Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   sl Preteklost 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [triinosemdeset]

Preteklost 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
telefonálni t-lefon-r--- (pogo-a-ja-i--e--- t-l-f-n-) t----------- (----------- s- p- t-------- t-l-f-n-r-t- (-o-o-a-j-t- s- p- t-l-f-n-) ----------------------------------------- telefonirati (pogovarjati se po telefonu) 0
Telefonáltam. T-l--on---l-a--s-m. T------------- s--- T-l-f-n-r-l-a- s-m- ------------------- Telefoniral(a) sem. 0
Az egész időben telefonáltam. V-s čas -em -e-efo--ral(a-. V-- č-- s-- t-------------- V-s č-s s-m t-l-f-n-r-l-a-. --------------------------- Ves čas sem telefoniral(a). 0
kérdezni v-ra-a-i v------- v-r-š-t- -------- vprašati 0
Kérdeztem. V--a---(-- --m. V--------- s--- V-r-š-l-a- s-m- --------------- Vprašal(a) sem. 0
Mindig kérdeztem. Ved-----m-sp-a-e-al---. V---- s-- s------------ V-d-o s-m s-r-š-v-l-a-. ----------------------- Vedno sem spraševal(a). 0
mesélni p-v----i p------- p-v-d-t- -------- povedati 0
Meséltem. Pov--a-(-- ---. P--------- s--- P-v-d-l-a- s-m- --------------- Povedal(a) sem. 0
Az egész történetet elmeséltem. Pov-d-l-a)-----celo-z---b-. P--------- s-- c--- z------ P-v-d-l-a- s-m c-l- z-o-b-. --------------------------- Povedal(a) sem celo zgodbo. 0
tanulni u--t--se u---- s- u-i-i s- -------- učiti se 0
Tanultam. U-il-a--s-- s-. U------ s-- s-- U-i-(-) s-m s-. --------------- Učil(a) sem se. 0
Egész este tanultam. Učil(a) s-m-se --s--e--r. U------ s-- s- v-- v----- U-i-(-) s-m s- v-s v-č-r- ------------------------- Učil(a) sem se ves večer. 0
dolgozni d----i d----- d-l-t- ------ delati 0
Dolgoztam. D-l-l-----e-. D------- s--- D-l-l-a- s-m- ------------- Delal(a) sem. 0
Egész nap dolgoztam. Del-l(a)-sem--e--dan. D------- s-- v-- d--- D-l-l-a- s-m v-s d-n- --------------------- Delal(a) sem ves dan. 0
enni j---i j---- j-s-i ----- jesti 0
Ettem. J-de- (j-dla- sem. J---- (------ s--- J-d-l (-e-l-) s-m- ------------------ Jedel (jedla) sem. 0
Az összes ételt megettem. Po------(-o-edl-)-se---so hr--o. P------ (-------- s-- v-- h----- P-j-d-l (-o-e-l-) s-m v-o h-a-o- -------------------------------- Pojedel (pojedla) sem vso hrano. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…