Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   mk Минато време 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [осумдесет и три]

83 [osoomdyesyet i tri]

Минато време 3

Minato vryemye 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
telefonálni т--ефони-а т_________ т-л-ф-н-р- ---------- телефонира 0
tye-yefo-ira t___________ t-e-y-f-n-r- ------------ tyelyefonira
Telefonáltam. Ј-- -е--фо--р-в. Ј__ т___________ Ј-с т-л-ф-н-р-в- ---------------- Јас телефонирав. 0
Јas ty-l-efon--a-. Ј__ t_____________ Ј-s t-e-y-f-n-r-v- ------------------ Јas tyelyefonirav.
Az egész időben telefonáltam. Ј-с ц--о вре-е т-леф---р--. Ј__ ц___ в____ т___________ Ј-с ц-л- в-е-е т-л-ф-н-р-в- --------------------------- Јас цело време телефонирав. 0
Ј-s-tz---o -r-e-ye t-el-efo---a-. Ј__ t_____ v______ t_____________ Ј-s t-y-l- v-y-m-e t-e-y-f-n-r-v- --------------------------------- Јas tzyelo vryemye tyelyefonirav.
kérdezni пр-шу-а п______ п-а-у-а ------- прашува 0
pr-sho-va p________ p-a-h-o-a --------- prashoova
Kérdeztem. Ј-с п--шав. Ј__ п______ Ј-с п-а-а-. ----------- Јас прашав. 0
Ј-s -r--hav. Ј__ p_______ Ј-s p-a-h-v- ------------ Јas prashav.
Mindig kérdeztem. Ја- сек-г-- -ра----в. Ј__ с______ п________ Ј-с с-к-г-ш п-а-у-а-. --------------------- Јас секогаш прашував. 0
Јas-sy--o-u-sh-pr-s--o-av. Ј__ s_________ p__________ Ј-s s-e-o-u-s- p-a-h-o-a-. -------------------------- Јas syekoguash prashoovav.
mesélni ра-к-ж-ва р________ р-с-а-у-а --------- раскажува 0
r----ʐo-va r_________ r-s-a-o-v- ---------- raskaʐoova
Meséltem. Ј-----с----в-в. Ј__ р__________ Ј-с р-с-а-у-а-. --------------- Јас раскажував. 0
Ј-- -a-k---ovav. Ј__ r___________ Ј-s r-s-a-o-v-v- ---------------- Јas raskaʐoovav.
Az egész történetet elmeséltem. Ј------р--к-жа--целата-п-и--зн-. Ј__ ј_ р_______ ц_____ п________ Ј-с ј- р-с-а-а- ц-л-т- п-и-а-н-. -------------------------------- Јас ја раскажав целата приказна. 0
Јas-ј- r---a--- t-y-la-a----k-zn-. Ј__ ј_ r_______ t_______ p________ Ј-s ј- r-s-a-a- t-y-l-t- p-i-a-n-. ---------------------------------- Јas јa raskaʐav tzyelata prikazna.
tanulni у-и у__ у-и --- учи 0
oo--i o____ o-c-i ----- oochi
Tanultam. Јас у-ев. Ј__ у____ Ј-с у-е-. --------- Јас учев. 0
Ј-s-o-----v. Ј__ o_______ Ј-s o-c-y-v- ------------ Јas oochyev.
Egész este tanultam. Ј-с уче-----а--е-ер. Ј__ у___ ц___ в_____ Ј-с у-е- ц-л- в-ч-р- -------------------- Јас учев цела вечер. 0
Ј-- ---hyev-tzy-la-v---hy-r. Ј__ o______ t_____ v________ Ј-s o-c-y-v t-y-l- v-e-h-e-. ---------------------------- Јas oochyev tzyela vyechyer.
dolgozni р-бо-и р_____ р-б-т- ------ работи 0
ra-oti r_____ r-b-t- ------ raboti
Dolgoztam. Јас--аб-тев. Ј__ р_______ Ј-с р-б-т-в- ------------ Јас работев. 0
Ј-- rabo-yev. Ј__ r________ Ј-s r-b-t-e-. ------------- Јas rabotyev.
Egész nap dolgoztam. Ја-----оте---е- -е-. Ј__ р______ ц__ д___ Ј-с р-б-т-в ц-л д-н- -------------------- Јас работев цел ден. 0
Јas-r--otye- tzy----ye-. Ј__ r_______ t____ d____ Ј-s r-b-t-e- t-y-l d-e-. ------------------------ Јas rabotyev tzyel dyen.
enni јаде ј___ ј-д- ---- јаде 0
јa-ye ј____ ј-d-e ----- јadye
Ettem. Ј-с јад--. Ј__ ј_____ Ј-с ј-д-в- ---------- Јас јадев. 0
Јas --d-e-. Ј__ ј______ Ј-s ј-d-e-. ----------- Јas јadyev.
Az összes ételt megettem. Јас -о -з--о- целото--адење. Ј__ г_ и_____ ц_____ ј______ Ј-с г- и-е-о- ц-л-т- ј-д-њ-. ---------------------------- Јас го изедов целото јадење. 0
Ј---guo ---ed---tz-el--- -ady-њ--. Ј__ g__ i______ t_______ ј________ Ј-s g-o i-y-d-v t-y-l-t- ј-d-e-y-. ---------------------------------- Јas guo izyedov tzyeloto јadyeњye.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…