Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   pa ਭੂਤਕਾਲ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ਤਰਿਆਸੀ]

83 [Tari'āsī]

ਭੂਤਕਾਲ 3

bhūtakāla 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar pandzsábi Lejátszás Több
telefonálni ਟ-ਲੀ-ੋ-----ਾ ਟੈ___ ਕ__ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਨ- ------------ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕਰਨਾ 0
ṭa-lī--ōna----anā ṭ_________ k_____ ṭ-i-ī-h-n- k-r-n- ----------------- ṭailīphōna karanā
Telefonáltam. ਮੈ---ੈਲ-ਫੋ- ---- ਹ-। ਮੈਂ ਟੈ___ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਤ- ਹ-। -------------------- ਮੈਂ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
ma-ṁ-ṭai-īphōna kī-ā --i. m___ ṭ_________ k___ h___ m-i- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------- maiṁ ṭailīphōna kītā hai.
Az egész időben telefonáltam. ਮ-- -ਾ- --ਬ-ਰ----ੀਫ-ਨ---ਤਾ-ਹੈ। ਮੈਂ ਬਾ_ – ਬਾ_ ਟੈ___ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਬ-ਰ – ਬ-ਰ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਤ- ਹ-। ------------------------------ ਮੈਂ ਬਾਰ – ਬਾਰ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
M-i--b--a-– -āra---i---hō---k--ā-h--. M___ b___ – b___ ṭ_________ k___ h___ M-i- b-r- – b-r- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------------------- Maiṁ bāra – bāra ṭailīphōna kītā hai.
kérdezni ਪੁ--ਣਾ ਪੁੱ__ ਪ-ੱ-ਣ- ------ ਪੁੱਛਣਾ 0
P-ch--ā P______ P-c-a-ā ------- Puchaṇā
Kérdeztem. ਮੈਂ -ੁ--ਿ---ੈ। ਮੈਂ ਪੁੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਪ-ੱ-ਿ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਪੁੱਛਿਆ ਹੈ। 0
m-----u-h-------. m___ p______ h___ m-i- p-c-i-ā h-i- ----------------- maiṁ puchi'ā hai.
Mindig kérdeztem. ਮੈਂ-ਬ-- - --- ---ਛਿ- --। ਮੈਂ ਬਾ_ – ਬਾ_ ਪੁੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਬ-ਰ – ਬ-ਰ ਪ-ੱ-ਿ- ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਬਾਰ – ਬਾਰ ਪੁੱਛਿਆ ਹੈ। 0
Ma-ṁ --r- -------p-----ā ha-. M___ b___ – b___ p______ h___ M-i- b-r- – b-r- p-c-i-ā h-i- ----------------------------- Maiṁ bāra – bāra puchi'ā hai.
mesélni ਸ--ਾਉ-ਾ ਸੁ___ ਸ-ਣ-ਉ-ਾ ------- ਸੁਣਾਉਣਾ 0
S-ṇā'-ṇā S_______ S-ṇ-'-ṇ- -------- Suṇā'uṇā
Meséltem. ਮੈਂ--ੁ--ਇ--ਹ-। ਮੈਂ ਸੁ___ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ਣ-ਇ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਸੁਣਾਇਆ ਹੈ। 0
maiṁ---ṇ-'--ā---i. m___ s_______ h___ m-i- s-ṇ-'-'- h-i- ------------------ maiṁ suṇā'i'ā hai.
Az egész történetet elmeséltem. ਮ-ਂ-ਪ--ੀ ਕਹ--- ਸੁ--ਈ --। ਮੈਂ ਪੂ_ ਕ__ ਸੁ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਪ-ਰ- ਕ-ਾ-ੀ ਸ-ਣ-ਈ ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਪੂਰੀ ਕਹਾਣੀ ਸੁਣਾਈ ਹੈ। 0
