Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   nn Past tense 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [åttitre]

Past tense 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar nynorsk Lejátszás Több
telefonálni r-n-je r----- r-n-j- ------ ringje 0
Telefonáltam. E- r-ng--. E- r------ E- r-n-t-. ---------- Eg ringte. 0
Az egész időben telefonáltam. Eg -ar--i-gt-h---e t-d-. E- h-- r---- h---- t---- E- h-r r-n-t h-i-e t-d-. ------------------------ Eg har ringt heile tida. 0
kérdezni sp--je s----- s-ø-j- ------ spørje 0
Kérdeztem. E---pu---. E- s------ E- s-u-d-. ---------- Eg spurde. 0
Mindig kérdeztem. E- har -l-t-d--p-rt. E- h-- a----- s----- E- h-r a-l-i- s-u-t- -------------------- Eg har alltid spurt. 0
mesélni fo-t-l-e f------- f-r-e-j- -------- fortelje 0
Meséltem. E- f--t---e. E- f-------- E- f-r-a-d-. ------------ Eg fortalde. 0
Az egész történetet elmeséltem. E--h-r -orta-t-heil- hi--oria. E- h-- f------ h---- h-------- E- h-r f-r-a-t h-i-e h-s-o-i-. ------------------------------ Eg har fortalt heile historia. 0
tanulni lære-/ ----e-e l--- / s------ l-r- / s-u-e-e -------------- lære / studere 0
Tanultam. Eg--æ-t-. -g-st-d----. E- l----- E- s-------- E- l-r-e- E- s-u-e-t-. ---------------------- Eg lærte. Eg studerte. 0
Egész este tanultam. Eg-h---l-r- - --il--kve-d- -----r---u-ert-- h-ile -v-ld. E- h-- l--- i h---- k----- E- h-- s------ i h---- k----- E- h-r l-r- i h-i-e k-e-d- E- h-r s-u-e-t i h-i-e k-e-d- -------------------------------------------------------- Eg har lært i heile kveld. Eg har studert i heile kveld. 0
dolgozni j--be j---- j-b-e ----- jobbe 0
Dolgoztam. Eg--o-ba. E- j----- E- j-b-a- --------- Eg jobba. 0
Egész nap dolgoztam. Eg---- ----a heil--da---. E- h-- j---- h---- d----- E- h-r j-b-a h-i-e d-g-n- ------------------------- Eg har jobba heile dagen. 0
enni ete e-- e-e --- ete 0
Ettem. E---t. E- å-- E- å-. ------ Eg åt. 0
Az összes ételt megettem. E--har ete--pp-alt. E- h-- e-- o-- a--- E- h-r e-e o-p a-t- ------------------- Eg har ete opp alt. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…