Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   bg Минало време 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [осемдесет и три]

83 [osemdeset i tri]

Минало време 3

[Minalo vreme 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
telefonálni з-ъня --оба---- с- п- --л-ф-на звъня / обаждам се по телефона з-ъ-я / о-а-д-м с- п- т-л-ф-н- ------------------------------ звъня / обаждам се по телефона 0
z-y--- /-ob---da--s--------ef-na zvynya / obazhdam se po telefona z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
Telefonáltam. Аз--въ-ях -----леф-на. Аз звънях по телефона. А- з-ъ-я- п- т-л-ф-н-. ---------------------- Аз звънях по телефона. 0
A- --yny-kh--o ---ef---. Az zvynyakh po telefona. A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
Az egész időben telefonáltam. Г-во-их-п- те-еф-н---рез ----т- -реме. Говорих по телефона през цялото време. Г-в-р-х п- т-л-ф-н- п-е- ц-л-т- в-е-е- -------------------------------------- Говорих по телефона през цялото време. 0
Go--r--- -- tel--on--p-ez -sy---t--vr-m-. Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme. G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
kérdezni П-там Питам П-т-м ----- Питам 0
Pit-m Pitam P-t-m ----- Pitam
Kérdeztem. А--п--ах. Аз питах. А- п-т-х- --------- Аз питах. 0
Az-p-ta--. Az pitakh. A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
Mindig kérdeztem. А--пост----- пит-х. Аз постоянно питах. А- п-с-о-н-о п-т-х- ------------------- Аз постоянно питах. 0
Az po-t--anno-------. Az postoyanno pitakh. A- p-s-o-a-n- p-t-k-. --------------------- Az postoyanno pitakh.
mesélni Р-з--звам Разказвам Р-з-а-в-м --------- Разказвам 0
Razkazv-m Razkazvam R-z-a-v-m --------- Razkazvam
Meséltem. Аз ---ка-вах. Аз разказвах. А- р-з-а-в-х- ------------- Аз разказвах. 0
Az -az-a-----. Az razkazvakh. A- r-z-a-v-k-. -------------- Az razkazvakh.
Az egész történetet elmeséltem. А- -----з-х------- -с--рия. Аз разказах цялата история. А- р-з-а-а- ц-л-т- и-т-р-я- --------------------------- Аз разказах цялата история. 0
Az -a--a--kh-tsyal----i-------. Az razkazakh tsyalata istoriya. A- r-z-a-a-h t-y-l-t- i-t-r-y-. ------------------------------- Az razkazakh tsyalata istoriya.
tanulni У-а Уча У-а --- Уча 0
U-ha Ucha U-h- ---- Ucha
Tanultam. А- уч-х. Аз учих. А- у-и-. -------- Аз учих. 0
A---ch-k-. Az uchikh. A- u-h-k-. ---------- Az uchikh.
Egész este tanultam. А- ------ял- -----. Аз учих цяла вечер. А- у-и- ц-л- в-ч-р- ------------------- Аз учих цяла вечер. 0
A-----i-h t-ya-a v-ch--. Az uchikh tsyala vecher. A- u-h-k- t-y-l- v-c-e-. ------------------------ Az uchikh tsyala vecher.
dolgozni Ра-о-я Работя Р-б-т- ------ Работя 0
R---t-a Rabotya R-b-t-a ------- Rabotya
Dolgoztam. Аз --б-тих. Аз работих. А- р-б-т-х- ----------- Аз работих. 0
A- ra-ot-k-. Az rabotikh. A- r-b-t-k-. ------------ Az rabotikh.
Egész nap dolgoztam. А----бот-х --л--ен. Аз работих цял ден. А- р-б-т-х ц-л д-н- ------------------- Аз работих цял ден. 0
A- ra-o-i-- ------d--. Az rabotikh tsyal den. A- r-b-t-k- t-y-l d-n- ---------------------- Az rabotikh tsyal den.
enni Я- Ям Я- -- Ям 0
Y-m Yam Y-m --- Yam
Ettem. Аз--д-х. Аз ядох. А- я-о-. -------- Аз ядох. 0
Az -a--kh. Az yadokh. A- y-d-k-. ---------- Az yadokh.
Az összes ételt megettem. Аз--зяд-х-вс-чкат- ----а. Аз изядох всичката храна. А- и-я-о- в-и-к-т- х-а-а- ------------------------- Аз изядох всичката храна. 0
Az i-y--ok---s--h-a-a-khr--a. Az izyadokh vsichkata khrana. A- i-y-d-k- v-i-h-a-a k-r-n-. ----------------------------- Az izyadokh vsichkata khrana.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…