Kifejezéstár

hu Számok   »   el Αριθμοί

7 [hét]

Számok

Számok

7 [επτά]

7 [eptá]

Αριθμοί

[Arithmoí]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar görög Lejátszás Több
Számolok: (--ώ)-Μ-----: (---- Μ------ (-γ-) Μ-τ-ά-: ------------- (Εγώ) Μετράω: 0
(E-ṓ)--et-á-: (---- M------ (-g-) M-t-á-: ------------- (Egṓ) Metráō:
egy, kettő, három έ--, δ-ο- ---α έ--- δ--- τ--- έ-α- δ-ο- τ-ί- -------------- ένα, δύο, τρία 0
é--, d--,----a é--- d--- t--- é-a- d-o- t-í- -------------- éna, dýo, tría
Én háromig számolok. (Ε----Μ--ράω -ς -ο τ-ί-. (---- Μ----- ω- τ- τ---- (-γ-) Μ-τ-ά- ω- τ- τ-ί-. ------------------------ (Εγώ) Μετράω ως το τρία. 0
(-gṓ)-M-t-áō -s-to-trí-. (---- M----- ō- t- t---- (-g-) M-t-á- ō- t- t-í-. ------------------------ (Egṓ) Metráō ōs to tría.
Én tovább számolok: (Εγώ)-Συν-χ-----α-μετ-ά-: (---- Σ------- ν- μ------ (-γ-) Σ-ν-χ-ζ- ν- μ-τ-ά-: ------------------------- (Εγώ) Συνεχίζω να μετράω: 0
(Egṓ)----e-h--ō--- -e----: (---- S-------- n- m------ (-g-) S-n-c-í-ō n- m-t-á-: -------------------------- (Egṓ) Synechízō na metráō:
négy, öt, hat, τ--σε--, --ν-ε- --ι, τ------- π----- έ--- τ-σ-ε-α- π-ν-ε- έ-ι- -------------------- τέσσερα, πέντε, έξι, 0
t--se-a- p-n-e, -xi, t------- p----- é--- t-s-e-a- p-n-e- é-i- -------------------- téssera, pénte, éxi,
hét, nyolc, kilenc ε-τά----τ----ν--α ε---- ο---- ε---- ε-τ-, ο-τ-, ε-ν-α ----------------- επτά, οκτώ, εννέα 0
e--á--o-t-,-e-n-a e---- o---- e---- e-t-, o-t-, e-n-a ----------------- eptá, oktṓ, ennéa
Én számolok. (Εγ-) Με-ρ-ω. (---- Μ------ (-γ-) Μ-τ-ά-. ------------- (Εγώ) Μετράω. 0
(-g----e----. (---- M------ (-g-) M-t-á-. ------------- (Egṓ) Metráō.
Te számolsz. (-σύ-----ράς. (---- Μ------ (-σ-) Μ-τ-ά-. ------------- (Εσύ) Μετράς. 0
(E--) Met---. (---- M------ (-s-) M-t-á-. ------------- (Esý) Metrás.
Ő számol. (Α-τ-ς)-Με---ε-. (------ Μ------- (-υ-ό-) Μ-τ-ά-ι- ---------------- (Αυτός) Μετράει. 0
(-u--s)--etráei. (------ M------- (-u-ó-) M-t-á-i- ---------------- (Autós) Metráei.
Egy. Az első. Έν-. --πρώ-ο-. Έ--- Ο π------ Έ-α- Ο π-ώ-ο-. -------------- Ένα. Ο πρώτος. 0
É-a. - prṓtos. É--- O p------ É-a- O p-ṓ-o-. -------------- Éna. O prṓtos.
Kettő. A második. Δ-ο. Ο δ-ύ--ρ--. Δ--- Ο δ-------- Δ-ο- Ο δ-ύ-ε-ο-. ---------------- Δύο. Ο δεύτερος. 0
D-o- O-d----ros. D--- O d-------- D-o- O d-ú-e-o-. ---------------- Dýo. O deúteros.
Három. A harmadik. Τρί---Ο τρ--ο-. Τ---- Ο τ------ Τ-ί-. Ο τ-ί-ο-. --------------- Τρία. Ο τρίτος. 0
T-ía- O-trí-o-. T---- O t------ T-í-. O t-í-o-. --------------- Tría. O trítos.
Négy. A negyedik. Τέ------ ---έ--ρτο-. Τ------- Ο τ-------- Τ-σ-ε-α- Ο τ-τ-ρ-ο-. -------------------- Τέσσερα. Ο τέταρτος. 0
Té-se-a. ----t-rt--. T------- O t-------- T-s-e-a- O t-t-r-o-. -------------------- Téssera. O tétartos.
Öt. Az ötödik. Πέ-τε.-Ο πέμπτ--. Π----- Ο π------- Π-ν-ε- Ο π-μ-τ-ς- ----------------- Πέντε. Ο πέμπτος. 0
Pé-t---- p-m-t--. P----- O p------- P-n-e- O p-m-t-s- ----------------- Pénte. O pémptos.
Hat. A hatodik. Έ-ι. Ο έ--ος. Έ--- Ο έ----- Έ-ι- Ο έ-τ-ς- ------------- Έξι. Ο έκτος. 0
Éx-. - ----s. É--- O é----- É-i- O é-t-s- ------------- Éxi. O éktos.
Hét. A hetedik. Επτ-.-- -βδο--ς. Ε---- Ο έ------- Ε-τ-. Ο έ-δ-μ-ς- ---------------- Επτά. Ο έβδομος. 0
Ep--- - --dom-s. E---- O é------- E-t-. O é-d-m-s- ---------------- Eptá. O ébdomos.
Nyolc. A nyolcadik. Ο--ώ.-Ο ---ο-ς. Ο---- Ο ό------ Ο-τ-. Ο ό-δ-ο-. --------------- Οκτώ. Ο όγδοος. 0
O-t-. - -gd-os. O---- O ó------ O-t-. O ó-d-o-. --------------- Oktṓ. O ógdoos.
Kilenc. A kilencedik. Ε-ν-α--Ο -ν-τ-ς. Ε----- Ο έ------ Ε-ν-α- Ο έ-α-ο-. ---------------- Εννέα. Ο ένατος. 0
Ennéa- ------o-. E----- O é------ E-n-a- O é-a-o-. ---------------- Ennéa. O énatos.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!