Kifejezéstár

hu Számok   »   sl Števila

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sedem]

Števila

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
Számolok: Š-e---: Š------ Š-e-e-: ------- Štejem: 0
egy, kettő, három ena,-dv-- t-i e--- d--- t-- e-a- d-a- t-i ------------- ena, dva, tri 0
Én háromig számolok. Š-ej-m----tri. Š----- d- t--- Š-e-e- d- t-i- -------------- Štejem do tri. 0
Én tovább számolok: Šte-em -apre-: Š----- n------ Š-e-e- n-p-e-: -------------- Štejem naprej: 0
négy, öt, hat, šti----p-t---est, š----- p--- š---- š-i-i- p-t- š-s-, ----------------- štiri, pet, šest, 0
hét, nyolc, kilenc sede-,---e-, ---et s----- o---- d---- s-d-m- o-e-, d-v-t ------------------ sedem, osem, devet 0
Én számolok. Šte-em-----z št-jem.) Š------ (--- š------- Š-e-e-. (-a- š-e-e-.- --------------------- Štejem. (Jaz štejem.) 0
Te számolsz. Š--j--- -T--štej--.) Š------ (-- š------- Š-e-e-. (-i š-e-e-.- -------------------- Šteješ. (Ti šteješ.) 0
Ő számol. Št-j-. --- -t-je-) Š----- (-- š------ Š-e-e- (-n š-e-e-) ------------------ Šteje. (On šteje.) 0
Egy. Az első. Ena. -rvi. E--- P---- E-a- P-v-. ---------- Ena. Prvi. 0
Kettő. A második. D-a--Dr-gi. D--- D----- D-a- D-u-i- ----------- Dva. Drugi. 0
Három. A harmadik. T-i---re-j-. T--- T------ T-i- T-e-j-. ------------ Tri. Tretji. 0
Négy. A negyedik. Š-ir---Č-t-t-. Š----- Č------ Š-i-i- Č-t-t-. -------------- Štiri. Četrti. 0
Öt. Az ötödik. P-t. Peti. P--- P---- P-t- P-t-. ---------- Pet. Peti. 0
Hat. A hatodik. Šest----s--. Š---- Š----- Š-s-. Š-s-i- ------------ Šest. Šesti. 0
Hét. A hetedik. S----- -ed-i. S----- S----- S-d-m- S-d-i- ------------- Sedem. Sedmi. 0
Nyolc. A nyolcadik. Osem--O-mi. O---- O---- O-e-. O-m-. ----------- Osem. Osmi. 0
Kilenc. A kilencedik. D-vet.---vet-. D----- D------ D-v-t- D-v-t-. -------------- Devet. Deveti. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!