Kifejezéstár

hu Számok   »   nn Numbers

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sju]

Numbers

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar nynorsk Lejátszás Több
Számolok: E- -e-: E- t--- E- t-l- ------- Eg tel: 0
egy, kettő, három e--,---, t-e e--- t-- t-- e-n- t-, t-e ------------ ein, to, tre 0
Én háromig számolok. E- -el t-- tre. E- t-- t-- t--- E- t-l t-l t-e- --------------- Eg tel til tre. 0
Én tovább számolok: E- te- --d---: E- t-- v------ E- t-l v-d-r-: -------------- Eg tel vidare: 0
négy, öt, hat, f-r-, f-m- -ek-, f---- f--- s---- f-r-, f-m- s-k-, ---------------- fire, fem, seks, 0
hét, nyolc, kilenc sju, --t-,--i, s--- å---- n-- s-u- å-t-, n-, -------------- sju, åtte, ni, 0
Én számolok. Eg t--. E- t--- E- t-l- ------- Eg tel. 0
Te számolsz. D---el. D- t--- D- t-l- ------- Du tel. 0
Ő számol. H-- --l. H-- t--- H-n t-l- -------- Han tel. 0
Egy. Az első. E-n- -e- fy-ste. E--- D-- f------ E-n- D-n f-r-t-. ---------------- Ein. Den fyrste. 0
Kettő. A második. To. Den a-dre. T-- D-- a----- T-. D-n a-d-e- -------------- To. Den andre. 0
Három. A harmadik. Tre. --- -red-e. T--- D-- t------ T-e- D-n t-e-j-. ---------------- Tre. Den tredje. 0
Négy. A negyedik. Fi--. -----je-de. F---- D-- f------ F-r-. D-n f-e-d-. ----------------- Fire. Den fjerde. 0
Öt. Az ötödik. Fe-----n --mt-. F--- D-- f----- F-m- D-n f-m-e- --------------- Fem. Den femte. 0
Hat. A hatodik. S---. --n ------. S---- D-- s------ S-k-. D-n s-e-t-. ----------------- Seks. Den sjette. 0
Hét. A hetedik. Sj-- Den-s----de. S--- D-- s------- S-u- D-n s-u-n-e- ----------------- Sju. Den sjuande. 0
Nyolc. A nyolcadik. Åt-e- D----t--n-e. Å---- D-- å------- Å-t-. D-n å-t-n-e- ------------------ Åtte. Den åttande. 0
Kilenc. A kilencedik. Ni. D-n ni-nd-. N-- D-- n------ N-. D-n n-a-d-. --------------- Ni. Den niande. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!