Kifejezéstár

hu A városban   »   lt Mieste

25 [huszonöt]

A városban

A városban

25 [dvidešimt penki]

Mieste

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
A vasútállomásra szeretnék menni. (Aš)-no--- (------t-- - -e-e-in----o stot-. (Aš) noriu (važiuoti) į geležinkelio stotį. (-š- n-r-u (-a-i-o-i- į g-l-ž-n-e-i- s-o-į- ------------------------------------------- (Aš) noriu (važiuoti) į geležinkelio stotį. 0
A repülőtérre szeretnék menni. (Aš)-n-riu-(--žiu-t-- - o-o--os--. (Aš) noriu (važiuoti) į oro uostą. (-š- n-r-u (-a-i-o-i- į o-o u-s-ą- ---------------------------------- (Aš) noriu (važiuoti) į oro uostą. 0
A városközpontba szeretnék menni. (-š)----i----miest--ce--rą. (Aš) noriu į miesto centrą. (-š- n-r-u į m-e-t- c-n-r-. --------------------------- (Aš) noriu į miesto centrą. 0
Hogyan jutok el a vasútállomáshoz? Kai- --- -u-yk---į-ge-ežin---i- s-o-į? Kaip man nuvykti į geležinkelio stotį? K-i- m-n n-v-k-i į g-l-ž-n-e-i- s-o-į- -------------------------------------- Kaip man nuvykti į geležinkelio stotį? 0
Hogyan jutok el a repülőtérhez? K--p -an --vykti------ u-stą? Kaip man nuvykti į oro uostą? K-i- m-n n-v-k-i į o-o u-s-ą- ----------------------------- Kaip man nuvykti į oro uostą? 0
Hogyan jutok el a városközpontba? K--- ma----vy--i-į -i-sto-c-n-rą? Kaip man nuvykti į miesto centrą? K-i- m-n n-v-k-i į m-e-t- c-n-r-? --------------------------------- Kaip man nuvykti į miesto centrą? 0
Szükségem van egy taxira. M---rei--a -a--i. Man reikia taksi. M-n r-i-i- t-k-i- ----------------- Man reikia taksi. 0
Szükségem van egy várostérképre. Ma--r--ki--mi-st- --a--. Man reikia miesto plano. M-n r-i-i- m-e-t- p-a-o- ------------------------ Man reikia miesto plano. 0
Szükségem van egy hotelre. Man re--i- -i-š-u-i-. Man reikia viešbučio. M-n r-i-i- v-e-b-č-o- --------------------- Man reikia viešbučio. 0
Egy autót szeretnék bérelni. (Aš- norėčia- i-sinuo--ti -----o-i-į. (Aš) norėčiau išsinuomoti automobilį. (-š- n-r-č-a- i-s-n-o-o-i a-t-m-b-l-. ------------------------------------- (Aš) norėčiau išsinuomoti automobilį. 0
Itt van a hitelkártyám. Št-----no ----i--n---------. Štai mano kreditinė kortelė. Š-a- m-n- k-e-i-i-ė k-r-e-ė- ---------------------------- Štai mano kreditinė kortelė. 0
Itt van a jogosítványom. Š-a--m-no v--ru--oj----ž-m-j-m-s-/-teis--. Štai mano vairuotojo pažymėjimas / teisės. Š-a- m-n- v-i-u-t-j- p-ž-m-j-m-s / t-i-ė-. ------------------------------------------ Štai mano vairuotojo pažymėjimas / teisės. 0
Mit lehet megnézni a városban? Ką-g--im---am--yti-mi--t-? Ką galima pamatyti mieste? K- g-l-m- p-m-t-t- m-e-t-? -------------------------- Ką galima pamatyti mieste? 0
Menjenek az óvárosba. Nue---t- ---en-m--stį. Nueikite į senamiestį. N-e-k-t- į s-n-m-e-t-. ---------------------- Nueikite į senamiestį. 0
Csináljanak egy városnézö körsétát. P-da---i---e--kursiją po mi--tą. Padarykite ekskursiją po miestą. P-d-r-k-t- e-s-u-s-j- p- m-e-t-. -------------------------------- Padarykite ekskursiją po miestą. 0
Menjenek a kikötőhöz! N---k-t--- u-s-ą. Nueikite į uostą. N-e-k-t- į u-s-ą- ----------------- Nueikite į uostą. 0
Csináljanak egy kikötői körutazást. P--ary---- --sku--i-ą -o -ostą. Padarykite ekskursiją po uostą. P-d-r-k-t- e-s-u-s-j- p- u-s-ą- ------------------------------- Padarykite ekskursiją po uostą. 0
Milyen látnivalók vannak még ezen kívül? K--i- į--my----d-r --- be --? Kokių įžymybių dar yra be to? K-k-ų į-y-y-i- d-r y-a b- t-? ----------------------------- Kokių įžymybių dar yra be to? 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Szláv nyelvek

300 millió ember számára a szláv számít anyanyelvnek. A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Körülbelül 20 szláv nyelv létezik. A legjelentősebb az orosz nyelv. Több mint 150 millió ember anyanyelve az orosz. Ezután jön a Lengyel és az ukrán 50-50 millió anyanyelvűvel. A nyelvtudomány felosztja a szláv nyelveket. Léteznek nyugat szláv, kelet szláv és dél szláv nyelvek. A nyugat-szláv nyelvek közé tartozik a lengyel, a cseh és a szlovák nyelv. Az orosz, az ukrán és a fehérorosz kelet-szláv nyelvek. Dél-szláv nyelvek közé tartozik a szerb, a horvát és a bolgár. Emellett sok egyéb szláv nyelv létezik. Ezeket azonban csak nagyon kevés ember beszeli. A szláv nyelvek egy közös proto nyelvből származnak. Egyes nyelvek viszonylag későn fejlődtek ki belőle. Tehát ezek fiatalabbak mint a germán és a újlatin nyelvek. A szláv nyelvek szókincse nagyon hasonlít egymásra. Ez azért van, mert viszonylag későn váltak szét. Tudományos szemszögből nézve a szláv nyelvek konzervatívak. Ez azt jelenti, hogy még sok régi struktúrát tartalmaznak. Egyéb indoeurópai nyelvek már elvesztették ezeket a régi struktúrákat. A szláv nyelvek ezért nagyon érdekesek a tudomány számára. A segítségükkel vissza lehet következtetni régebbi nyelvekre. Így kívánják a tudósok az indoeurópai nyelvet rekonstruálni. Jellemzője a szláv nyelveknek a kevés magánhangzó. Emellett léteznek számos olyan hangok amelyek más nyelvben nem fordulnak elő. Ezért különösen a nyugat-európaiak számára sokszor gondot okoz a kiejtés. De ne féljen - minden rendben lesz! Avagy lengyelül: Wszystko będzie dobrze!