Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   bg Минало време 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [осемдесет и три]

83 [osemdeset i tri]

Минало време 3

Minalo vreme 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
telefonálni звън----обаж--м -е -------фона з____ / о______ с_ п_ т_______ з-ъ-я / о-а-д-м с- п- т-л-ф-н- ------------------------------ звъня / обаждам се по телефона 0
zv--ya --ob--h--m se-po --lefo-a z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
Telefonáltam. А---вън-х по-тел--она. А_ з_____ п_ т________ А- з-ъ-я- п- т-л-ф-н-. ---------------------- Аз звънях по телефона. 0
A--zvy---kh -o-tel-f---. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
Az egész időben telefonáltam. Гов--и-----те---о-а-пре- ц------в-еме. Г______ п_ т_______ п___ ц_____ в_____ Г-в-р-х п- т-л-ф-н- п-е- ц-л-т- в-е-е- -------------------------------------- Говорих по телефона през цялото време. 0
Go----k--p---e------ --ez---yalo-o--reme. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
kérdezni Питам П____ П-т-м ----- Питам 0
Pi--m P____ P-t-m ----- Pitam
Kérdeztem. Аз-п--а-. А_ п_____ А- п-т-х- --------- Аз питах. 0
A---i-ak-. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
Mindig kérdeztem. Аз -о-т-ян-о---тах. А_ п________ п_____ А- п-с-о-н-о п-т-х- ------------------- Аз постоянно питах. 0
A- po--oy---o -ita--. A_ p_________ p______ A- p-s-o-a-n- p-t-k-. --------------------- Az postoyanno pitakh.
mesélni Р---а-вам Р________ Р-з-а-в-м --------- Разказвам 0
R--ka-v-m R________ R-z-a-v-m --------- Razkazvam
Meséltem. Аз-р----з--х. А_ р_________ А- р-з-а-в-х- ------------- Аз разказвах. 0
Az----k-z-ak-. A_ r__________ A- r-z-a-v-k-. -------------- Az razkazvakh.
Az egész történetet elmeséltem. А----з-азах-ця--т- истор--. А_ р_______ ц_____ и_______ А- р-з-а-а- ц-л-т- и-т-р-я- --------------------------- Аз разказах цялата история. 0
Az -azka-a---t-y-l-ta --tor-y-. A_ r________ t_______ i________ A- r-z-a-a-h t-y-l-t- i-t-r-y-. ------------------------------- Az razkazakh tsyalata istoriya.
tanulni У-а У__ У-а --- Уча 0
U-ha U___ U-h- ---- Ucha
Tanultam. А-----х. А_ у____ А- у-и-. -------- Аз учих. 0
Az-uch-k-. A_ u______ A- u-h-k-. ---------- Az uchikh.
Egész este tanultam. А--у-и- -я-а веч-р. А_ у___ ц___ в_____ А- у-и- ц-л- в-ч-р- ------------------- Аз учих цяла вечер. 0
Az----------ya-a --c-er. A_ u_____ t_____ v______ A- u-h-k- t-y-l- v-c-e-. ------------------------ Az uchikh tsyala vecher.
dolgozni Рабо-я Р_____ Р-б-т- ------ Работя 0
Rab-t-a R______ R-b-t-a ------- Rabotya
Dolgoztam. А--работ-х. А_ р_______ А- р-б-т-х- ----------- Аз работих. 0
A----b--ikh. A_ r________ A- r-b-t-k-. ------------ Az rabotikh.
Egész nap dolgoztam. А- р-бо-их ц-л-де-. А_ р______ ц__ д___ А- р-б-т-х ц-л д-н- ------------------- Аз работих цял ден. 0
A- ra-o-ik- t-y-- d--. A_ r_______ t____ d___ A- r-b-t-k- t-y-l d-n- ---------------------- Az rabotikh tsyal den.
enni -м Я_ Я- -- Ям 0
Y-m Y__ Y-m --- Yam
Ettem. Аз ядо-. А_ я____ А- я-о-. -------- Аз ядох. 0
A- -a-ok-. A_ y______ A- y-d-k-. ---------- Az yadokh.
Az összes ételt megettem. А---зя--- --ич--та хр-н-. А_ и_____ в_______ х_____ А- и-я-о- в-и-к-т- х-а-а- ------------------------- Аз изядох всичката храна. 0
A- i---dok---s----ata --r-na. A_ i_______ v________ k______ A- i-y-d-k- v-i-h-a-a k-r-n-. ----------------------------- Az izyadokh vsichkata khrana.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + bolgár (1-100) MP3 bolgár (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…