Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   tl Past tense 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [walumpu’t tatlo]

Past tense 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tagalog Lejátszás Több
telefonálni pagta--g p------- p-g-a-a- -------- pagtawag 0
Telefonáltam. T-maw-g-n- a--. T------ n- a--- T-m-w-g n- a-o- --------------- Tumawag na ako. 0
Az egész időben telefonáltam. Na-- --lep-no---- s- -uo-g o---. N--- t------- a-- s- b---- o---- N-s- t-l-p-n- a-o s- b-o-g o-a-. -------------------------------- Nasa telepono ako sa buong oras. 0
kérdezni magt--o-g m-------- m-g-a-o-g --------- magtanong 0
Kérdeztem. N--tan-n- ako. N-------- a--- N-g-a-o-g a-o- -------------- Nagtanong ako. 0
Mindig kérdeztem. L--- ---g-n--t---n-n-. L--- k--- n----------- L-g- k-n- n-g-a-a-o-g- ---------------------- Lagi kong nagtatanong. 0
mesélni ma--w--t- ng m-------- n- m-g-w-n-o n- ------------ magkwento ng 0
Meséltem. Nag-w---o-ako. N-------- a--- N-g-w-n-o a-o- -------------- Nagkwento ako. 0
Az egész történetet elmeséltem. N--k-e-to--a-a-o-n- -u-. N-------- n- a-- n- b--- N-g-w-n-o n- a-o n- b-o- ------------------------ Nagkwento na ako ng buo. 0
tanulni m-g---al m------- m-g-a-a- -------- mag-aral 0
Tanultam. N----ra-----. N------- a--- N-g-a-a- a-o- ------------- Nag-aral ako. 0
Egész este tanultam. N-g-a--l--ko---ong--a-i. N------- a-- b---- g---- N-g-a-a- a-o b-o-g g-b-. ------------------------ Nag-aral ako buong gabi. 0
dolgozni t-ab-ho t------ t-a-a-o ------- trabaho 0
Dolgoztam. Ako--- na----b-ho. A-- a- n---------- A-o a- n-g-r-b-h-. ------------------ Ako ay nagtrabaho. 0
Egész nap dolgoztam. Na-tr-baho--ko --ong ara-. N--------- a-- b---- a---- N-g-r-b-h- a-o b-o-g a-a-. -------------------------- Nagtrabaho ako buong araw. 0
enni k-m-in k----- k-m-i- ------ kumain 0
Ettem. K------n--a--. K----- n- a--- K-m-i- n- a-o- -------------- Kumain na ako. 0
Az összes ételt megettem. K------------at -- pa----n. K----- k- l---- n- p------- K-n-i- k- l-h-t n- p-g-a-n- --------------------------- Kinain ko lahat ng pagkain. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…