M--ṁ -ū-----h-ṇ- --ṇ-----ai. M___ p___ k_____ s_____ h___ M-i- p-r- k-h-ṇ- s-ṇ-'- h-i- ---------------------------- Maiṁ pūrī kahāṇī suṇā'ī hai.
tanulni ਸ---ਣਾ ਸਿੱ__ ਸ-ੱ-ਣ- ------ ਸਿੱਖਣਾ 0
Si-haṇā S______ S-k-a-ā ------- Sikhaṇā
Tanultam. ਮ-- ਸਿ-ਖ---ਹ-। ਮੈਂ ਸਿੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ੱ-ਿ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ। 0
m-iṁ-sikhi-ā -a-. m___ s______ h___ m-i- s-k-i-ā h-i- ----------------- maiṁ sikhi'ā hai.
Egész este tanultam. ਮੈ------ ਸ਼ਾਮ-ਸਿ-ਖ-- ਹੈ। ਮੈਂ ਸਾ_ ਸ਼ਾ_ ਸਿੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ਰ- ਸ਼-ਮ ਸ-ੱ-ਿ- ਹ-। ----------------------- ਮੈਂ ਸਾਰੀ ਸ਼ਾਮ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ। 0
Mai---ārī--āma-si--i'ā-h--. M___ s___ ś___ s______ h___ M-i- s-r- ś-m- s-k-i-ā h-i- --------------------------- Maiṁ sārī śāma sikhi'ā hai.
dolgozni ਕੰਮ-ਕਰਨਾ ਕੰ_ ਕ__ ਕ-ਮ ਕ-ਨ- -------- ਕੰਮ ਕਰਨਾ 0
Ka-- kara-ā K___ k_____ K-m- k-r-n- ----------- Kama karanā
Dolgoztam. ਮੈ- ----ਕੀਤਾ ਹੈ। ਮੈਂ ਕੰ_ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਕ-ਮ ਕ-ਤ- ਹ-। ---------------- ਮੈਂ ਕੰਮ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
mai-----a--ītā ha-. m___ k___ k___ h___ m-i- k-m- k-t- h-i- ------------------- maiṁ kama kītā hai.
Egész nap dolgoztam. ਮੈਂ-ਪ--------ਕ-ਮ-ਕੀਤਾ --। ਮੈਂ ਪੂ_ ਦਿ_ ਕੰ_ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਪ-ਰ- ਦ-ਨ ਕ-ਮ ਕ-ਤ- ਹ-। ------------------------- ਮੈਂ ਪੂਰਾ ਦਿਨ ਕੰਮ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
M-iṁ pūrā din- k-----īt---a-. M___ p___ d___ k___ k___ h___ M-i- p-r- d-n- k-m- k-t- h-i- ----------------------------- Maiṁ pūrā dina kama kītā hai.
enni ਖ-ਣਾ ਖਾ_ ਖ-ਣ- ---- ਖਾਣਾ 0
Khā-ā K____ K-ā-ā ----- Khāṇā
Ettem. ਮੈ- -ਾਧਾ-ਹੈ। ਮੈਂ ਖਾ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਖ-ਧ- ਹ-। ------------ ਮੈਂ ਖਾਧਾ ਹੈ। 0
ma-ṁ -h-d-ā hai. m___ k_____ h___ m-i- k-ā-h- h-i- ---------------- maiṁ khādhā hai.
Az összes ételt megettem. ਮ-- ਸਾਰ---ੋ---ਖ---ਿਆ ਹੈ। ਮੈਂ ਸਾ_ ਭੋ__ ਖਾ ਲਿ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ਰ- ਭ-ਜ- ਖ- ਲ-ਆ ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਸਾਰਾ ਭੋਜਨ ਖਾ ਲਿਆ ਹੈ। 0
M-i- -ārā b---an--khā --'- hai. M___ s___ b______ k__ l___ h___ M-i- s-r- b-ō-a-a k-ā l-'- h-i- ------------------------------- Maiṁ sārā bhōjana khā li'ā hai.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + pandzsábi (1-100) MP3 pandzsábi (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…