Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   fa ‫ زمان گذشته 3‬

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

‫83 [هشتاد و سه]‬

83 [hashtâd-o-se]

‫ زمان گذشته 3‬

zamaan gozashteh 3‬‬‬

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar perzsa Lejátszás Több
telefonálni ‫-ل-ن--د-‬ ‫____ ز___ ‫-ل-ن ز-ن- ---------- ‫تلفن زدن‬ 0
‫t-le-o--z--an--‬ ‫_______ z_______ ‫-e-e-o- z-d-n-‬- ----------------- ‫telefon zadan‬‬‬
Telefonáltam. ‫---ت-ف---ده -م-‬ ‫__ ت___ ز__ ا___ ‫-ن ت-ف- ز-ه ا-.- ----------------- ‫من تلفن زده ام.‬ 0
‫ma----l-fo- ---e- am.-‬‬ ‫___ t______ z____ a_____ ‫-a- t-l-f-n z-d-h a-.-‬- ------------------------- ‫man telefon zadeh am.‬‬‬
Az egész időben telefonáltam. ‫---تم-----ت -ا-ت-فن ص-بت ------م.‬ ‫__ ت___ م__ ب_ ت___ ص___ م_______ ‫-ن ت-ا- م-ت ب- ت-ف- ص-ب- م-‌-ر-م-‬ ----------------------------------- ‫من تمام مدت با تلفن صحبت می‌کردم.‬ 0
‫ma---a--am mo-da-----t-lefon so-ba- m--ka----.--‬ ‫___ t_____ m_____ b_ t______ s_____ m____________ ‫-a- t-m-a- m-d-a- b- t-l-f-n s-h-a- m---a-d-m-‬-‬ -------------------------------------------------- ‫man tamaam moddat ba telefon sohbat mi-kardam.‬‬‬
kérdezni ‫-ؤال--ردن‬ ‫____ ک____ ‫-ؤ-ل ک-د-‬ ----------- ‫سؤال کردن‬ 0
‫-ؤ-- ka--a--‬‬ ‫____ k________ ‫-ؤ-l k-r-a-‬-‬ --------------- ‫sؤel kardan‬‬‬
Kérdeztem. ‫-ن---ال----- ا-.‬ ‫__ س___ ک___ ا___ ‫-ن س-ا- ک-د- ا-.- ------------------ ‫من سؤال کرده ام.‬ 0
‫-a--s--l -a---- a---‬‬ ‫___ s___ k_____ a_____ ‫-a- s-e- k-r-e- a-.-‬- ----------------------- ‫man sؤel kardeh am.‬‬‬
Mindig kérdeztem. ‫م- ه---- س-ا- می‌کرد--‬ ‫__ ه____ س___ م_______ ‫-ن ه-ی-ه س-ا- م-‌-ر-م-‬ ------------------------ ‫من همیشه سوال می‌کردم.‬ 0
‫m------i--eh s-al mi--ar-a-.‬-‬ ‫___ h_______ s___ m____________ ‫-a- h-m-s-e- s-a- m---a-d-m-‬-‬ -------------------------------- ‫man hamisheh soal mi-kardam.‬‬‬
mesélni ‫---یف -ر-ن‬ ‫_____ ک____ ‫-ع-ی- ک-د-‬ ------------ ‫تعریف کردن‬ 0
‫t-r-- -ar-a---‬ ‫_____ k________ ‫-a-i- k-r-a-‬-‬ ---------------- ‫tarif kardan‬‬‬
Meséltem. ‫---تع-یف-ک--ه ا--‬ ‫__ ت____ ک___ ا___ ‫-ن ت-ر-ف ک-د- ا-.- ------------------- ‫من تعریف کرده ام.‬ 0
‫ma--t-ri----rd-h am.‬-‬ ‫___ t____ k_____ a_____ ‫-a- t-r-f k-r-e- a-.-‬- ------------------------ ‫man tarif kardeh am.‬‬‬
Az egész történetet elmeséltem. ‫-ن-ت-ام -ا-تا--را--ع----ک-ده-ا-/کردم-‬ ‫__ ت___ د_____ ر_ ت____ ک___ ا________ ‫-ن ت-ا- د-س-ا- ر- ت-ر-ف ک-د- ا-/-ر-م-‬ --------------------------------------- ‫من تمام داستان را تعریف کرده ام/کردم.‬ 0
