Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   it Passato 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ottantatré]

Passato 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar olasz Lejátszás Több
telefonálni tel-f--a-e t--------- t-l-f-n-r- ---------- telefonare 0
Telefonáltam. Ho te-efonato. H- t---------- H- t-l-f-n-t-. -------------- Ho telefonato. 0
Az egész időben telefonáltam. Ho-t-lef--at--pe- -u-t- -l--e--o. H- t--------- p-- t---- i- t----- H- t-l-f-n-t- p-r t-t-o i- t-m-o- --------------------------------- Ho telefonato per tutto il tempo. 0
kérdezni ch--d--e c------- c-i-d-r- -------- chiedere 0
Kérdeztem. Ho ------o. H- c------- H- c-i-s-o- ----------- Ho chiesto. 0
Mindig kérdeztem. H--s-m-r- ---e-to. H- s----- c------- H- s-m-r- c-i-s-o- ------------------ Ho sempre chiesto. 0
mesélni ra-con---e r--------- r-c-o-t-r- ---------- raccontare 0
Meséltem. H----cc----to. H- r---------- H- r-c-o-t-t-. -------------- Ho raccontato. 0
Az egész történetet elmeséltem. H- --cc-nt--o t---a l- --ori-. H- r--------- t---- l- s------ H- r-c-o-t-t- t-t-a l- s-o-i-. ------------------------------ Ho raccontato tutta la storia. 0
tanulni st-d---e s------- s-u-i-r- -------- studiare 0
Tanultam. H--s----ato. H- s-------- H- s-u-i-t-. ------------ Ho studiato. 0
Egész este tanultam. Ho-s--d---o-tu-ta -a---r-. H- s------- t---- l- s---- H- s-u-i-t- t-t-a l- s-r-. -------------------------- Ho studiato tutta la sera. 0
dolgozni l-v-ra-e l------- l-v-r-r- -------- lavorare 0
Dolgoztam. Ho --vo-a--. H- l-------- H- l-v-r-t-. ------------ Ho lavorato. 0
Egész nap dolgoztam. H- lav---t---utt- i- g----o. H- l------- t---- i- g------ H- l-v-r-t- t-t-o i- g-o-n-. ---------------------------- Ho lavorato tutto il giorno. 0
enni m---iare m------- m-n-i-r- -------- mangiare 0
Ettem. H- --ngi--o. H- m-------- H- m-n-i-t-. ------------ Ho mangiato. 0
Az összes ételt megettem. H--mangi-to tu---. H- m------- t----- H- m-n-i-t- t-t-o- ------------------ Ho mangiato tutto. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…