Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   fr Passé 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [quatre-vingt-trois]

Passé 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar francia Lejátszás Több
telefonálni t--é-h-ner t--------- t-l-p-o-e- ---------- téléphoner 0
Telefonáltam. J’a- té-é--o-é. J--- t--------- J-a- t-l-p-o-é- --------------- J’ai téléphoné. 0
Az egész időben telefonáltam. J’a--t-lép-on--t-----e te-ps. J--- t-------- t--- l- t----- J-a- t-l-p-o-é t-u- l- t-m-s- ----------------------------- J’ai téléphoné tout le temps. 0
kérdezni d-man--r d------- d-m-n-e- -------- demander 0
Kérdeztem. J’ai -emand-. J--- d------- J-a- d-m-n-é- ------------- J’ai demandé. 0
Mindig kérdeztem. J’-i--o--o-r---e--ndé. J--- t------- d------- J-a- t-u-o-r- d-m-n-é- ---------------------- J’ai toujours demandé. 0
mesélni r-c--t-r r------- r-c-n-e- -------- raconter 0
Meséltem. J--i-r-c--t-. J--- r------- J-a- r-c-n-é- ------------- J’ai raconté. 0
Az egész történetet elmeséltem. J’-- r---n----ou-e -’h-s---re. J--- r------ t---- l---------- J-a- r-c-n-é t-u-e l-h-s-o-r-. ------------------------------ J’ai raconté toute l’histoire. 0
tanulni étu---r é------ é-u-i-r ------- étudier 0
Tanultam. J’-i -t-d-é. J--- é------ J-a- é-u-i-. ------------ J’ai étudié. 0
Egész este tanultam. J--- ----i- --ute -a -o-r--. J--- é----- t---- l- s------ J-a- é-u-i- t-u-e l- s-i-é-. ---------------------------- J’ai étudié toute la soirée. 0
dolgozni t--va--l-r t--------- t-a-a-l-e- ---------- travailler 0
Dolgoztam. J-----r-v--llé. J--- t--------- J-a- t-a-a-l-é- --------------- J’ai travaillé. 0
Egész nap dolgoztam. J’-- -r---i--- -o--e--a--our---. J--- t-------- t---- l- j------- J-a- t-a-a-l-é t-u-e l- j-u-n-e- -------------------------------- J’ai travaillé toute la journée. 0
enni m---er m----- m-n-e- ------ manger 0
Ettem. J’a- --ngé. J--- m----- J-a- m-n-é- ----------- J’ai mangé. 0
Az összes ételt megettem. J’-- man-é -ou--le-re--s. J--- m---- t--- l- r----- J-a- m-n-é t-u- l- r-p-s- ------------------------- J’ai mangé tout le repas. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…