Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   sl Preteklost 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [triinosemdeset]

Preteklost 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
telefonálni tel-foni-ati-(p--ova-j--i se--o-te--fonu] t___________ (___________ s_ p_ t________ t-l-f-n-r-t- (-o-o-a-j-t- s- p- t-l-f-n-] ----------------------------------------- telefonirati (pogovarjati se po telefonu] 0
Telefonáltam. Te-e---i--l--- -em. T_____________ s___ T-l-f-n-r-l-a- s-m- ------------------- Telefoniral(a] sem. 0
Az egész időben telefonáltam. V-s-č-s -----el-fo-----(--. V__ č__ s__ t______________ V-s č-s s-m t-l-f-n-r-l-a-. --------------------------- Ves čas sem telefoniral(a]. 0
kérdezni v-r-ša-i v_______ v-r-š-t- -------- vprašati 0
Kérdeztem. V----a-(a]--e-. V_________ s___ V-r-š-l-a- s-m- --------------- Vprašal(a] sem. 0
Mindig kérdeztem. Ve----s-m s----e-a-(--. V____ s__ s____________ V-d-o s-m s-r-š-v-l-a-. ----------------------- Vedno sem spraševal(a]. 0
mesélni po-e---i p_______ p-v-d-t- -------- povedati 0
Meséltem. P--e--l--] s-m. P_________ s___ P-v-d-l-a- s-m- --------------- Povedal(a] sem. 0
Az egész történetet elmeséltem. Po--d-l-a---em -e---zgod--. P_________ s__ c___ z______ P-v-d-l-a- s-m c-l- z-o-b-. --------------------------- Povedal(a] sem celo zgodbo. 0
tanulni u--ti -e u____ s_ u-i-i s- -------- učiti se 0
Tanultam. U--l(-- -em se. U______ s__ s__ U-i-(-] s-m s-. --------------- Učil(a] sem se. 0
Egész este tanultam. Uč-l(-- sem--e v---v-če-. U______ s__ s_ v__ v_____ U-i-(-] s-m s- v-s v-č-r- ------------------------- Učil(a] sem se ves večer. 0
dolgozni d----i d_____ d-l-t- ------ delati 0
Dolgoztam. D-l-l(----e-. D_______ s___ D-l-l-a- s-m- ------------- Delal(a] sem. 0
Egész nap dolgoztam. D-l-l-a----m--e--da-. D_______ s__ v__ d___ D-l-l-a- s-m v-s d-n- --------------------- Delal(a] sem ves dan. 0
enni je-ti j____ j-s-i ----- jesti 0
Ettem. J---l--je-la- -e-. J____ (______ s___ J-d-l (-e-l-] s-m- ------------------ Jedel (jedla] sem. 0
Az összes ételt megettem. P-je-el--p-je--a] --m -so-h---o. P______ (________ s__ v__ h_____ P-j-d-l (-o-e-l-] s-m v-o h-a-o- -------------------------------- Pojedel (pojedla] sem vso hrano. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…