḷide.
tanulni ಕ--ಯ-ವ-ದು ಕ-------- ಕ-ಿ-ು-ು-ು --------- ಕಲಿಯುವುದು 0
Kali-uv-du K--------- K-l-y-v-d- ---------- Kaliyuvudu
Tanultam. ನಾನು --ಿ-ೆ. ನ--- ಕ----- ನ-ನ- ಕ-ಿ-ೆ- ----------- ನಾನು ಕಲಿತೆ. 0
nā-u --li-e. n--- k------ n-n- k-l-t-. ------------ nānu kalite.
Egész este tanultam. ನ--ು -ಡೀ----ಂ-ಾಲ ಕಲಿತ-. ನ--- ಇ-- ಸ------ ಕ----- ನ-ನ- ಇ-ೀ ಸ-ಯ-ಕ-ಲ ಕ-ಿ-ೆ- ----------------------- ನಾನು ಇಡೀ ಸಾಯಂಕಾಲ ಕಲಿತೆ. 0
N-nu-i------a--ā-- k-li--. N--- i-- s-------- k------ N-n- i-ī s-y-ṅ-ā-a k-l-t-. -------------------------- Nānu iḍī sāyaṅkāla kalite.
dolgozni ಕ--ಸ ---ು-ುದು. ಕ--- ಮ-------- ಕ-ಲ- ಮ-ಡ-ವ-ದ-. -------------- ಕೆಲಸ ಮಾಡುವುದು. 0
Kel-s- m-ḍu-u-u. K----- m-------- K-l-s- m-ḍ-v-d-. ---------------- Kelasa māḍuvudu.
Dolgoztam. ನಾನ- ---- --ಡಿದ-. ನ--- ಕ--- ಮ------ ನ-ನ- ಕ-ಲ- ಮ-ಡ-ದ-. ----------------- ನಾನು ಕೆಲಸ ಮಾಡಿದೆ. 0
Nā-u -el-----āḍid-. N--- k----- m------ N-n- k-l-s- m-ḍ-d-. ------------------- Nānu kelasa māḍide.
Egész nap dolgoztam. ನ-ನ- --ೀ ದ-ವ- -ೆಲ--ಮ-ಡ-ದೆ. ನ--- ಇ-- ದ--- ಕ--- ಮ------ ನ-ನ- ಇ-ೀ ದ-ವ- ಕ-ಲ- ಮ-ಡ-ದ-. -------------------------- ನಾನು ಇಡೀ ದಿವಸ ಕೆಲಸ ಮಾಡಿದೆ. 0
N-----ḍ--di--s--k--a-- -āḍide. N--- i-- d----- k----- m------ N-n- i-ī d-v-s- k-l-s- m-ḍ-d-. ------------------------------ Nānu iḍī divasa kelasa māḍide.
enni ತ----ುವ---. ತ---------- ತ-ನ-ನ-ವ-ದ-. ----------- ತಿನ್ನುವುದು. 0
T-----u-u. T--------- T-n-u-u-u- ---------- Tinnuvudu.
Ettem. ನ--ು--ಿಂ--. ನ--- ತ----- ನ-ನ- ತ-ಂ-ೆ- ----------- ನಾನು ತಿಂದೆ. 0
N-nu tind-. N--- t----- N-n- t-n-e- ----------- Nānu tinde.
Az összes ételt megettem. ನ--ು -ಟ--್-ು--ೂರ್----ಗಿ ---ದ-. ನ--- ಊ------ ಪ--------- ತ----- ನ-ನ- ಊ-ವ-್-ು ಪ-ರ-ತ-ಯ-ಗ- ತ-ಂ-ೆ- ------------------------------ ನಾನು ಊಟವನ್ನು ಪೂರ್ತಿಯಾಗಿ ತಿಂದೆ. 0
Nān--ūṭav-n----ūr-i-----ti--e. N--- ū------- p-------- t----- N-n- ū-a-a-n- p-r-i-ā-i t-n-e- ------------------------------ Nānu ūṭavannu pūrtiyāgi tinde.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…