Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   mk Минато време 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [осумдесет и три]

83 [osoomdyesyet i tri]

Минато време 3

[Minato vryemye 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
telefonálni тел---н--а т--------- т-л-ф-н-р- ---------- телефонира 0
t-e-y-f-nira t----------- t-e-y-f-n-r- ------------ tyelyefonira
Telefonáltam. Ј----е-е-о-и-а-. Ј-- т----------- Ј-с т-л-ф-н-р-в- ---------------- Јас телефонирав. 0
Јas--ye--efoni-a-. Ј-- t------------- Ј-s t-e-y-f-n-r-v- ------------------ Јas tyelyefonirav.
Az egész időben telefonáltam. Ја- -ело -р--е -еле-----ав. Ј-- ц--- в---- т----------- Ј-с ц-л- в-е-е т-л-ф-н-р-в- --------------------------- Јас цело време телефонирав. 0
Ј---t-y------ye-ye --elye-onira-. Ј-- t----- v------ t------------- Ј-s t-y-l- v-y-m-e t-e-y-f-n-r-v- --------------------------------- Јas tzyelo vryemye tyelyefonirav.
kérdezni прашува п------ п-а-у-а ------- прашува 0
p-a-h---a p-------- p-a-h-o-a --------- prashoova
Kérdeztem. Ј-- пра-а-. Ј-- п------ Ј-с п-а-а-. ----------- Јас прашав. 0
Јa- p---ha-. Ј-- p------- Ј-s p-a-h-v- ------------ Јas prashav.
Mindig kérdeztem. Ја- --ког-ш ---шу-а-. Ј-- с------ п-------- Ј-с с-к-г-ш п-а-у-а-. --------------------- Јас секогаш прашував. 0
Ј---syek--u--- prasho-va-. Ј-- s--------- p---------- Ј-s s-e-o-u-s- p-a-h-o-a-. -------------------------- Јas syekoguash prashoovav.
mesélni рас-аж-ва р-------- р-с-а-у-а --------- раскажува 0
ra-k----va r--------- r-s-a-o-v- ---------- raskaʐoova
Meséltem. Ј---ра-кажу-ав. Ј-- р---------- Ј-с р-с-а-у-а-. --------------- Јас раскажував. 0
Јas -as-a--ova-. Ј-- r----------- Ј-s r-s-a-o-v-v- ---------------- Јas raskaʐoovav.
Az egész történetet elmeséltem. Ј-с--- -а-к-ж---це---а --и---н-. Ј-- ј- р------- ц----- п-------- Ј-с ј- р-с-а-а- ц-л-т- п-и-а-н-. -------------------------------- Јас ја раскажав целата приказна. 0
Јa- ј---a-----v----el--a--ri-azn-. Ј-- ј- r------- t------- p-------- Ј-s ј- r-s-a-a- t-y-l-t- p-i-a-n-. ---------------------------------- Јas јa raskaʐav tzyelata prikazna.
tanulni у-и у-- у-и --- учи 0
oochi o---- o-c-i ----- oochi
Tanultam. Ј-с --ев. Ј-- у---- Ј-с у-е-. --------- Јас учев. 0
Јas-oo-hye-. Ј-- o------- Ј-s o-c-y-v- ------------ Јas oochyev.
Egész este tanultam. Јас--че---ела-вечер. Ј-- у--- ц--- в----- Ј-с у-е- ц-л- в-ч-р- -------------------- Јас учев цела вечер. 0
Ј-- --c-y-- t-y-la----c--e-. Ј-- o------ t----- v-------- Ј-s o-c-y-v t-y-l- v-e-h-e-. ---------------------------- Јas oochyev tzyela vyechyer.
dolgozni раб-ти р----- р-б-т- ------ работи 0
r---ti r----- r-b-t- ------ raboti
Dolgoztam. Ј-с раб-те-. Ј-- р------- Ј-с р-б-т-в- ------------ Јас работев. 0
Јa--r--ot-e-. Ј-- r-------- Ј-s r-b-t-e-. ------------- Јas rabotyev.
Egész nap dolgoztam. Ј---р--отев--------. Ј-- р------ ц-- д--- Ј-с р-б-т-в ц-л д-н- -------------------- Јас работев цел ден. 0
Ј-s--ab--yev----el-dy-n. Ј-- r------- t---- d---- Ј-s r-b-t-e- t-y-l d-e-. ------------------------ Јas rabotyev tzyel dyen.
enni ј-де ј--- ј-д- ---- јаде 0
ј-d-e ј---- ј-d-e ----- јadye
Ettem. Ј-с -адев. Ј-- ј----- Ј-с ј-д-в- ---------- Јас јадев. 0
Ј---јad---. Ј-- ј------ Ј-s ј-d-e-. ----------- Јas јadyev.
Az összes ételt megettem. Ј----- -зедов -елото -аде-е. Ј-- г- и----- ц----- ј------ Ј-с г- и-е-о- ц-л-т- ј-д-њ-. ---------------------------- Јас го изедов целото јадење. 0
Ј-s--uo izye--v---y-l--o-јad-----. Ј-- g-- i------ t------- ј-------- Ј-s g-o i-y-d-v t-y-l-t- ј-d-e-y-. ---------------------------------- Јas guo izyedov tzyeloto јadyeњye.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…