Kifejezéstár

hu A városban   »   sl V mestu

25 [huszonöt]

A városban

A városban

25 [petindvajset]

V mestu

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
A vasútállomásra szeretnék menni. R----i--e- ----d- -i-šl- ----e-ezni--- post--o. R-- b- š-- / R--- b- š-- n- ž--------- p------- R-d b- š-l / R-d- b- š-a n- ž-l-z-i-k- p-s-a-o- ----------------------------------------------- Rad bi šel / Rada bi šla na železniško postajo. 0
A repülőtérre szeretnék menni. R-d----še--/-Rad- bi---a-na le----šč-. R-- b- š-- / R--- b- š-- n- l--------- R-d b- š-l / R-d- b- š-a n- l-t-l-š-e- -------------------------------------- Rad bi šel / Rada bi šla na letališče. 0
A városközpontba szeretnék menni. Rad b---el - --d- bi --a-- ce---r-m--t-. R-- b- š-- / R--- b- š-- v c----- m----- R-d b- š-l / R-d- b- š-a v c-n-e- m-s-a- ---------------------------------------- Rad bi šel / Rada bi šla v center mesta. 0
Hogyan jutok el a vasútállomáshoz? Kako--ri-------žel---i----p--t-j-? K--- p----- n- ž--------- p------- K-k- p-i-e- n- ž-l-z-i-k- p-s-a-o- ---------------------------------- Kako pridem na železniško postajo? 0
Hogyan jutok el a repülőtérhez? Kako-p-id-m -a letal----? K--- p----- n- l--------- K-k- p-i-e- n- l-t-l-š-e- ------------------------- Kako pridem na letališče? 0
Hogyan jutok el a városközpontba? K--o p--d-m v----t-r --st-. K--- p----- v c----- m----- K-k- p-i-e- v c-n-e- m-s-a- --------------------------- Kako pridem v center mesta. 0
Szükségem van egy taxira. P---ebuje- t---i. P--------- t----- P-t-e-u-e- t-k-i- ----------------- Potrebujem taksi. 0
Szükségem van egy várostérképre. P--re-u-em--e--j-vid ----a. P--------- z-------- m----- P-t-e-u-e- z-m-j-v-d m-s-a- --------------------------- Potrebujem zemljevid mesta. 0
Szükségem van egy hotelre. Potr-b---m-h-tel. P--------- h----- P-t-e-u-e- h-t-l- ----------------- Potrebujem hotel. 0
Egy autót szeretnék bérelni. Ra---- -a--l-(n------ -v--. R-- b- n---- (------- a---- R-d b- n-j-l (-a-e-a- a-t-. --------------------------- Rad bi najel (najela) avto. 0
Itt van a hitelkártyám. T---- -oj- -redit-a--arti--. T- j- m--- k------- k------- T- j- m-j- k-e-i-n- k-r-i-a- ---------------------------- Tu je moja kreditna kartica. 0
Itt van a jogosítványom. T- j--moje----n-šk---ov-l---j-. T- j- m--- v------- d---------- T- j- m-j- v-z-i-k- d-v-l-e-j-. ------------------------------- Tu je moje vozniško dovoljenje. 0
Mit lehet megnézni a városban? K-j ----a-v---ti - -----? K-- s- d- v----- v m----- K-j s- d- v-d-t- v m-s-u- ------------------------- Kaj se da videti v mestu? 0
Menjenek az óvárosba. P-jd--e-- s--r- d-l--es--. P------ v s---- d-- m----- P-j-i-e v s-a-i d-l m-s-a- -------------------------- Pojdite v stari del mesta. 0
Csináljanak egy városnézö körsétát. Poj---- n--kro-no-v--n---p---e--u. P------ n- k----- v----- p- m----- P-j-i-e n- k-o-n- v-ž-j- p- m-s-u- ---------------------------------- Pojdite na krožno vožnjo po mestu. 0
Menjenek a kikötőhöz! P-jd----v-----t--i-če. P------ v p----------- P-j-i-e v p-i-t-n-š-e- ---------------------- Pojdite v pristanišče. 0
Csináljanak egy kikötői körutazást. P----te--a k---n- --ž-j- p- pr-sta-i-č-. P------ n- k----- v----- p- p----------- P-j-i-e n- k-o-n- v-ž-j- p- p-i-t-n-š-u- ---------------------------------------- Pojdite na krožno vožnjo po pristanišču. 0
Milyen látnivalók vannak még ezen kívül? Kaj-j---- --e--- o-l---? K-- j- š- v----- o------ K-j j- š- v-e-n- o-l-d-? ------------------------ Kaj je še vredno ogleda? 0

Szláv nyelvek

300 millió ember számára a szláv számít anyanyelvnek. A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Körülbelül 20 szláv nyelv létezik. A legjelentősebb az orosz nyelv. Több mint 150 millió ember anyanyelve az orosz. Ezután jön a Lengyel és az ukrán 50-50 millió anyanyelvűvel. A nyelvtudomány felosztja a szláv nyelveket. Léteznek nyugat szláv, kelet szláv és dél szláv nyelvek. A nyugat-szláv nyelvek közé tartozik a lengyel, a cseh és a szlovák nyelv. Az orosz, az ukrán és a fehérorosz kelet-szláv nyelvek. Dél-szláv nyelvek közé tartozik a szerb, a horvát és a bolgár. Emellett sok egyéb szláv nyelv létezik. Ezeket azonban csak nagyon kevés ember beszeli. A szláv nyelvek egy közös proto nyelvből származnak. Egyes nyelvek viszonylag későn fejlődtek ki belőle. Tehát ezek fiatalabbak mint a germán és a újlatin nyelvek. A szláv nyelvek szókincse nagyon hasonlít egymásra. Ez azért van, mert viszonylag későn váltak szét. Tudományos szemszögből nézve a szláv nyelvek konzervatívak. Ez azt jelenti, hogy még sok régi struktúrát tartalmaznak. Egyéb indoeurópai nyelvek már elvesztették ezeket a régi struktúrákat. A szláv nyelvek ezért nagyon érdekesek a tudomány számára. A segítségükkel vissza lehet következtetni régebbi nyelvekre. Így kívánják a tudósok az indoeurópai nyelvet rekonstruálni. Jellemzője a szláv nyelveknek a kevés magánhangzó. Emellett léteznek számos olyan hangok amelyek más nyelvben nem fordulnak elő. Ezért különösen a nyugat-európaiak számára sokszor gondot okoz a kiejtés. De ne féljen - minden rendben lesz! Avagy lengyelül: Wszystko będzie dobrze!