Kifejezéstár

hu Számok   »   sq Numrat

7 [hét]

Számok

Számok

7 [shtatё]

Numrat

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar albán Lejátszás Több
Számolok: Unё -u--roj: U-- n------- U-ё n-m-r-j- ------------ Unё numёroj: 0
egy, kettő, három n-ё, dy--tre n--- d-- t-- n-ё- d-, t-e ------------ njё, dy, tre 0
Én háromig számolok. U----u----- -e---n----e. U-- n------ d--- n- t--- U-ё n-m-r-j d-r- n- t-e- ------------------------ Unё numёroj deri nё tre. 0
Én tovább számolok: Po-nu--r---m--t--j--/-tej: P- n------ m- t---- / t--- P- n-m-r-j m- t-t-e / t-j- -------------------------- Po numёroj mё tutje / tej: 0
négy, öt, hat, k--ё-- p---- g-a----, k----- p---- g------- k-t-r- p-s-, g-a-h-ё- --------------------- katёr, pesё, gjashtё, 0
hét, nyolc, kilenc s-tatё-----ё---ё--ё s------ t---- n---- s-t-t-, t-t-, n-n-ё ------------------- shtatё, tetё, nёntё 0
Én számolok. U-ё----ёr--. U-- n------- U-ё n-m-r-j- ------------ Unё numёroj. 0
Te számolsz. T----mё--n. T- n------- T- n-m-r-n- ----------- Ti numёron. 0
Ő számol. A- -umё-o-. A- n------- A- n-m-r-n- ----------- Ai numёron. 0
Egy. Az első. Nj-.-I---r-. N--- I p---- N-ё- I p-r-. ------------ Njё. I pari. 0
Kettő. A második. Dy-------i. D-- I d---- D-. I d-t-. ----------- Dy. I dyti. 0
Három. A harmadik. T----I ---t-. T--- I t----- T-e- I t-e-i- ------------- Tre. I treti. 0
Négy. A negyedik. Kat-r.---ka---t-. K----- I k------- K-t-r- I k-t-r-i- ----------------- Katёr. I katërti. 0
Öt. Az ötödik. Pe--- ----s--. P---- I p----- P-s-. I p-s-i- -------------- Pesё. I pesti. 0
Hat. A hatodik. Gjash----- ---s---. G------- I g------- G-a-h-ё- I g-a-h-i- ------------------- Gjashtё. I gjashti. 0
Hét. A hetedik. S-t-t-- I-sh-a-i. S------ I s------ S-t-t-. I s-t-t-. ----------------- Shtatё. I shtati. 0
Nyolc. A nyolcadik. T-t-- - t-t-. T---- I t---- T-t-. I t-t-. ------------- Tetё. I teti. 0
Kilenc. A kilencedik. N--tё-----ёnti. N----- I n----- N-n-ё- I n-n-i- --------------- Nёntё. I nёnti. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!