Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   px Passado 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [oitenta e três]

Passado 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar portugál (BR) Lejátszás Több
telefonálni t-----n-r t-------- t-l-f-n-r --------- telefonar 0
Telefonáltam. E- t-le-onei. E- t--------- E- t-l-f-n-i- ------------- Eu telefonei. 0
Az egész időben telefonáltam. E- estive-- --m-- -od- tel------d-. E- e----- o t---- t--- t----------- E- e-t-v- o t-m-o t-d- t-l-f-n-n-o- ----------------------------------- Eu estive o tempo todo telefonando. 0
kérdezni p-rg-nt-r p-------- p-r-u-t-r --------- perguntar 0
Kérdeztem. Eu -e-gu--ei. E- p--------- E- p-r-u-t-i- ------------- Eu perguntei. 0
Mindig kérdeztem. Eu -em--e --r---t-i. E- s----- p--------- E- s-m-r- p-r-u-t-i- -------------------- Eu sempre perguntei. 0
mesélni c--t-r c----- c-n-a- ------ contar 0
Meséltem. Eu-c---e-. E- c------ E- c-n-e-. ---------- Eu contei. 0
Az egész történetet elmeséltem. E--c-n--- - h-s--ri- ---a. E- c----- a h------- t---- E- c-n-e- a h-s-ó-i- t-d-. -------------------------- Eu contei a história toda. 0
tanulni apr---e- /--stu-ar a------- / e------ a-r-n-e- / e-t-d-r ------------------ aprender / estudar 0
Tanultam. Eu a-ren---- es---ei. E- a------ / e------- E- a-r-n-i / e-t-d-i- --------------------- Eu aprendi / estudei. 0
Egész este tanultam. E- e---d-- --noi-- t---. E- e------ a n---- t---- E- e-t-d-i a n-i-e t-d-. ------------------------ Eu estudei a noite toda. 0
dolgozni tra-a-h-r t-------- t-a-a-h-r --------- trabalhar 0
Dolgoztam. E- --a--lh--. E- t--------- E- t-a-a-h-i- ------------- Eu trabalhei. 0
Egész nap dolgoztam. Eu t-ab---e--o -ia intei-o. E- t-------- o d-- i------- E- t-a-a-h-i o d-a i-t-i-o- --------------------------- Eu trabalhei o dia inteiro. 0
enni c--er c---- c-m-r ----- comer 0
Ettem. E- co-i. E- c---- E- c-m-. -------- Eu comi. 0
Az összes ételt megettem. Eu-c-mi-- comi-a-t-d-. E- c--- a c----- t---- E- c-m- a c-m-d- t-d-. ---------------------- Eu comi a comida toda. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…