Kifejezéstár

hu Számok   »   mk Броеви

7 [hét]

Számok

Számok

7 [седум]

7 [syedoom]

Броеви

[Broyevi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Számolok: Ј-с-броја-: Ј-- б------ Ј-с б-о-а-: ----------- Јас бројам: 0
Јas--r-ј-m: Ј-- b------ Ј-s b-o-a-: ----------- Јas broјam:
egy, kettő, három еден- д--- -ри е---- д--- т-- е-е-, д-а- т-и -------------- еден, два, три 0
y---en, -va---ri y------ d--- t-- y-d-e-, d-a- t-i ---------------- yedyen, dva, tri
Én háromig számolok. Ја- -р--ам--о т--. Ј-- б----- д- т--- Ј-с б-о-а- д- т-и- ------------------ Јас бројам до три. 0
Јas br--am d--tr-. Ј-- b----- d- t--- Ј-s b-o-a- d- t-i- ------------------ Јas broјam do tri.
Én tovább számolok: Јас-бр-ј----он--а--: Ј-- б----- п-------- Ј-с б-о-а- п-н-т-м-: -------------------- Јас бројам понатаму: 0
Ј-s-----am--ona-a--o: Ј-- b----- p--------- Ј-s b-o-a- p-n-t-m-o- --------------------- Јas broјam ponatamoo:
négy, öt, hat, чет-р-- п--,-шест ч------ п--- ш--- ч-т-р-, п-т- ш-с- ----------------- четири, пет, шест 0
c-y-t-----pyet, sh-e-t c-------- p---- s----- c-y-t-r-, p-e-, s-y-s- ---------------------- chyetiri, pyet, shyest
hét, nyolc, kilenc седум- осум,-де--т с----- о---- д---- с-д-м- о-у-, д-в-т ------------------ седум, осум, девет 0
s-edo--, oso--,--yevy-t s------- o----- d------ s-e-o-m- o-o-m- d-e-y-t ----------------------- syedoom, osoom, dyevyet
Én számolok. Јас -р-ја-. Ј-- б------ Ј-с б-о-а-. ----------- Јас бројам. 0
Јas br-ј-m. Ј-- b------ Ј-s b-o-a-. ----------- Јas broјam.
Te számolsz. Т--б-ои-. Т- б----- Т- б-о-ш- --------- Ти броиш. 0
T---r----. T- b------ T- b-o-s-. ---------- Ti broish.
Ő számol. То- бр--. Т-- б---- Т-ј б-о-. --------- Тој брои. 0
T-ј ---i. T-- b---- T-ј b-o-. --------- Toј broi.
Egy. Az első. Е-е-- -р--. Е---- П---- Е-е-. П-в-. ----------- Еден. Први. 0
Ye-yen- P-v-. Y------ P---- Y-d-e-. P-v-. ------------- Yedyen. Prvi.
Kettő. A második. Д--.-Вт-ри. Д--- В----- Д-а- В-о-и- ----------- Два. Втори. 0
Dva.----ri. D--- V----- D-a- V-o-i- ----------- Dva. Vtori.
Három. A harmadik. Три. -ре-и. Т--- Т----- Т-и- Т-е-и- ----------- Три. Трети. 0
Tri. T--e--. T--- T------ T-i- T-y-t-. ------------ Tri. Tryeti.
Négy. A negyedik. Ч-ти-и- Ч-т-р-и. Ч------ Ч------- Ч-т-р-. Ч-т-р-и- ---------------- Четири. Четврти. 0
Ch--ti-i--C--e--rti. C-------- C--------- C-y-t-r-. C-y-t-r-i- -------------------- Chyetiri. Chyetvrti.
Öt. Az ötödik. Пе---Пе---. П--- П----- П-т- П-т-и- ----------- Пет. Петти. 0
Pye-.-P--tti. P---- P------ P-e-. P-e-t-. ------------- Pyet. Pyetti.
Hat. A hatodik. Ше--- Шест-. Ш---- Ш----- Ш-с-. Ш-с-и- ------------ Шест. Шести. 0
Sh--st- ----s--. S------ S------- S-y-s-. S-y-s-i- ---------------- Shyest. Shyesti.
Hét. A hetedik. С----.-С-д--. С----- С----- С-д-м- С-д-и- ------------- Седум. Седми. 0
S-e-oom.-S-ed--. S------- S------ S-e-o-m- S-e-m-. ---------------- Syedoom. Syedmi.
Nyolc. A nyolcadik. Осу-- ---и. О---- О---- О-у-. О-м-. ----------- Осум. Осми. 0
Os-o-. O-m-. O----- O---- O-o-m- O-m-. ------------ Osoom. Osmi.
Kilenc. A kilencedik. Д-в-т- Де--ти. Д----- Д------ Д-в-т- Д-в-т-. -------------- Девет. Девети. 0
D-----t. D-ev--ti. D------- D-------- D-e-y-t- D-e-y-t-. ------------------ Dyevyet. Dyevyeti.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!