Kifejezéstár

hu Számok   »   be Лічбы

7 [hét]

Számok

Számok

7 [сем]

7 [sem]

Лічбы

[Lіchby]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Számolok: Я лічу: Я л---- Я л-ч-: ------- Я лічу: 0
Ya -іchu: Y- l----- Y- l-c-u- --------- Ya lіchu:
egy, kettő, három ад---, дв-- тры а----- д--- т-- а-з-н- д-а- т-ы --------------- адзін, два, тры 0
adz-n, -v-- -ry a----- d--- t-- a-z-n- d-a- t-y --------------- adzіn, dva, try
Én háromig számolok. Я-л--у да-т--х. Я л--- д- т---- Я л-ч- д- т-о-. --------------- Я лічу да трох. 0
Y---і--u--a-tr-k-. Y- l---- d- t----- Y- l-c-u d- t-o-h- ------------------ Ya lіchu da trokh.
Én tovább számolok: Я -іч----ле-: Я л--- д----- Я л-ч- д-л-й- ------------- Я лічу далей: 0
Ya-lіc-u--a---: Y- l---- d----- Y- l-c-u d-l-y- --------------- Ya lіchu daley:
négy, öt, hat, ч------ п--ь---э-ць, ч------ п---- ш----- ч-т-р-, п-ц-, ш-с-ь- -------------------- чатыры, пяць, шэсць, 0
ch-tyr-- py---’- --e-t-’, c------- p------ s------- c-a-y-y- p-a-s-, s-e-t-’- ------------------------- chatyry, pyats’, shests’,
hét, nyolc, kilenc се---восем---з-вяць с--- в----- д------ с-м- в-с-м- д-е-я-ь ------------------- сем, восем, дзевяць 0
se-,-v---m,-d---yat-’ s--- v----- d-------- s-m- v-s-m- d-e-y-t-’ --------------------- sem, vosem, dzevyats’
Én számolok. Я----у. Я л---- Я л-ч-. ------- Я лічу. 0
Y- --c-u. Y- l----- Y- l-c-u- --------- Ya lіchu.
Te számolsz. Т--л--ыш. Т- л----- Т- л-ч-ш- --------- Ты лічыш. 0
Ty-l--h--h. T- l------- T- l-c-y-h- ----------- Ty lіchysh.
Ő számol. Ён--ічыць. Ё- л------ Ё- л-ч-ц-. ---------- Ён лічыць. 0
E--l-chyt--. E- l-------- E- l-c-y-s-. ------------ En lіchyts’.
Egy. Az első. Ад-ін- Перш-. А----- П----- А-з-н- П-р-ы- ------------- Адзін. Першы. 0
Ad---- -ers-y. A----- P------ A-z-n- P-r-h-. -------------- Adzіn. Pershy.
Kettő. A második. Д--.-Дру--. Д--- Д----- Д-а- Д-у-і- ----------- Два. Другі. 0
Dv-. -r-gі. D--- D----- D-a- D-u-і- ----------- Dva. Drugі.
Három. A harmadik. Т-ы. ---ц-. Т--- Т----- Т-ы- Т-э-і- ----------- Тры. Трэці. 0
Try.-Tr--s-. T--- T------ T-y- T-e-s-. ------------ Try. Tretsі.
Négy. A negyedik. Ча---ы- Ча--ёр--. Ч------ Ч-------- Ч-т-р-. Ч-ц-ё-т-. ----------------- Чатыры. Чацвёрты. 0
C-aty-y- Ch-ts-----. C------- C---------- C-a-y-y- C-a-s-e-t-. -------------------- Chatyry. Chatsverty.
Öt. Az ötödik. Пяц----я--. П---- П---- П-ц-. П-т-. ----------- Пяць. Пяты. 0
Pyat-’. ---ty. P------ P----- P-a-s-. P-a-y- -------------- Pyats’. Pyaty.
Hat. A hatodik. Шэсць. -----. Ш----- Ш----- Ш-с-ь- Ш-с-ы- ------------- Шэсць. Шосты. 0
S-es-s’----osty. S------- S------ S-e-t-’- S-o-t-. ---------------- Shests’. Shosty.
Hét. A hetedik. Се-- Сё-ы. С--- С---- С-м- С-м-. ---------- Сем. Сёмы. 0
Sem.--e-y. S--- S---- S-m- S-m-. ---------- Sem. Semy.
Nyolc. A nyolcadik. В----.-Во--м-. В----- В------ В-с-м- В-с-м-. -------------- Восем. Восьмы. 0
V-se-- ----my. V----- V------ V-s-m- V-s-m-. -------------- Vosem. Vos’my.
Kilenc. A kilencedik. Д-е--ць. Д-е-ят-. Д------- Д------- Д-е-я-ь- Д-е-я-ы- ----------------- Дзевяць. Дзевяты. 0
D-e--at--- -zevy--y. D--------- D-------- D-e-y-t-’- D-e-y-t-. -------------------- Dzevyats’. Dzevyaty.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!