Kifejezéstár

hu Számok   »   tr Sayılar

7 [hét]

Számok

Számok

7 [yedi]

Sayılar

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar török Lejátszás Több
Számolok: Ben-s----o--m: B-- s--------- B-n s-y-y-r-m- -------------- Ben sayıyorum: 0
egy, kettő, három bir- -k---üç b--- i--- ü- b-r- i-i- ü- ------------ bir, iki, üç 0
Én háromig számolok. Ü-- ka-a--sa-ı--r--. Ü-- k---- s--------- Ü-e k-d-r s-y-y-r-m- -------------------- Üçe kadar sayıyorum. 0
Én tovább számolok: Say-a-- -ev-m-e-i-o-um: S------ d---- e-------- S-y-a-a d-v-m e-i-o-u-: ----------------------- Saymaya devam ediyorum: 0
négy, öt, hat, d-rt- -eş-----ı d---- b--- a--- d-r-, b-ş- a-t- --------------- dört, beş, altı 0
hét, nyolc, kilenc y-d-- se---, dokuz y---- s----- d---- y-d-, s-k-z- d-k-z ------------------ yedi, sekiz, dokuz 0
Én számolok. S--ı-----. S--------- S-y-y-r-m- ---------- Sayıyorum. 0
Te számolsz. Sayıyor---. S---------- S-y-y-r-u-. ----------- Sayıyorsun. 0
Ő számol. Sa-ıyor-(erke-). S------ (------- S-y-y-r (-r-e-)- ---------------- Sayıyor (erkek). 0
Egy. Az első. B-r----rinci. B--- B------- B-r- B-r-n-i- ------------- Bir. Birinci. 0
Kettő. A második. İ--- İ----i. İ--- İ------ İ-i- İ-i-c-. ------------ İki. İkinci. 0
Három. A harmadik. Üç. -çünc-. Ü-- Ü------ Ü-. Ü-ü-c-. ----------- Üç. Üçüncü. 0
Négy. A negyedik. Dört. Dö--ü---. D---- D-------- D-r-. D-r-ü-c-. --------------- Dört. Dördüncü. 0
Öt. Az ötödik. Be-. -e-in-i. B--- B------- B-ş- B-ş-n-i- ------------- Beş. Beşinci. 0
Hat. A hatodik. A-t-. -ltın--. A---- A------- A-t-. A-t-n-ı- -------------- Altı. Altıncı. 0
Hét. A hetedik. Ye--. -e-i--i. Y---- Y------- Y-d-. Y-d-n-i- -------------- Yedi. Yedinci. 0
Nyolc. A nyolcadik. S----. Se-i-----. S----- S--------- S-k-z- S-k-z-n-i- ----------------- Sekiz. Sekizinci. 0
Kilenc. A kilencedik. Do------oku-u-c-. D----- D--------- D-k-z- D-k-z-n-u- ----------------- Dokuz. Dokuzuncu. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!