‫man ----a- d--staa--ra -a-if-ka--e- am-k-rda-.--‬ ‫___ t_____ d_______ r_ t____ k_____ a____________ ‫-a- t-m-a- d-a-t-a- r- t-r-f k-r-e- a-/-a-d-m-‬-‬ -------------------------------------------------- ‫man tamaam daastaan ra tarif kardeh am/kardam.‬‬‬
tanulni ‫--د---ف-ن‬ ‫___ گ_____ ‫-ا- گ-ف-ن- ----------- ‫یاد گرفتن‬ 0
‫y------re-tan‬-‬ ‫____ g__________ ‫-a-d g-r-f-a-‬-‬ ----------------- ‫yaad gereftan‬‬‬
Tanultam. ‫-ن--اد گرف-ه----‬ ‫__ ی__ گ____ ا___ ‫-ن ی-د گ-ف-ه ا-.- ------------------ ‫من یاد گرفته ام.‬ 0
‫man----d g--e--eh-a-.‬-‬ ‫___ y___ g_______ a_____ ‫-a- y-a- g-r-f-e- a-.-‬- ------------------------- ‫man yaad gerefteh am.‬‬‬
Egész este tanultam. ‫من-تمام ش- ----- یاد-یری-----.‬ ‫__ ت___ ش_ م____ ی______ ب_____ ‫-ن ت-ا- ش- م-غ-ل ی-د-ی-ی ب-د-.- -------------------------------- ‫من تمام شب مشغول یادگیری بودم.‬ 0
‫--n tamaa---ha---a-h-h--------g-ri-----am-‬‬‬ ‫___ t_____ s___ m________ y_______ b_________ ‫-a- t-m-a- s-a- m-s-g-o-l y-a-g-r- b-o-a-.-‬- ---------------------------------------------- ‫man tamaam shab mashghool yaadgiri boodam.‬‬‬
dolgozni ‫ک-- ----‬ ‫___ ک____ ‫-ا- ک-د-‬ ---------- ‫کار کردن‬ 0
‫--a- -arda-‬‬‬ ‫____ k________ ‫-a-r k-r-a-‬-‬ --------------- ‫kaar kardan‬‬‬
Dolgoztam. ‫-----ر-کر----م.‬ ‫__ ک__ ک___ ا___ ‫-ن ک-ر ک-د- ا-.- ----------------- ‫من کار کرده ام.‬ 0
‫m---ka-----rdeh --.--‬ ‫___ k___ k_____ a_____ ‫-a- k-a- k-r-e- a-.-‬- ----------------------- ‫man kaar kardeh am.‬‬‬
Egész nap dolgoztam. ‫م---ما--رو---ا- می-کر---‬ ‫__ ت___ ر__ ک__ م_______ ‫-ن ت-ا- ر-ز ک-ر م-‌-ر-م-‬ -------------------------- ‫من تمام روز کار می‌کردم.‬ 0
‫m-n-t-ma-m -o-z--a-r m------am--‬‬ ‫___ t_____ r___ k___ m____________ ‫-a- t-m-a- r-o- k-a- m---a-d-m-‬-‬ ----------------------------------- ‫man tamaam rooz kaar mi-kardam.‬‬‬
enni ‫--- --ر-ن‬ ‫___ خ_____ ‫-ذ- خ-ر-ن- ----------- ‫غذا خوردن‬ 0
‫gh-zaa ---------‬ ‫______ k_________ ‫-h-z-a k-o-d-n-‬- ------------------ ‫ghazaa khordan‬‬‬
Ettem. ‫من---ا خ-ر-ه--م-‬ ‫__ غ__ خ____ ا___ ‫-ن غ-ا خ-ر-ه ا-.- ------------------ ‫من غذا خورده ام.‬ 0
‫man-----a- k-ordeh -m.-‬‬ ‫___ g_____ k______ a_____ ‫-a- g-a-a- k-o-d-h a-.-‬- -------------------------- ‫man ghazaa khordeh am.‬‬‬
Az összes ételt megettem. ‫-ن تمام---- -- -و---.‬ ‫__ ت___ غ__ ر_ خ______ ‫-ن ت-ا- غ-ا ر- خ-ر-م-‬ ----------------------- ‫من تمام غذا را خوردم.‬ 0
‫man-tam-----haz-a -- -ho---m.-‬‬ ‫___ t_____ g_____ r_ k__________ ‫-a- t-m-a- g-a-a- r- k-o-d-m-‬-‬ --------------------------------- ‫man tamaam ghazaa ra khordam.‬‬‬

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + perzsa (1-100) MP3 perzsa (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…