Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   cs Minulý čas 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [osmdesát tři]

Minulý čas 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar cseh Lejátszás Több
telefonálni t---f-n-v-t t---------- t-l-f-n-v-t ----------- telefonovat 0
Telefonáltam. Tel--ono--l--s-m. T---------- j---- T-l-f-n-v-l j-e-. ----------------- Telefonoval jsem. 0
Az egész időben telefonáltam. C--ou ---u --em tele--n----. C---- d--- j--- t----------- C-l-u d-b- j-e- t-l-f-n-v-l- ---------------------------- Celou dobu jsem telefonoval. 0
kérdezni ptá---e p--- s- p-á- s- ------- ptát se 0
Kérdeztem. Z--t----s-- -e. Z----- j--- s-- Z-p-a- j-e- s-. --------------- Zeptal jsem se. 0
Mindig kérdeztem. Vždy-j-em-se-pt-l. V--- j--- s- p---- V-d- j-e- s- p-a-. ------------------ Vždy jsem se ptal. 0
mesélni vy-r-vět v------- v-p-á-ě- -------- vyprávět 0
Meséltem. Vyp--vě- -s-m. V------- j---- V-p-á-ě- j-e-. -------------- Vyprávěl jsem. 0
Az egész történetet elmeséltem. Vy-r---- j-e- celo- p------. V------- j--- c---- p------- V-p-á-ě- j-e- c-l-u p-í-o-u- ---------------------------- Vyprávěl jsem celou příhodu. 0
tanulni u--t se u--- s- u-i- s- ------- učit se 0
Tanultam. Učil-js-m-se. U--- j--- s-- U-i- j-e- s-. ------------- Učil jsem se. 0
Egész este tanultam. Učil--s----e--elý---če-. U--- j--- s- c--- v----- U-i- j-e- s- c-l- v-č-r- ------------------------ Učil jsem se celý večer. 0
dolgozni praco--t p------- p-a-o-a- -------- pracovat 0
Dolgoztam. P--c--a- --e-. P------- j---- P-a-o-a- j-e-. -------------- Pracoval jsem. 0
Egész nap dolgoztam. Pra-ov-- jse--c-lý --n. P------- j--- c--- d--- P-a-o-a- j-e- c-l- d-n- ----------------------- Pracoval jsem celý den. 0
enni jíst j--- j-s- ---- jíst 0
Ettem. J-d---s--. J--- j---- J-d- j-e-. ---------- Jedl jsem. 0
Az összes ételt megettem. Sn-dl j--m -še--n-------. S---- j--- v------ j----- S-ě-l j-e- v-e-h-o j-d-o- ------------------------- Snědl jsem všechno jídlo. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…